Wikipédia

„Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a Bot: dátumlinkek javítása
Új oldal, tartalma: „A '''Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ''' Budapest egyik vezető gyógyintézete a [[Budapest VII. kerülete|főváro…”
1. sor:
A '''Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ''' [[Budapest]] egyik vezető [[kórház|gyógyintézete]] a [[Budapest VII. kerülete|főváros VII. kerületében]], a Péterfy Sándor utca 8–20. szám alatt. Napjainkban a főváros egészségügyi hálózatán belül az észak-pesti régió gyógyintézete, de egyes fekvőbetegosztályok regionális, illetve országos betegfelvételi körrel működnek. A fekvőbeteg-gyógyítás mellett a VI., VII., VIII., XVI. kerületek lakosságát ellátó általános, valamint gyermek- és felnőttszakrendelések is folynak az intézményben.
A [[budapest]]i Péterfy Sándor utcai kórház a szabadságharcosok fontos bázisa volt az [[1956-os forradalom]] idején, sőt még jóval a [[Szovjetunió|szovjet]] hadsereg [[1956]]. [[november 4.|november 4-e]]i általános támadása után is.
 
== Története ==
Innen szállított élelmiszert és kötszert többek között [[Angyal István]] a forradalom idején a felkelőknek és a rászoruló gyermekes családoknak. [[november 8.|November 8-ától]] Angyal a kórházban másokkal együtt röpiratokat szövegezett, sokszorosított. A lázadó budapesti értelmiség számos ismert alakja gyűlt össze a kórházban: Szirmai Ottó, [[Obersovszky Gyula]], [[Gáli József]], [[Eörsi István]]. Itt készült az ''Élünk'' című folyóirat és innen szervezték a nagy tömegeket megmozgató [[1956]]. [[december 4.|december 4-i]] nőtüntetést (bár a Péterfy kórháziak egy része addigra egy razzia következtében már lebukott).
A pesti kereskedők védegylete 1846-ban alapította meg nyugdíj- és betegápoló egyesületét, amelynek kezelésében 1848-ban nyílt meg a mai Péterfy Sándor utcai kórház elődjéül számon tartott kis kórház a mai Hársfa utca 2. szám alatt. A kereskedők egyesülete néhány évtized elteltével kinőtte a kis betegápoló intézetet, s 1892-ben a [[Bethlen Gábor tér]] 1. szám alatt megnyitották hatvanágyas kórházukat, amelyben [[belgyógyászat]]i és [[sebészet]]i osztály is működött, 1910-től pedig központi [[rendelőintézet]] is működött a falai között. A Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet kezelésében álló intézmény neve 1895-ben Ferenc József Kereskedelmi Kórház lett. 1924-ben megnyílt a kórház [[nőgyógyászat]]i osztálya. Az ágyszám ebben az időben elérte a 150-et, tizenöt év elteltével a 350-et.
 
1928-ban a fenntartó beolvadt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetébe (MABI), s a kórház elnevezése is MABI Kórház (teljes nevén Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Kórháza) lett. 1932-ben – a Bethlen Gábor teret környező telkek felvásárlása után – egy korszerű kórház felépítésébe fogtak, amely [[Hültl Dezső]] [[funkcionalizmus|funkcionalista]] tervei szerint 1934-re készült el. Az új kórházépületben 140 ágyas belgyógyászati és 70 ágyas sebészeti osztály működött, a 22 ágyas nőgyógyászatot pedig a régi épületben helyezték el.
[[november 16.|November 16-án]] a kommunista karhatalom a kórház alagsorából gyűjtötte be egy razziában a forradalmár fiatalok egy csoporját. A beteg Angyal, akit ekkor a kórház második emeletén kezeltek, lerohant, hogy társai szabadon bocsátását követelje, és innen vitték el őt is. (Alig két évvel később kivégezték. A hatalom elfogása után napokig nem tudta, hogy a [[Tűzoltó utca, 1956|Tűzoltó utcai ellenálló csoport]] vezetője került a kezükbe a kórházból.)
 
