Wikipédia

„MINIX” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: fa:مینیکس
a hivatalos oldal szerint nagybetűs, MINIX; helyesírási hibák
1. sor:
{{Operációs rendszer infobox
| name = MinixMINIX
| logo = [[Kép:Minix3.png|MinixMINIX logo|48px]]
| screenshot = [[Kép:MINIX screenshot.png|250px]]
| caption = MINIX 3.1.2a
16. sor:
| updatemodel =
}}
A '''MinixMINIX''' egy nyílt forrású, ingyenes, [[Unix-szerű]] operációs rendszer, amely a mikorkernel
architektúrára épül. A készítője, [[Andrew S. Tanenbaum]], az oktatásban kívánta felhasználni, de a későbbiekben a MinixMINIX önálló rendszerré vált. A '''Minix'''MINIX inspirálta [[Linus Torvalds]]-ot, hogy elkészítse a [[Linux]] rendszermagot.
A MinixMINIX név a '''minimal''' és '''[[Unix]]''' szavakból származik.
 
== Történet ==
Az [[amszterdam]]i ''Vrije Universiteit'' professzora [[Andrew S. Tanenbaum]] készítette el a MinixMINIX első változatát ([[1987]]), hogy tankönyvében (''Operating Systems: Design and Implementation (Operációs Rendszerek: Tervezés és Kivitelezés'', '''ISBN 0-13-637331-3''') szemléltethesse vele az operációs rendszerek készítését. Nagyjából 12000 sornyi [[C (programozási nyelv)|C]] programozási nyelven írt forráskód (a kernel, a memóriakezelésért felelős rutinok illetve a fájlrendszer) szerepel a könyvben. A kiadó (Prentise-Hall) a könyvhöz [[floppy]] lemezen mellékelte a '''MinixMINIX 1.0''' teljes forráskódját, illetve a dokumentációt. A MinixMINIX 1.0 kompatibilis a [[Unix]] hetes verziójával.
A Minix 1.0 eredetileg az [[IBM PC]] és [[IBM PC/AT]] készülékekkel volt használható. Az [[1991]] -ben kiadott '''Minix 1.5''' már támogatta a MicroChannel IBM PS/2 rendszerét, elérhető volt [[Motorola 68000]] és [[SPARC]] architektúrákon és támogatta az Atari ST, Commodore Amiga, Apple Macintosh és Sun SPARCStation platformokat. Ezenkívül léteztek nemhivatalos változatok az Intel 386 (32 bites támogatással), National Semiconductor NS32532, ARM és INMOS processzorokhoz. A Meiko Scientific saját MeikOS rendszerének alapjául használta fel a Minix egy korai verzióját. A [[SunOS]] operációs rendszer felhasználói folyamatként futtatta a Minix -et.▼
 
▲A MinixMINIX 1.0 eredetileg az [[IBM PC]] és [[IBM PC/AT]] készülékekkelgépeken volt használható. Az [[1991]] -ben kiadott '''MinixMINIX 1.5''' már támogatta a MicroChannel IBM PS/2 rendszerét, elérhető volt [[Motorola 68000]] és [[SPARC]] [[architektúra|architektúrákon]] és támogatta az [[Atari ST]], [[Commodore Amiga]], [[Apple Macintosh]] és Sun SPARCStation platformokat. Ezenkívül léteztek nemhivatalos változatok az [[Intel 386]] (32 bites támogatással), National Semiconductor NS32532, [[ARM]] és [[INMOS]] processzorokhoz. A Meiko Scientific saját MeikOS rendszerének alapjául használta fel a MinixMINIX egy korai verzióját. A [[SunOS]] operációs rendszer felhasználói folyamatként futtatta a Minix MINIX-et.
Az újabb igényeknek megfelelően a '''Minix 2.0''' -t ([[1997]]) csak [[x86]] és [[SPARC]] architektúrákra adták ki. Tanenbaum könyvének második kiadásában ([[Albert Woodhull]] -al közösen írta) már ezt a rendszert használta fel példáihoz, a könyv mellé pedig [[CD-ROM]] mellékletként csomagolták a Minix -et. A második verzió megfelelt a [[POSIX|POSIX 1]] szabványoknak, támogatta a 386 és afeletti processzorokat (32 bites módban). Az eddig használt [[Amoeba]] (Tanenbaum egy másik operációs rendszere) hálozati protokollját ([[FLIP]]) lecserélték a [[TCP/IP]] -re.▼
 
