„Borsszem Jankó (folyóirat)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belsőhiv jav
15. sor:
Szellemisége eleinte friss, fiatalos, elegáns humorú, később a fiatalos frissesség eltűnik, bár mindvégig megörzi vitriolos élcelődőkedvét, és ezáltal a XIX század egyik legnépszerűbb hazai élclapjává lesz. Az első világháborút követően a lap példányszáma jelentősen lecsökken, a lap jelentőségével párhuzamosan, akkor már többnyire rangos múltjából él.
A társadalom tipikus figuráit, viszonyait kifigurázói írások mellett, számtalan karikatúrát is közölt, sőt rajzai kvalitásaival, grafikusaival a kor egyik meghatározó "intézményévé" válik. Számos festőnek, grafikusnak, vagy ahogy akkoriban hívták rajzolóművésznek ad állandó, és biztos kenyeret, és megélhetést. A kor számos kimagasló hazai rajzolójának pályája startol a Borsszem Jankó szerkesztőségébőszerkesztőségéből, mint például a Vanek József, vagy a már említett Major Henrik, vagy az ugyancsak cseh származású, és Brünnben született [[Kóber Leó]], de mások mint például [[Vadász Miklós]], Linek Lajos, vagy Vértes Marcel, de az idősebb generációhoz tartozó Jeney Jenő Béla festőművész és illusztrátor pályája is szorosan kötődik a laphoz. [[Márk Laj]]os az ismert festő is számos karikatúráját helyezte el egy-egy lapszámban. A kor egyik legnagyobb tehetsége, tragikusan rövidéletű [[Faragó József (grafikus)|Faragó József]] grafikusművész számára is a Kakas Márton és a Borsszem Jankó jelenti a megélhetést München, Párizs, és Amerika után idehaza. A XIX század vége, a XX század elejének alkalmazott grafika terén a négy legkiválóbbhoz tartozik hazánkban, [[Mühlbeck Károly]], [[Jankó János (grafikus)|Jankó János]] mögött, [[Bér Dezső]]-vel vetekedve a képzeletbeli elsőség terén. A lap húzóerővel bírt a magyar alkalmazott grafika, a reklámgrafika terén, lehetővé téve, hogy több évtizedes lemaradását felzárkóztassa Európa legjobbjai közé, legalább is a művészi kivitel, az eredeti ötlet, és a sablonok, sémák elhagyását követő intelektuálisintellektuális megfogalmazás vonatkozásaiban.
 
[[1938]]-ban jelent meg utoljára. Népszerűségéből már az [[1920-as évek]]ben sokat veszített.