|
==Története==
[[Széchenyi István]] gróf kezdeményezésére [[1827]]-ben jött létre a '''Pályafutási Társaság''', amely [[1830]]. [[június 11.|június 11-én]] az '''Állattenyésztő Társaság''' nevet vette fel. Első elnöke ideiglenesen [[Széchenyi István]] gróf, 1831-ben [[Orczy Lőrinc]] báró, 1832-ben [[Keglevics László]] gróf volt. Ugyanebben az évben megvásárolta az Üllői úton levő telket [[Károlyi György]] gróftól, sorsolási kölcsön útján szerezvén be a kellő pénzt s [[Széchenyi István]] gróf javaslatára "[[Köztelek]]" nevet nyert, mely a társaság épületének<ref>Az épület átalakításokkal ma is megvan; jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület használja. Budapest IX., Üllői út 25.</ref> homlokára iratott<ref>Lásd: Gönczy-Winkelmayer: Ferencváros fametszeteken (Bpest, 2002), 37. old.: [[Rusz Károly]] metszete, 1873. [Az eredeti kép egyébként a Főv. [[Szabó Ervin]] Könyvtár Budapest Gyűjteményében található.] Miután az egyesületet feloszlatták és az épületet államosították, a tetőteret beépítették. A [[timpanon]] eltűnt az alatta lévő felirattal együtt.</ref>. Ebben az évben tartotta első gépkiállítását, már Angliából hozatott gépekkel. [[1835]]. [[június 8-]]án a '''Magyar Gazdasági Egyesület''' nevet vette fel és elnöke [[Károlyi Lajos]] gróf lett; fizetéses titkára ("titoknoka") [[1836]]-tól [[Kacskovics Lajos]], aki az egyesület folyóiratát [[Gazdasági Tudósítások]] címen szerkesztette [[1841]]-ig, mely időtől a hetenként megjelent ''[[Magyar Gazda]]'' váltotta fel ugyanazon szerkesztés alatt. [[1837]]-ben sikeres állat-, gyapju és gépkiállítása volt. 1839-től elnök [[Károlyi György]] gróf. [[1842]]-ben a lóversenyügy, amely eddig váza volt az egyletnek, [[Széchenyi István]] gróf javaslatára különválik a Lóverseny-egylet megalakítása által. 1842-ben [[József nádor]] lett az egyesület pártfogója. Örökébe lép [[1847]]-ben fia, István. 1840-ben a ''Mezei Naptárt'' és a ''Gazdasági Kis Tükör''-t adja ki. 1840-46-ban több mintagazdaságot szemlélt meg és ismertetett. 1841-ben gyapjukiállítást és nagy ekeversenyt rendezett. [[1844]]-ben meghalt az egyleti működés addigi lelke, [[Csapó Dániel]] alelnök. 1847-ben építette fel "Köztelek" palotáját közadakozásból. 1848/49-ben [[Havas József]] kormánybiztos rokonszenve megnyeretvén, az egyesület ügyeit [[Andrássy György]] gróf elnöklete alatt tizenkét fős bizottság vezette, amelynek már [[Korizmics László]] is tagja volt. Ez így tartott [[1857]]. [[november 16.|november 16-áig]]. [[Korizmics László]] 1849-ben megindította saját vállalkozásaként a ''[[Gazdasági Lapok]]at'' és saját vezérlete alatt 1851-ig [[Morócz István]] által szerkesztette s ez időtől egyesületi hivatalos közlöny. 1857-ben jól sikerült kiállítás volt a Köztelken. Ugyanaz évben (1857) [[Ferenc József]] király a gazdasági egyesület hódoló bizottságának kérésére megerősíti az egyesület alapszabályait <ref>Alexander Bach, a császári kormány belügyminisztere által 1857. augusztusban.</ref> és az újjászervezkedést megengedi, sőt a gellérthegyi szőlőiskolára 10.000 frt adományt tett. 1858-ban elnök [[Károlyi István]] gróf, alelnökök [[Lónyay Gábor]] és [[Korizmics László]], titoknok [[Morócz István]]. Az ezt követő 10 évben az egyesület igen szépen működik. Lelke e működésnek [[Korizmics László]]. [[Majláth György ifj.|Majláth György]] indítványára [[1858]]-ben kezdeményezte a [[Magyar Földhitelintézet]]et, amely [[1863]]-ban létesült. 1858-ban ekeversenyt tartottak [[Rákospalota|Rákospalotán]], [[1859]]-ben gép- és eszközkiállítást és ekeversenyt [[Ercsi]]ben, 1860-ban jubkiállítást és ekegépversenyt Tót-Megyeren; [[1862]]-ben [[London]]ban, 1863-ban [[Hamburg]]ban, [[1866]]-ban [[Bécs]]ben rendezte a magyar mezőgazdasági részt.<br.> Történelmi nevezetességű az az állat- és gépkiállítás a budapesti [[Városliget]]ben, amelyet [[Ferenc József]] is meglátogatván, a szabadságharc után először érintkezett nyilvános ünnepélyességgel a nemzettel, s igy e kiállítás mintegy kiindulási pontja lett az 1867-i kiegyezésnek a nemzet és királya között. [[1861]]-ben [[Károlyi István]] gróf lemondott. [[Istvántelek|Istvántelket]] adományozta használatra Rákospalotán az egyesületnek. Ekkor elnök [[Károlyi Lajos]] gróf lett, aki [[1863]]-ban meghalt. 