„Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
kissé gatyába rázva
1. sor:
{{Hegy infobox
{{korr}}
| név = Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs
{{nincs forrás}}
| kép =
A '''Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs''' a hatalmas tömegű Gerlachfalvi-csúcs csoportjának már magában véve is teljes önállósággal bíró ÉNY. ormát képezi, amelyet a belőle DK-re kiágazó mellékgerincben emelkedő főcsúcstól - a tulajdonképeni Gerlachfalvi-csúcstól - a mélyen bevágott Tetmajer-horhos választ el. Maga a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs még a főgerincben fekszik, amelyben ÉNY felé a Hosszú-tavi-csúcstól (Litvor-csúcstól) a Hosszú-tavi-hágó (Litvor-hágó), Ny felé pedig a Batizfalvi-csúcstól a Keleti-Batizfalvi-csorba választja el. Az előbbi hágóból kiinduló ÉNY. gerincnek két meglehetősen önálló és jellegzetes kiemelkedése a Középső-Gerlachfalvi-torony és a Nagy-Gerlachfalvi-torony, míg a már szorosan a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs tömegéhez tartozó ún. Északi-Lavina-torony (Lavina-csúcs) e gerincnek teljesen jelentéktelen kiemelkedése. Bár a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs megmászását többnyire a Gerlachfalvi-csúcséval szokták egybekötni, meglátogatása magában is minden tekintetben jutalmazó és önálló túra. Kilátása - minthogy a csúcs a Felkai-, Batizfalvi- és Kacsa-völgynek épp az összeszögellésébén emelkedik - szebb mint a Gerlachfalvi-csúcsé.
| magasság = 2616 méter
Első megmászója: J. Stolarczyk volt, több zakopanei vezetővel 1870 körül.
| hely = [[Szlovákia]]
Az [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] 1885-ös Évkönyvében jelent meg Forberger Vilmos, iglói festő rajza a Gerlachfalvi-csúcs tömbjéről. A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs még mint Névtelen, Unbenannt szerepel. Amikor 1889-ben meghal Dr. Róth Sámuel tanár, az MKE kinevezett egy háromtagú bizottságot (Dr. Szontagh M., Róth M., Dénes F.), hogy válasszanak egy addig névtelen csúcsot, amelyet Róth Sámuel-csúcsnak neveznének. A bizottság ezt a csúcsot választotta, az elnevezés azonban nem terjedt el általánosan az irodalomban. Az I. világháború után a Csehszlovák Turista Klub a Slovenský štít (Szlovák-csúcs) elnevezést szorgalmazta, még egy 1:25000 bontású részletes térképen is megjelentette, de kevés sikerrel, talán a helyrajzilag előtte található, nevében németül hangzó Gerlachfalvi-csúcs miatt. A Zadný Gerlach (Hátsó Gerlach) elnevezés honosodott meg. Ezt pontosították, így született meg a csúcs mai neve. Neve Gerlachfalva település nevéből ered, a Gerlachfalvi-csúcs tömbje a falu határába tartozott.
| szélesség fok =
| szélesség ívperc =
| szélesség ívmásodperc =
| szélesség =
| hosszúság fok =
| hosszúság ívperc =
| hosszúság ívmásodperc =
| hosszúság =
| hegység = [[Magas-Tátra]], [[Kárpátok]]
}}
A '''Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs''' ({{ny-sk|Zadný Gerlach}}) a hatalmas tömegű [[Gerlachfalvi-csúcs]] csoportjának már magában véve is teljes önállósággal bíró északnyugati ormát képezi, amelyet a belőle délkeletre kiágazó mellékgerincben emelkedő főcsúcstól - a tulajdonképeni Gerlachfalvi-csúcstól - a mélyen bevágott [[Tetmajer-horhos]] választ el.
 
