„Dél-Amerika történelme” változatai közötti eltérés

a
formázás
a (A(z) Moche-pottery-02.png nevű fájlt Shizhao törölte a Commonsból: „ In category Unknown as of 12 April 2009; no source”)
a (formázás)
==Prekolumbián civilizációk==
 
Valamikor a két kontinens, Észak- és Dél-Amerika nem tartozott egybe. A mai Közép-Amerika helyén kb. 70 millió évvel ezelőtt tenger volt, Dél-Amerika önálló kontinenssziget volt. A földtörténeti harmadkor végén a tengerfenék emelkedni kezdett. Ez és a vulkáni működés alakította ki a mai Közép-Amerikát. Így kapcsolódott össze egymással a két különálló földrész.
A magas fokú indián kultúrák viszonylag szűk területre: Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia magas fennsíkjaira, az Amazonas torkolatában fekvő Marajó szigetre és még néhány helyre korlátozódtak.<ref>Véghelyi Mónika: Dél Amerika</ref>
 
===Chavín,Tiahuanaco, Csimuk ===
Az Andok fennsíkjának két legrégibb magas kultúrája a Chavín- (i. sz. 400-600) és a bolíviai Titicaca-tó partjánál elterülő Tiahuanaco-kultúra (tiawanako) klasszikus korszaka (i. sz. 300-1000) volt. A perui partvidéken harmadik kultúrkörként a legjelentősebb a Chimu-kultúra. Képviselői a mai perui Trujillo, Lambayeque és más tengerközeli városok környékén éltek, jóval az inkák előtt.
 
A csimuk (chimuk) kultúrtörténeti jelentősége többek között abban rejlik, hogy gazdaságitársadalmi berendezkedésük majdnem pontról pontra fellelhető a későbbi inkáknál. Gazdálkodásuk alapja az intenzív földművelés volt, de szerepet kapott a zsákmányolás, így a vadászat és a halászat is. A társadalmi szervezet magja az ayllu, területi és származási kapcsok által összetartott családok közössége volt. Ez gazdasá¬gilag falukommunát alakított, a földterület egy részét tulajdonában tartotta.
 
=== Paracas-kultúra (i. e. 8 - i. sz. 1. század)===
A [[Paracas-kultúra]] az [[i. e. 8. század]]ban Peru délnyugati partvidékén alakult ki. A legtöbb információt a Paracas-kultúra embereinek életéről a nagy kiterjedésű Holtak városa ''(Paracas Necropolis)'' régészeti feltárásából nyerték, amelyet [[1950]]-ben a perui régész, Julio Tello fedezett fel. A [[nekropolisz]]ban találtak olyan sírt, amely 40 múmiát is tartalmazott. Sokak véleménye szerint a nagy sírkamrák egy-egy család vagy klán tulajdonát képezték, s ide helyezték őseiket több generáción keresztül. Mindegyik múmia zsinórral volt rögzítve és több rétegű kelmébe csomagolva.
 
A Paracas-kultúra emberei alkalmazták az „agysebészet” egy kezdetleges formáját, a koponyalékelést. Mint a középkori orvosok, hitték, hogy a homlok véreztetése mindent gyógyít. A paracas doktor a koponya átfúrásával gyógyított fizikai traumát, és úgy tűnik pszichológiai rendellenességet is. Sok koponyán csontosodást találtak, ami azt bizonyítja, hogy a beteg túlélte az operációt. Persze lehetetlen megmondani, hogy a beavatkozás hogyan hatott a beteg fizikai vagy pszichikai állapotára. <ref>Antonio Gutierrez: Geometric Art, a contemporary style of abstract art based on bold geometric shapes, forms & patterns</ref>
 
=== Tiahuanaco-kultúra (i. e. 3 - i. sz. 10. század)===
 
{{csonk-szakasz}}
[[Peru]] délkeleti, [[Bolívia]] keleti és [[Chile]] északi részén, mintegy a [[Titicaca-tó|Titicaca-tavat]] körülölelve, egy másik partmenti kultúra jelent meg, amelyet [[Tiahuanaco-kultúra|Tiahuanaco-kultúrának]] nevezték el a tó déli partján levő fő ásatási színhelyről. Tiahuanaco fontos szertartási központ volt,nem igazi város,mert csak ünnepekkor keresték fel.Legnagyobb épületmaradványa a 15 méter magas piramis,leghíresebb építménye pedig a Nap-kapu,amelyet egy kőtömbből faragtak ki Virakocsa napisten tiszteletére.
 
=== Mocsikák (i. sz. 1-8. század) ===
{{csonk-szakasz}}
Észak-Peru vidékén létrejött kultúra.A mocsikák katonai erődítmény jellegű városállamot hoztak létre,élén katonákkal és papokkal.Öntözéses földművelést végeztek,fejlett volt a fazekasságuk,ötvösművészetük.
 
