„Törés (geológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: gl:Falla |
a Bot: következő hozzáadása: su:Sésar; cosmetic changes |
||
2. sor:
A [[geológia|geológiában]] a '''törés''' az anyag-folytonosság megszakítását jelenti. A kőzetrések és vetők (töréses deformációk) összefoglaló elnevezése. A törési síkoknak a [[Föld]] felszínével alkotott metszésvonalainak megnevezésére a '''törésvonal''' kifejezést használják, amely azonban nem feltétlenül egyenletes lefutású, hanem elágazó, hajladozó vonalakból álló nyaláb. A törések legfontosabb bélyegei a méretük valamint törési felületek térbeli elhelyezkedése (dőlésirány, dőlészög, felület ívessége).
== Elmozdulások ==
A törések milyenségének meghatározásakor a jelenségben résztvevő kőzettömbök egymáshoz viszonyított elmozdulása a mérvadó. A törések kelekezésekor létrejövő elmozdulások történhetnek:
* felületre merőlegesen vagy a felülettel szöget bezárva (azaz a keletkező kőzettömbök szétválnak vagy összetolódnak). Ilyenkor ''hasadék'' vagy ''nyomásoldódási felület'' alakul ki.
* a felület mentén (azaz a keletkező kőzettömbök elcsúsznak egymás mellett). Ilyenkor a törés neve ''nyírási sík''.
A valós elmozdulások a természetben ritkán figyelhetők meg. Meghatározásukhoz a felület mindkét oldalán levő, az elmozdulás előtt egységes viszonyítási pontot kell találni (pld. elmetszett [[patak]]ok, [[őslény]]ek, [[telér]]ek stb.). Az elmozdulások a folyamatot kísérő jelenségek tanulmányozása során azonosíthatók be: mivel az elmozdulások általában egyenetlen felületeken mennek végbe, a vető felületén az elmozdulás irányával párhuzamos karcok, csatornák jönnek létre. Ha az elmozdulás iránya szöget zár be a törési felület síkjával, akkor a keletkező üregekben [[ásvány]]ok, [[breccsa|breccsák]] képződnek. Az elmozdulás valós irányának megállapításakor figyelem előtt tartandó, hogy a jelenséget kiváltó [[feszültségtér]] megváltozhat vagy akár felújulhat. Ilyen esetekben keletkeznek az úgynevezett ''könyök-alakú karcok'', amikor egy oldalirányú elmozdulás hirtelen az egyik kőzettömb lezökkenésével vagy elfordulásával ér véget.
== A törések formái ==
=== Kőzetrés ===
[[Fájl:Kluft-photo-Carrizo-Plain-Nov-2007-Img 0327.jpg|350px|bélyegkép|[[Szent András-törésvonal]]]]
A törés legyegyszerűbb formája a '''kőzetrés (vagy litoklázis)''', ami azon repedést jelenti, amely mentén a kőzet kontinuitása megszakad. A repedés mentén azoban nem történik elmozdulás. Két típusa különíthető el a keletkezési körülményeket figyelembe véve:
* ''dilatációs litoklázis'' - amikor a litoklázis síkjára merőleges irányű mozgás következtében a kőzetrés kitágúl
* ''kompresszív litoklázis'' - amikor a litoklázis [[nyíróerő]]k hatására képződik.
A kőzetréseket kitölthetik ''[[kvarc]]- és [[kalcit]] erek'', ''[[limonit]]-bevonatok'', vagy akár ''[[üledékes kőzet]]ek is'' (ha őslénymaradványok is belekerülnek ''csontbreccsa'' a neve).
27. sor:
A litoklázisok dőlésszöge és iránya függ a kőzetanyagtól: minél merevebb, ridegebb a [[kőzet]], annál meredekebb helyzetű a litoklázis síkja.
=== Vetők ===
[[Fájl:Fault types.png|bélyegkép|350px|A vető típusai]]A '''vetők''' olyan törések, amelyek során az érintkező [[kőzet]]testek egy nyírási sík mentén elmozdulnak. Ez az elmozdulás lehet néhány centiméter hosszúságú, de elérheti a több száz kilométer hosszúságot is. A vetők képződési folyamata a ''vetődés''. A nagy kiterjedésű vetők rendszerint kisebb mozgások additív halmozódása során keletkeznek, de [[földrengés]]ek során rövid idő alatt jelentős hosszúságú vetők is létrejöhetnek.
A vető alkotóelemei:
* ''vetősík'' - az a felület, mely mentén a kőzettestek egymáshoz viszonyítva elmozdulnak.
* ''vetőszárny'' - a kőzettestek elmozdulásban érintett felületei.
A vetők osztályozásának alapja a mozgás iránya:
* '''normál vető''' (normal fault, dip slip fault) - a mozgásirány a vetősík dőlésirányával azonos
* '''ferde vető''' (hinge fault) - a vetőszárnyak rotációs mozgása során keletkeznek
* '''reverz vető''' vagy '''feltolódás''' (thrust fault) - a normál vető fordítottja: a mozgás ellentétes a vetősík dőlésirányával.
* '''csapásirányú vetők''' vagy '''leveles eltolódások''' (strike slip faults) - a vetőszárnyak vízszintes irányban mozdulnak el. Ennek több típusa ismert:
** '''transzkurrens vető''' (transcurrent fault) - akár több száz kilométer hosszú vízszintes eltolódás
** '''transzform vető''' (transform fault) - kéregrövidüléses vagy kéregtágulásos szerkezeteket köt össze
** '''szinisztrális vető''' - az elmozdulás bal irányba történik
** '''dextrális vető''' - az elmozdulás jobb irányban történik.
A vetőket általában számos, párhuzamos ''mellékvető'' kíséri.
48. sor:
Ha a vetődéskor nem szakad meg a kőzetrétegek folytonossága, akkor hajlításos forma, úgynevezett ''térránc'' vagy ''flexura '' keletkezik.
== Váltó szerkezetek ==
[[Fájl:Appalachian fault.jpg|bélyegkép|350px|Normál vető az [[Appalache-hegység]]ben]]A törések egyetlen fajtája sem végtelen hosszú. Az alakváltozások egyes törések megszűnésekor másokra ugornak át, azaz az alakváltozás folytonosan változó elvetésű töréseken oszlik meg. Az alakváltozás egyik szerkezetről a másikra kerülése az úgynevezett''' váltó szerkezetek''' segítségével történik.
Három típusa ismert:
* ''közeledő törés ''- amikor az egyik törés vége a másik elejét is jelenti egyben
* ''átfedő törés'' - a két törés egymáshoz viszonyítva kitér, de van átfedő zónájuk
* ''együttfutó törés'' - ha a teljes felületükkel egymás mellett futnak.
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.iris.edu/gifs/animations/faults.htm Vető animációk]
== Források ==
* Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
* Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN
* Csontos László: Szerkezeti földtan, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998
[[Kategória:Geológia]]
97. sor:
[[sk:Tektonický zlom]]
[[sr:Расед]]
[[su:Sésar]]
[[sv:Förkastning]]
[[tr:Fay]]
| |||