„Virilizmus” változatai közötti eltérés

A közigazgatás rendezésénakrendezésének évétől (1871) 1944-ig minden virilista, más néven virilistás személy a képviseleti testületben a vagyoni cenzus alapján személyi jogon választás nélkül kapott tagságot. A cenzus helyileg változó volt, alapja az egyenes és kereseti adó együttes összege volt; ezeket bizonyos foglalkozásokban kétszeresen számítottak.

Virilizmusnak az olyan választási rendszert nevezzük, amely biztosítja, hogy a közigazgatási önkormányzati képviselőtestületképviselő-testület tagjainak jelentős része a virilisták, a legvagyonosabbak közül kerüljön ki.

A virilizmus alapján a képviselőtestületbe, illetve a megyei jogú törvényhatósági bizottságba kerülés szabályai időben és térben változóak voltak, miközben a helyi társadalom is változott. [[Miskolc]]on például [[1909]]-ben a törvényhatósági bizottságnak 82 virilis és 82 választott tagja volt és mindkét csoport 40%-a volt értelmiségi. [[1913]]-[[1914]]-ben a virilisták közt már csak 35% volt az értelmiségi, a választottak közt azonban már 50%. [http://www.miskolc.hu/oldal.php?menupont_id=202]

Az [[1870]]-es és [[1871]]-es törvényhatósági, illetve községi törvényeket már megszületésükkor sokan bírálták azzal, hogy a listázás nélküli szabad választás demokratikusabb lenne. Támogatóik ugyanakkor azzal érveltek, hogy a virilista rendszer az adófizetőket nagyobb felelősségvállalásra ösztönözte. [http://www.neumann-haz.hu/scripts/SGML/BHISGMLtr?gmszekfu/gmszekfu0003.sgml]