==Fekvése==
A '''Déli-Lavina-torony''' vagy '''Lavina-csúcs''' a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs É. gerincének egyik jelentősebb kiemelkedése, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs és a Nagy-Litvor-torony között. A [[Felkai-völgy]]be egy hatalmas háromszög alakú fallal szakad le, amely a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs masszívumával esik egybe.
A '''Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs''' a hatalmas tömegű Gerlachfalvi-csúcs csoportjának már magában véve is teljes önállósággal bíró ÉNY. ormát képezi, amelyet a belőle DK-re kiágazó mellékgerincben emelkedő főcsúcstól - a tulajdonképeni Gerlachfalvi-csúcstól - a mélyen bevágott Tetmajer-horhos választ el. Maga a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs még a főgerincben fekszik, amelyben ÉNYészaknyugat felé a [[Hosszú-tavi-csúcstólcsúcs]]tól (Litvor-csúcstól) a [[Hosszú-tavi-hágó]] (Litvor-hágó), Nynyugat felé pedig a [[Batizfalvi-csúcstólcsúcs]]tól a [[Keleti-Batizfalvi-csorba]] választja el. Az előbbi hágóból kiinduló ÉNY.északnyugati gerincnek két meglehetősen önálló és jellegzetes kiemelkedése a [[Középső-Gerlachfalvi-torony]] és a [[Nagy-Gerlachfalvi-torony]], míg a már szorosan a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs tömegéhez tartozó ún. [[Északi-Lavina-torony]] (Lavina-csúcs) e gerincnek teljesen jelentéktelen kiemelkedése. Bár a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs megmászását többnyire a Gerlachfalvi-csúcséval szokták egybekötni, meglátogatása magában is minden tekintetben jutalmazó és önálló túra. Kilátása - minthogy a csúcs a Felkai-, Batizfalvi- és Kacsa-völgynek épp az összeszögellésébén emelkedik - szebb mint a Gerlachfalvi-csúcsé.
Első megmászók: Janusz Chmielowski - Klemens Bachleda és Stanisław Stopka vezetőkkel, 1904. VII. 26.
 
==Története==
Első megmászója: J. Stolarczyk volt, több zakopanei vezetővel [[1870]] körül.
Az [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] [[1885]]-ös Évkönyvébenévkönyvében jelent meg Forberger Vilmos, iglói[[igló]]i festő rajza a Gerlachfalvi-csúcs tömbjéről. A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs még mint Névtelen, Unbenannt szerepel. Amikor [[1889]]-ben meghal Dr. Róth Sámuel tanár, az MKE kinevezett egy háromtagú bizottságot (Dr. Szontagh M., Róth M., Dénes F.), hogy válasszanak egy addig névtelen csúcsot, amelyet Róth Sámuel-csúcsnak neveznének. A bizottság ezt a csúcsot választotta, az elnevezés azonban nem terjedt el általánosan az irodalomban. Az [[I. világháború]] után a Csehszlovák Turista Klub a Slovenský štít (Szlovák-csúcs) elnevezést szorgalmazta, még egy 1:25000 bontású részletes térképen is megjelentette, de kevés sikerrel, talán a helyrajzilag előtte található, nevében németül hangzó Gerlachfalvi-csúcs miatt. A Zadný Gerlach (Hátsó Gerlach) elnevezés honosodott meg. Ezt pontosították, így született meg a csúcs mai neve. Neve Gerlachfalva település nevéből ered, a Gerlachfalvi-csúcs tömbje a falu határába tartozott.
 
==Részei==
A '''Déli-Lavina-torony''' vagy '''Lavina-csúcs''' a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs É.északi gerincének egyik jelentősebb kiemelkedése, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs és a Nagy-Litvor-torony között. A [[Felkai-völgy]]be egy hatalmas háromszög alakú fallal szakad le, amely a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs masszívumával esik egybe.
Első megmászók: Janusz Chmielowski - Klemens Bachleda és Stanisław Stopka vezetőkkel, [[1904]]. VII.[[július 26]].
Nevét a huszadik század elején hegymászóktól kapta, a Felkai-völgybe leszakadó falak lavinaveszélye miatt.
 
A [[Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs]] északi gerincének utolsó jelentéktelen kiemelkedése. Neve eredetéről lásd a [[Déli-Lavina-torony]] alatt. Paryski Gerlachfalvi-kúpnak nevezi. Első megmászók: térképészeti munkákat végző katonák (hegyivezetőkkel ?), [[1895]] júliusában vagy augusztusában.
 
==Forrás==
[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/egyeb/k26/96.htm Dr.Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága. Harmadik, javított kiadás. Budapest,2004.]
 
[[Kategória:Magas-Tátra]]