Wikipédia

„Cserzőanyag” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a vegyületnevek modernizálása
3. sor:
 
'''Cserzőanyagok''' név alatt oly vízben oldható, összehúzó ízű anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldatait sötét színűre festik, és az enyvoldatokban csapadékot okoznak. A friss állati bőr ezeket a cserzőanyagokat vízben való oldataikból felszívja; ugyanezt teszi a selyem és kisebb mértékben a gyapjú és pamut is. Egyebekben a cserzőanyagok nagyon eltérnek egymástól. Procter ''(Textbook of tanning)'' a cserzőanyagokat következőképpen osztja be:
# A ''pyrocatechin[[pirokatechin]]'' származékai, melyek a bőrön fehéres lerakódást nem képeznek, s amelyek az ecetesvas vasoldatot zöldes-feketére festik; ide tartoznak a bürök, a mimóza, a katechu (kasu), a gambicserje, a ''quebracho'' stb. cserzőanyagai.
# A ''pyrogallol[[pirogallol]]'' származékai, melyek vassal kékes-fekete színeződést adnak, a bőrön fehér lerakódást képeznek; ide tartoznak a [[gubacs]]ok, a szömörce, a divi-divi stb., cserzőanyagai.
# Cserzőanyagok, melyek mind ''pyrogallolt,'' mind ''pyrocatechint'' tartalmaznak; ilyenek a tölgyfacser és a ''valonea'' cserzőanyagai, melyek a bőrön fehér lerakódást adnak, és a vassókat kékes-feketére festik. E szerint a cserzőanyagok beoszthatók olyanokra, melyek kékes-fekete színeződést adnak.
 
Kémiailag ezekről a testekről még keveset tudunk. Általában véve feltehető, hogy a cserzőanyagok több hidroxilcsoportot tartalmazó benzoesavaknak éterszerű anhidridjei. E feltevés nyomán igen sok ilyen termék létezésére következtethetünk. S tényleg a különböző növényekben és növényrészekben a legkülönbözőbb cserzőanyagok találhatók s ezekből cserzőanyag elő is állíthatók. Higított kénsavval, v. sósavval, főzve, vagy bizonyos élő fermentumok hatása alatt a cserzőanagok különböző módon bomlanak szét. Sok cserzőanyagból cukor lesz, mely azonban gyakran a cserzőanyaggal kevert tisztátalanító anyagoktól származik. A pyrocatechinpirokatechin cserzőanyagból oldhatatlan veres-barna festék, phlobaphenek nyerhető; a pyrogallol cserzőanyag ellenben vagy a gallussavat C<sub>6</sub>H<sub>2</sub> (OH)<sub>3</sub> COOH, vagy pedig az ellagsavat (C<sub>14</sub>H<sub>8</sub>O9) – a «bloom»-nak nevezett fehér lerakodás a bőrön, illetve ezeknek a keverékét – szolgáltatjuk. A tölgyfacserből és a valoneából az ellagsav mellett azokat a veres-barna testeket is nyerhetjük, melyek bizonyos körülmények között gallussavat is adnak. Ezekből a vörös színű testekből készíthetjük a protokatechusavat. Azok a cserzőanyagok, melyek a vasoldatokat zöldre festik, (a pyrocatechin származékai) normális termékei azon növényeknek, melyekben előfordulnak, míg a cserzőanyagok azon csoportja, melynek hozzátartozói a vasoldatokkal kékes-fekete színeződést adnak, többnyire a növényrészek kóros eltávozásának a termékei, amiért is ezeket, bár helytelenül, patológ cserzőanyagoknak nevezték el.
 
E cserzőanyagokat tartalmazó növényrészeket (a cserzőszereken) részben a bőr cserzésére, részben a fonal-kelme festésére is használják. Az ipar azonban ezeken a növényi részeken kívül még a belőlük előállított kémiai preparátumokat is használja; ilyenek, például a [[tannin]] C<sub>14</sub>H<sub>10</sub>O<sub>9</sub>, digallussav, mely számos növényi részben előfordul, valamint a cserző kivonatok. A cserzőszerek közül a következőket említjük fel: ''Algarobilla;'' ez a ''Prosopis pallida (negro)'' és ''P. Algarrobo (blanco)'' mag hüvelyéből áll. Ezek a fák nagy mennyiségben fordulnak elő Dél-Amerika hegyes vidékein, főleg Chilében és Argentínában. E mag hüvelye 5%-ig élénk sárga színű «tannint» tartalmaz, mely leginkább a myrobalánokéhoz hasonló.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cserzőanyag”