„Constitution Act, 1867” változatai közötti eltérés

A törvény preambulummal kezdődik mely kijelenti, hogy [[Kanada]], [[New Brunswick]] és [[Nova Scotia]] tartományok (melyek később a négy eredeti tartományt fogják alkotni) egy föderáció létrehozását kérték. Ennek a föderáció, a preambulum szerint, egy „az [[Egyesült Királyság alkotmánya|Egyesült Királyságéval]] elvben hasonló alkotmány” lesz. Az alkotmánynak ezen leírása fontossá vált az értelmezése során. Ahogy [[Peter Hogg]] írta a ''Constitutional Law of Canada'' című könyvében, egyesek amellett érveltek, hogy mivel az [[Egyesült Királyság]]ban létezett a kifejezés szabadsága valamilyen formában 1867-ben, a preambulum kiterjesztette ezt a jogot Kanadára is még a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának]] 1982-es törvénybe iktatása előtt; ez volt az [[Implied Bill of Rights]] ''(Feltételezett jogok törvénye)'' egyik feltételezett alapja.<ref>{{cite book|last=Hogg|first=Peter W.|title=Constitutional Law of Canada|edition=2003 Student Ed.|location=Scarborough, Ontario|publisher=Thomson Canada Limited|year=2003|pages=686}}</ref> Továbbá, mivel az Egyesült Királyságban létezett a bírói önállóság hagyománya, a Kanadai Legfelsőbb Bíróság 1997-ben a ''[[Provincial Judges Reference]]'' állásfoglalásában úgy ítélte hogy a preambulum mutatja hogy a bíró önállóság Kanadában alkotmányosan garantált. [[Randy Dyck]] politológus kritizálta a preambulumot, mert az szerinte „súlyosan elavult,” szerinte a Constitution Act, 1867-ből „hiányzik egy inspiráló bevezető.”<ref>{{cite book|first=Rand|last=Dyck|title=Canadian Politics: Critical Approaches|edition=Third ed.|location=Scarborough, Ontario|publisher=Nelson Thomson Learning|year=2000|pages=374}}</ref>