„Felsőbbrendű rákok” változatai közötti eltérés

| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)''

| subphylum = [[Rákok]] ''(Crustacea)''

| classis_authority = [[Pierre André Latreille|Latreille]], 1802

| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Alosztályok]]

| subdivision =

| wikispecies = Malacostraca

| wikicommons = Category:Malacostraca

A rákoknak mintegy kétharmada tartozik ebbe az osztályba, köztük a csoport legkisebb és legnagyobb fajaival.

 

 

Testét kitinből és mészből álló páncél borítja. A rák növekedése közben ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle szint különböztethetünk meg: kék és piros. A kék festékanag fövéskor felbomlik és csak ezért marad meg csak a piros színe.

A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron található két pár ízelt csáp, melyek közül a rövidebbik villásan elágazik a hosszabbik pedig általában hátrafelé csapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, mely erős állkapoccsal van körülvéve. Ugyancsak a hasi oldalon található 5 pár nem egyforma ízelt láb is. Innen az első pár láb "óllóban végződik". A potroh sokkal keskenyebb mint maga a fejtor. A rák ezen része 7 egymásba kapcsolódó szelvényből áll. Minden szelvény erős izmokkal rendelkezik. Az első 5 szelvény hasi oldalán található 1-1 pár egyszerű pár lábacska. Míg az utolsó két szelvény hosszanti irányba el vannak laposodva. Ezek segítségével tudnak a rákok úszni.

 

A rákoknál és általában a "páncéllal" rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint az emlős társaiknál. Mivel a páncél egy stabil anyag, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzen az, amit vedlésnek nevezünk. A szervezet, amit úgy is mondhatunk, hogy egy tokba van zárva, mind nő és nő. Mikor a növekedés elér egy bizonyos nagyságot a páncél egy előre meghatározott szegély (vagy varrat) mentén felszakad. Így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen ki van fejlődve) a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még kemény, nem szilárdult meg, ezért az rák vagy vízzel vagy levegővel felduzzasztja annyira hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.

 

A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől így egy üreget hozva létre. Ez az üreg maga a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.

 

Amikor a rák úszik behajlítja a potrohát és a farokúszójával csapkodja a vizet. Ez által a vizet a hasa alá hajtja, így az állat hátrafelé mozdul el. Viszont ha a rák a tó fenekén akar helyet változtatni, akkor a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábakat használja (az 5. pár lában azért nem használja helyváltoztatásra, mert az ollós).

 

Az osztályba az alábbi alosztályok, öregrendek és rendek tartoznak

 

** †''[[Archaeostraca]]

** †''[[Hoplostraca]]

** †''[[Canadaspis|Canadaspidida]]

*** †''[[Palaeocaridacea]]''

 

 

[[Kategória:Magasabbrendű rákok|2]]

[[ru:Высшие раки]]

[[simple:Malacostraca]]

[[sv:Storkräftor]]

[[to:ʻUo moʻoni]]