▲Az újabb igényeknek megfelelően a '''MinixMINIX 2.0''' -t ([[1997]]) csak [[x86]] és [[SPARC]] architektúrákra adták ki. Tanenbaum könyvének második kiadásában ([[Albert Woodhull]] -al közösen írta) már ezt a rendszert használta fel példáihoz, a könyv mellé pedig [[CD-ROM]] mellékletként csomagolták a Minix MINIX-et. A második verzió megfelelt a [[POSIX|POSIX 1]] szabványoknak, támogatta a 386 és afeletti processzorokat (32 bites módban). Az eddig használt [[Amoeba]] (Tanenbaum egy másik operációs rendszere) hálozati protokollját ([[FLIP]]) lecserélték a [[TCP/IP]] -re.
Nemhivatalos változatok készültek a 2.0.2 verzióból a 68020 alapú ISICAD Prisma 700 munkaállomásra és a Hitachi SH3 alapú HP Jornada 680/690 PDA -ra.▼
 
▲Nemhivatalos változatok készültek a 2.0.2 verzióból a 68020 alapú ISICAD Prisma 700 munkaállomásra és a Hitachi SH3 alapú HP Jornada 680/690 [[PDA ]]-ra.
Két kutató a Vrije egyetemről elkészítette a '''Minix-vmd''' -t (a Minix 2 egy változatát) Intel IA-32 processzorokra, amely támogatta a virtuális memóriakezelést és az ''X Window System'' -et.▼
 
▲Két kutató a Vrije egyetemről elkészítette a '''Minix-vmd''' -t, (a MinixMINIX 2 egy változatát) Intel IA-32 processzorokra, amely támogatta a virtuális memóriakezelést és az ''X Window System'' -et.
 
== Minix 3 ==
{{fő|MinixMINIX 3}}
A '''MinixMINIX 3''' -tat Tanenbaum jelentette be ([[2005]]. [[október 24.]]) az ''ACM Symposium Operating System Principles'' konferencián. Bár továbbra is a könyve harmadik kiadásához kívánta felhasználni ezúttal a fejlesztés a limitált erőforrásokkal rendelkező, illetve kimagasló megbízhatóságot igénylő rendszereket célozta meg. A MinixMINIX 3 jelenleg csak az IA-32 architektúrát támogatja. Úgynevezett ''Live CD'' formájában (amely lehetővé teszi a rendszer használatát telepítés nélkül) érhető el. Kompatibilis különféle emulációs eszközökkel, beleértve a [[Bochs]], [[Qemu]], [[VMware Workstation/Fusion]] és [[Microsoft Virtual PC]] programokat.
 
A '''3.1.2''' verzió ([[2006]]. [[május 6.]]) már tartalmaz több mint [[400]] [[Unix]] programot (például: [[X11]], [[vi]], [[emacs]], [[bash]], [[gcc]], [[perl]], [[python]]).
A MinixMINIX 3 képes kezelni egy eszköz rendellenes működését, automatikusan helyettesítve annak vezérlőjét anélkül, hogy hatással lenne az éppen futó folyamatokra. Ez lehetővé teszi használatát a magas megbízhatóságot igénylő alkalmazásoknál.
 
== MinixMINIX és a Linux ==
Tanenbaum alapelvei, amelyeket a MinixMINIX készítésénél alkalmazott erősen befolyásolták a [[Linux]] szűlőatyját [[Linus Torvalds]] -ot. Tulajdonképpen a Linux első verziói MinixMINIX alatt futottak. Linus a rendszer tervezésénél Tanenbaumétól eltérő utat választott [[mikrokernel]] helyett [[monolitikus kerneltkernel]]t készített. Ebből a későbbiekben vita robbant ki kettejük között.
 
[[2004]] májusában Ken Brown (az Alexis de Tocqueville Institution igazgatója) ''Samizdat'' című könyvében azzal vádoljavádolta a Linux -ot<ref>[http://www.adti.net/samizdat/brown.reply.june.04.html Samizdat]</ref>, hogy lemásolta a MinixMINIX egyes részeit. A vádakat megcáfolták (többek közt maga Tanenbaum professzor<ref>[http://www.cs.vu.nl/~ast/brown/ Tanenbaum professzor cáfolata]</ref>).
A vádakat megcáfolták (többek közt maga Tanenbaum professzor<ref>[http://www.cs.vu.nl/~ast/brown/ Tanenbaum professzor cáfolata]</ref>).
 
== Licenc<ref>[http://www.minix3.org/license.html A MinixMINIX 3 licence]</ref> ==
Tanenbaum oktatási célra ingyenessé akarta tenni a Minix MINIX-et, de a kiadója nem egyezett bele a melléklet szabad felhasználásába, így kompromisszumot kötöttek: a könyv árában (egy jelképes összeg) van benne a licenc ára.
 
== Források ==
50. sor:
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.minix3.org A MinixMINIX 3 hivatalos oldala]
 
[[Kategória:Unix]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/MINIX”