„Böszörményi László (országgyűlési képviselő)” változatai közötti eltérés

Középiskoláit [[Sárospatak]]on végezte, ahol jogot kezdett hallgatni, majd a [[pest]]i tudományegyetem jogi karán szerezte meg ügyvédi oklevelét. [[Nagykálló]]ban telepedett le, s ügyvédként praktizált. [[1848]]-ban a 48-as zászlóaljhoz állt be honvédként. Részt vett [[Buda]] ostromában és jelen volt a júniusi-júliusi [[komáromi csaták|Komárom]] körüli csatákbancsaták]]ban is. Itt kapitulált, mint honvéd százados. A Komárom védőinek biztosított szabad elmenetelnek köszönhetően visszatelepedett Nagykállóba, s folytatta az ügyvédkedést. [[1861]]-ben [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megye]] megválasztotta főjegyzőjének, a nagykállói kerület pedig [[1865]]-ben képviselőjének. Ez időtől fogva haláláig, mint az ellenzéki [[48-as Függetlenségi Párt]] egyik vezére az országgyűlésen és a hirlapi pályán működött a fővárosban. [[1867]]. [[április 1.|április 1-jén]] alapította a Magyar Ujságot, melyet megromlott egészsége dacára [[1868]]. [[június 20.|június 20-áig]] szerkesztett; majdnem naponta írva ide cikkeket. [[Kossuth Lajos]] levelének közléséért sajtóperbe fogták, az esküdtszék egy évi fogságra itélte. A [[TBC]] mellett jelentkező szívbetegsége felborította keringését és „vízkór” ([[ödéma]]) lépett fel nála. Itt halt meg fogságban. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napilapok és különösen saját lapja a Magyar Ujság közölte.