„Balla Aladár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HunyadymBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Kategória átnevezése: Kategória:Magyar miniszterek => Kategória:Magyarország miniszterei (WP:BÜ alapján)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Balla Aladár''' ([[Újvidék]], [[1867]]. [[április 4.]] - [[Budapest]], [[1935]]. [[március 28.]]) [[belügyminiszter]], [[ügyvéd]], politikus.
==Életrajza==
Ireghi Balla Aladár ősi nemesi családból származott, iskoláit [[Pécs]]ett és [[Budapest]]en végezte, majd [[Cambridge]]-ben nemzetközi jogot és közjogot hallgatott. [[1894]]-ben ügyvéd lett, majd [[1902]]-[[1906]] között Újvidék törvényhatósági [[ügyész|főügyésze]], majd [[1906]]-[[1910]] között [[főispán]]ja. Ebben a minőségében sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdésekkel, azok békés megoldására keresve megoldásokat. Egyik ilyen sikere a [[karlóca]]i szerb ortodox [[patriarcha]] megválasztása volt [[1908]]-ban, ahol is két eredménytelen szavazást követően végül a Magyarországhoz hű [[Bogdanovics Lucian]] püspök nyert. [[1917]]-ben [[Komárom]]ból került a Parlamentbe a [[Negyvennyolcas Függetlenségi Párt]] színeiben. 1918 novemberében [[zágráb]]i rendkívüli követ lett, hogy biztosítsa a hazatérő magyar katonák zökkenőmentes útját. Hamarosan lemondott e tisztéről, ugyanis a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi-kormány]] nem teljesítette ide vonatkozó ígéreteit. A [[proletárdiktatúra]] alatt a fiát majdnem kivégezték a vörösök. A [[jugoszláv]] hatóságok támogatásával [[Szeged]]re került, ahol belépett a [[nemzeti kormány]]ba.
 
A [[Friedrich-kormány]] megalakulása után Budapestre ment. Az új választásokon [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nagy fölénnyel győzött és bejutott a [[Országgyűlés|Nemzetgyűlés]]be. A [[Függetlenségi Kisgazdapárt]] megalapítója lett, majd a parlament egyik legharcosabb ellenzéki alakja a [[Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt]] színeiben. KésőbbAz 1920-ban alakult parlamentben a véderő- és számvizsgáló bizottság tagja lettvolt.
Ireghi Balla Aladár egy ősi nemesi családból származott, iskoláit [[Pécs]]ett és [[Budapest]]en végezte, majd [[Cambridge]]-ben nemzetközi jogot és közjogot hallgatott. 1894-ben ügyvéd lett, majd 1902-től újvidéki [[ügyész]].
 
1906-ban pedig kinevezték Újvidék [[főispán]]jává. Ebben a minőségében sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdésekkel, hogyan lehetne békésen megoldani. Egyik fontos érdeme az utolsó [[patriarcha]] választásának a kérdése volt, ahol is [[Bogdanovics Lucian]] püspök lett a [[karlóca]]i szerb patriarcha.
 
1917-ben [[Komárom]]ból került a Parlamentbe, mint a [[Függetlenségi párt]] tagja. 1918 novemberében [[zágráb]]i rendkívüli követ lett, hogy biztosítsa a hazatérő magyar katonák zökkenőmentes hazatérését. Hamarosan lemondott e tisztéről, ugyanis a [[Károlyi-kormány]] nem teljesítette az ígéreteit.
 
A [[proletárdiktatúra]] alatt a fiát majdnem kivégezték a vörösök. A [[jugoszláv]] hatóságok támogatásával [[Szeged]]re került, ahol belépett a [[nemzeti kormány]]ba.
 
A [[Friedrich-kormány]] megalakulása után Budapestre ment. Az új választásokon [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nagy fölénnyel győzött és bejutott a [[Nemzetgyűlés]]be. A [[Függetlenségi Kisgazdapárt]] megalapítója lett, majd a parlament egyik legharcosabb alakja. Később a véderő- és számvizsgáló bizottság tagja lett.
 
==Források==
 
*[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/00763.htm Életrajza] a Magyar Életrajzi Lexikonban
*Életrajzi Lexikon
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al920_22/13.htm Életrajza] a Magyar Nemzetgyűlési Almanach 1920-1922-ben
 
[[Kategória:Magyarország miniszterei]]
[[Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok]]
[[Kategória:Az FKGP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt-tagok]]
[[Kategória:Jogászok]]