1862 márciusától az '''Országos Magyar Gazdasági Egyesület''' nevet használja. [[1864]]-ben [[Festetics György (külügyminiszter)|Festetics György]] gróf lett az elnök, 1861-ben segédtitkár Ordódy Sándor, 1863-ban Kodolányi Antal. Az ''országos budai szőllőiskola'' igazgatójává 1859-ben dr. [[Entz Ferenc]] választatott meg. Az 1867-80-ig terjedő időszak politikai föllendülése zsibbasztólag hatott az egyleti működésre. [[1868]]-ban a földmívelési minisztérium összehivására és vezetése mellett tartatott az első országos kongresszus. 1869-ben Ercsiben aratógépverseny 1870-től elnök [[Lónyay Gábor]], alelnökök [[Korizmics László]] és [[Hajós József]], segédtitkár dr. [[Morócz István]] mellett Tót László. [[1870]]-76-ig havi folyóiratot ad ki "Egyesületi Közlemények" címen. [[1870]]-ben dohány-, sajt-, turó- és kender-kiállítás. Kezdete a Gazdasági Múzeum rendezésének. [[1871]]-ben sertéskiállítás Kőbányán, gyümölcskiállítás a nemzeti múzeumban. A köztelki palota 3 emeletesre építése. 1873-ban vezeti a bécsi világkiállítás magyar gazdasági részét. 1874-ben a londoni világkiállításon keres elismerést a magyar boroknak. [[1875]]-ben állandó borkiállítás a Köztelken. Megindítása Tormay Béla közreműködésével az Állattenyésztési Füzeteknek. 1876-ban a bia-bajnai uradalom szemléje s leirása. 1875-ben az ''Istvántelki földmíves és kertész-iskola'' megnyitása. 1876-tól elnök [[Szapáry Gyula]] gróf, alelnökök: [[Korizmics László]] és [[Széchenyi Pál]] gróf. A ''Budai Szőllőiskola'' igazgatója [[Molnár István (kertész)|Molnár István]]. 1878-ban Tormay indítványba hozta a tenyészállatvásárokat. Előkészítése a Székesfehérváron megtartott kongresszusnak. 1879-ben jelenik meg az Emlékkönyv első füzete, melyet Galgóczy Károly ir meg. [[1879]]-ben és 1880-ban nagy enquęte a mezőgazdasági hanyatlás tárgyában. A Villásy Pál által szerkesztett ''Gyümölcsészeti Füzetek'' kiadása.<br.> 1880 máj. 22. félszázados fennállásának megünneplése. A gazdasági egyletek szövetségének kezdeményezése. A Gazdakör megalapítása [[Budapest]]en [[1881]]-ben Ordódy Lajos előadó titkár lett, 1882-től [[Morócz István]] elhalálozása folytán, első titkár. [[1886]]-ben igazgató, mellette másodtitkárok 1882-84. Szabó Ferenc dr., 1885-91-ig, 1888--ben titkár [[Baross Károly]], 1881-ben ismét eszmegazdag és lázas tevékenység, melynek Ordódy a lelke [[1891]]-ig. 1881-ben nagy országos gyümölcskiállítás a Vigadóban. A béllyei uradalom szemléje. [[1882]]-ben az agárdi nemzetközi gőzeke- és ekeverseny. A budapesti központi tejcsarnok kezdeményezése. 1883-ben a Majthényi-féle roszkosi gyümölcstelep, [[1884]]-ben a lévai uradalom, a Timáry-család detta-topolyai s a kormány puszta-péklai rizstelepének megszemlélése. [[1882]]-ik évtől a földmívelési minisztérium megbizásából rendezte a tenyészállatvásárokat. [[1884]]-ben kezdi meg s sör-árpakiállításokat. Bián gépverseny; [[1885]]-ben szolnoki aratógépverseny. Megalapítása a gazdasági könyvkiadó vállalatnak. [[1887]]-ben [[Hatvan]]ban ekeverseny, [[1888]]-ben [[Brüsszel]]ben a világkiállításon rendezése a magyar mezőgazdasági osztálynak, a nagykőrösi kiállítás rendezése, 1889-ben Szajolon aratógépverseny, [[1890]]-ben a bécsi kiállítás gazdasági részeinek rendezése. Évenkint nagy gyülései a szövetségbe lépett gazdasági egyesületeknek, gyümölcs-, dohánykiállítások. Sok és élénk lefolyásu szakülések. 1882-ben Dessewffy gróf alelnök, 1886. október 5-én [[Korizmics László]] meghalt, új alelnök [[Hajós József]], [[1889]]-ben [[Szapáry Gyula]] gróf az első földmívelési miniszterré kineveztetvén, elnök: [[Dessewffy Aurél]] gróf, alelnökök [[Andrássy Aladár]] gróf és [[Hajós József]]. [[1888]]-ben Hajós elhunyt, utóda [[Tolnay Lajos]], 1891-ben igazgató [[Forster Géza]], titkárok [[Baranyai István]] és [[Baross Károly]], [[1894]]-ben Bujanovics Sándor alelnök Tolnay helyébe. 1891-ben a ''Köztelek'' egyesületi közlöny megindítása előbb [[Baross Károly]], majd 1893-ben [[Szilassy Zoltán]] szerkesztése alatt. 1893-tól ügyvezető titkár [[Rubinek Gyula]], 1891-ben [[Paikert Alajos, ifj.]] segédtitkár, 1892-ben Nyiregyházán nemzetközi aratógépverseny. Ugyanakkor megvalósítása az Ordódy és [[Széchenyi Imre]] gróf által kezdeményezett mezőgazdák országos szövetkezetének. [[1895]]-ben rendezte a III. országos gazdakongresszust.
[[1945]]-ben az Egyesület megszűnt.
|
