„Fogyasztói többlet” változatai közötti eltérés

+ menő integrálos definíció :)
a (hivatkozás pontosítása)
(+ menő integrálos definíció :))
[[Kép:Fogyasztói és termelői többlet.png|thumb|400px350px|Fogyasztói és termelői többlet egy jószág [[piac]]án]]
 
A '''fogyasztói többlet''' a [[mikroökonómia|mikroökonómiában]] fontos fogalom. Egy [[javak|jószág]] megvásárlásakor fellépő ''nettó fogyasztói többlet'' – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális [[pénz]]összegnek, amit a vásárló ([[fogyasztó]]) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával.
 
Definiálható ''bruttó fogyasztói többlet'' is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet [[rezervációs ár]]nak is nevezzük.
 
Ha a vizsgált jószág mennyisége folytonos, akkor egy egyén nettó fogyasztói többlete nem más, mint a [[kereslet]]i [[függvény]]e alatti terület a piaci ártól (''P''*) az első megvásárolt jószágegység rezervációs áráig (<math>\bar{p}\,</math>) – vagyis a keresleti görbének az ártengellyel vett metszetéig. [[Határozott integrál]] formájában:
 
<center><math>NFT = \int_{P^*}^{\bar{p}} d(p)\, dp</math></center>
 
Az összpiaci fogyasztói többlet az egyéni többletek egyszerű összegeként adódik, amit ugyanakkor a piaci keresleti függvény integráljaként is kifejezhetünk. <math>\bar{P}\,</math> a vevők első jószágegységre jutó rezervációs árai közül a legnagyobb.
 
<center><math>NFT_{piaci} = \sum_{i=1}^n \int_{P^*}^{\bar{p}_i} d_i(p)\, dp = \int_{P^*}^{\bar{P}} D(P)\, dP</math></center>
 
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző [[Ár (gazdaság)|árat]] állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett [[árdiszkrimináció]].
1 324

szerkesztés