A második világháborút követően további osztályokat szerveztek a kórházban, s 1951-ben itt valósították meg először a korban modernnek számító kórház–rendelőintézeti egységet. A 20. század második felében az Észak-Pest egészségügyi ellátását biztosító vezető kórház lett, amelynek 1969-ben szervezeti részlege lett a szintén nagy múltú [[Szövetség Utcai Kórház]]. Ugyanakkor a Péterfy utcai intézet ellátandó területének egy részét az [[Uzsoki Utcai Kórház-Rendelőintézet]]nek adta át.
Az alagsorban készült a szovjet bevonulás után a híres röplap, amelyben ez állt: ''„Az árulók között utolsó a sorban: K Á D Á R J Á N O S! Bűnei ezerszer nagyobbak, mint minden elődjének: nemzetirtás, hazaárulás, gyávaság! A halottak nevében, a magyar és orosz nép halottai nevében egyaránt vádoljuk és vonjuk felelősségre Őt és gazdáit, a szovjet kormány felelős vezetőit!”''
 
Az [[1956-os forradalom]] napjaiban a kórház a szabadságharcosok egyik fontos élelmiszer- és gyógyszerellátó központja volt, amelynek nyomdájában röplapokat és az ''[[Élünk]]'' című folyóirat számait nyomtatták.
A kórházban történt [[1956]]. [[november 18.|november 18-án]] az az állítólagos gyilkosság – Kollár István megölése –, amely miatt kivégezték [[Tóth Ilona]] orvostanhallgatót, aki [[november 4.|november 4-e]] és [[november 18.|november 18-a]] közt a kórház ideiglenes vezetője volt. [[november 19.|November 19-én]] tartóztatták le a szabadságharcos Molnár Józseffel együtt (aki Gyöngyösi Miklóssal, vagy becenevén ''Pirivel'' együtt bevitte a kórházba Kollár Istvánt). A vádirat szerint a gyilkosság összefüggött Angyalék lebukásával és elhurcolásával. A csoport több más tagját, köztük Obersovszkyt és Gálit [[december 5.|december 5-én]] és 6-án vitték el.
 
== Szervezeti felépítése ==
==Külső hivatkozások==
A Péterfy utcai kórház teljes ágyszáma 1991-ben 1235 volt. Az intézményen belül folyó fekvőbeteg-szakellátást 2009 első negyedévében az alábbi osztályokon végezték:
*[http://www.magyarszemle.hu/archivum/11_1-2/09jobb1.htm Magyar Szemle írás a koncepciós perről]
*belgyógyászati osztály (175 ágy, ebből 65 a Szövetség utcai részlegben);
*[http://www.coloplay.hu/kp/articles/kp_szobor_1gyilkosnak.pdf Szobor egy gyilkosnak? – írás a [[Népszabadság]]ban.]
*kardiológiai osztály (90 ágy);
*[http://beszelo.c3.hu/02/06/11eorsi.htm A valóság és a mítosz.]
*neurológiai osztály (54 ágy);
*onkológiai osztály (50 ágy);
*urológiai-sebészeti osztály (25 ágy);
*fül–orr–torok–gége osztály (20 ágy);
*szemészeti osztály (20 ágy);
*szülészeti és nőgyógyászati osztály (45 ágy);
*neonatológiai (újszülött-) és csecsemőosztály (30 ágy);
*sebészeti osztály (65 ágy);
*baleseti és plasztikai sebészeti osztály (76 ágy);
*sürgősségi belgyógyászati és klinikai toxikológiai osztály (40 ágy);
*intenzív terápiás osztály (16 ágy);
*krízisintervenciós és pszichiátriai osztály (60 ágy).
 
A fentiek mellett az intézet otthont ad krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztályoknak, diagnosztikai laboratóriumoknak, illetve járóbeteg-szakrendeléseknek.
[[Kategória:Az 1956-os forradalom helyszínei]]
 
== Lásd még ==
*[[Péterfy Sándor utcai kórház (1956)]]
 
== Felhasznált források ==
{{BudLex2|2|316.}}
*[http://peterfy.szinhaz.hu/ A kórház hivatalos honlapja]
 
{{DEFAULTSORT:Peterfysandorutcaikorhazrendelo~intezet}}
[[Kategória:Magyarország kórházai]]
[[Kategória:Budapest VII. kerülete]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Péterfy_Sándor_Utcai_Kórház-Rendelőintézet_és_Baleseti_Központ”