„Fekete himlő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: os:Хæбуз
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
| species = '''''Variola vera'''''
}}
A '''feketehimlő''' emberi [[fertőző betegségek listája|fertőző betegség]], amelyet a ''(Poxvirus variolae)'' [[vírus]] okoz. Ez volt az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fertőzöttek körében rendszerint magas (az [[ÓvilágbanÓvilág]]ban 15-20%, az [[Újvilág]]ban gyakran 40-80%-os) mortalitást okozott, és a túlélők közül sokan (mint például [[Kölcsey Ferenc]]) megvakultak. Az ókori [[Kína|Kínából]] származó védekezési eljárás az ún. [[varioláció]], vagyis az egészséges emberek szándékos fertőzése. Máig ismeretlen ok miatt a mesterséges fertőzés kevésbé veszélyes (2% körüli mortalitás), mint a természetes fertőzések, és egész életre szóló védettséget biztosít. Lényeges azonban, hogy a variolált beteg éppúgy továbbadhatja a fertőzést, mint a természetes módon fertőzött társai, ezért gyógyulásáig jelentős veszélyt jelent.
==A védőoltás felfedezése==
22. sor:
Mivel a mai emberi népességben már egyre fogy azoknak az aránya, akik (természetes vagy mesterséges úton) [[immunológia]]i védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy újonnan kialakuló járvány rövid távon valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne. Sokan úgy vélik, hogy a természetből soha többé nem fog váratlanul újra felbukkanni a fertőzés. Mások szerint viszont fertőzőképes vírusok maradhattak a sarkvidéki fagyott talajba temetett holttestekben, vagy a közeli rokon [[majomhimlő]] vírusból is újra kialakulhat egy nagyon hasonló emberi kórokozó.
 
A [[hidegháború]]s időszakban mind a [[Szovjetunió]], mind pedig az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] elraktározott fertőzőképes víruskészletet, hiszen ezt potenciális [[biológiai fegyver]]nek tekintették. Úgy gondolták, ha az ellenség himlővírussal támad, akkor az orvosbiológiai védelem kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen a vírus birtoklása. A hidegháborús nagyhatalmak megállapodtak a készletek egyidejű megsemmisítésének határidejében (1993). Ezt később többször meghosszabítottákmeghosszabbították (1995, 1999, 2002), és nem cselekedtek. A döntésképtelenség oka, hogy a készletek fönntartása vagy megsemmisítése mellett egyaránt fontos érvek szólnak, ugyanakkor mindkét megoldás jelentős kockázattal is jár. A felek általában nem bíznak abban, hogy más országok katonai intézeteiben nincsenek illegálisan fenntartott vírustörzsek, ahogyan ez például [[Csehszlovákia]] esetében már bebizonyosodott.
 
A készletek sorsa feletti döntés ma már egyre veszít a jelentőségéből, hiszen a vírus [[gén|genetikai kódja]] ismert, nyilvános forrásokból megszerezhető, és elvileg nem kizárt a vírus mesterséges szintetizálásának lehetősége.
34. sor:
 
{{Link FA|pl}}
 
[[en:Smallpox]]
[[an:Picueta]]