=== Nazca-kultúra (i. sz. 4-9. század)===
{{csonk-szakasz}}
A [[Nazca-kultúra]] a Peru délnyugati partvidékén fekvő [[Nazca-fennsík]]on alakult ki. Időben a Paracas-kultúrát követte, amely erős befolyást gyakorolt rá.Jól ismertek a Nazca-vonalak,amiket a Csendes-óceán menti sivatagos földbe vájtak,lekaparva a felső kavicsréteget.A bevésések különböző formákat adnak,főleg állatfigurák vehetőek ki,ez az állatok tiszteletére utal.Érdekes,hogy legjobban csak bizonyos magasság felett láthatóak egészben.Sok elmélet született a rendeltetésükre vonazkozólag,de a legvalószínűbb az,hogy öntözőcsatornaként szolgáltak,ugyanis vannak be- és kimeneti nyílásaik is.
 
=== Inkák ===
[[Fájl:Ecuador ingapirca inca ruins.jpg|thumb|250px|Inka település romjai ([[Ingapirca]], [[Ecuador]])]]
[[Fájl:Ollantaytambo3.jpg|thumb|250px|A teraszos földművelést szolgáló inka kőfalak ([[Ollantaytambo]], [[Peru]])]]
Az inkák az [[Andok]] völgyében, [[Cuzco]] környéken telepedtek le a [[10. század|10]]-[[11. század]]ban. Kisszámú törzsi szövetségben élő emberek voltak. A [[15. század]]ban azonban gyorsan kiterjesztették birodalmuk határait a mai [[Quito|Quitótól]] Ecuadoron keresztül egészen Közép-Chiléig. A birodalom végpontjai közötti távolság több mint 4500 km volt. Mintegy 12 millió ember élhetett azon a területen, amely felett az inkák uralkodtak. A spanyol hódítás idején az [[Inka Birodalom]] volt az amerikai kontinens legnagyobb kiterjedesű állama. Fejlett [[bányászat]]uk, kifinomult [[fémművesség]]ük révén hatalmas mennyiségű arany- és ezüsttárgyat halmoztak fel, ami a spanyol hódítók mohóságát azonnal felkeltette. Ilyen hihetetlen gazdag birodalom magas fokú szervezést és adminisztrációs rendszert követelt, és az inkák mintkettőben különlegesen tehetségesek voltak. Ilyen szempontból emlékeztetnek az [[Ókori Róma|ókori Rómára]]. Az [[Andok]] térségét négy negyedre osztották fel, amelyet ''tavantinszuju''nak hívtak. A negyedekre osztott területet körzetekre és alkörzetekre tagolták, amelyek határai a főváros felé összetartottak, így Cuzco fővárostól sugárszerűen szétágaztak.<ref name=indian>Garner’s Art through the Ages Tenth Edition I Ancient Medieval, and Non-European Art (Harcourt Brace College Publishers.)</ref>
 
==== Úthálózat ====
 
Az inka mérnöki tudás versenyzett szervezési tehetségükkel. Az Andok meredek oldalán teraszos földművelést folytattak, amelyet öntözőcsatorna-rendszerrel láttak el, s a birodalmat útrendszerek és hidak kötötték össze. A közlekedésre, szállításra nem használtak kereket és lovakat, útjaikon az áruk szállítását [[láma]]háton oldották meg és hadseregük gyalog közlekedett. Az inkák több mint 21&nbsp;ezer km hosszú utat építettek és tartották karban. Egy főútvonal a birodalom felföldjein vezetett keresztül, egy másik pedig a part mentén a két területet kötötte össze. Nagy hatásfokú kommunikációs rendszert hoztak létre, amely a gyors hírközlést szolgálta; hírvivők segítségével üzeneteket hoztak-vittek végig a birodalmon keresztül-kasul. <!-- 3 napos vagy friss?
Úgy mondták, hogy a Cuzcóban székelő inka uralkodó – három napon belül - friss halat ehetett a partról.--> Ahol a terület túl meredek volt a szilárd útburkolat lefektetéséhez, ott az inkák kőlépcsőket alkalmaztak, és kötélhidakkal kötötték össze a járhatatlan szakadékokat vagy a nehezen keresztezhető folyókat. Egynapi út megtétele után az utazók megpihenhettek és ellátást kaphattak az útjuk folytatására.<ref name=indian />
 
==== Birodalmi szervezet ====
 
Az inkák nem fejlesztettek ki írásrendszert, s mégis említésre méltó szigorú ellenőrzést gyakoroltak a hatalmas birodalom területe felett, alapos nyilvántartási rendszerük segítségével, amelyet a [[kipu]] nevű csomóírás tett lehetővé. Az inkák egyaránt használták a kiput naptári és [[csillagászat]]i megfigyelések nyilvántartására, népszámlálásra, a tartozások és leltárok megállapítására. A spanyolok például megjegyezték, hogy az inka hivatalnokok mindig pontosan tudták, hogy mennyi kukorica vagy gyapjúszövet van raktáron az egész birodalom területén, annak ellenére, hogy nem foglalták írásba. A kiput fonalból készítették, ahol egy főfonalra merőlegesen másik fonalakat erősítettek. Ezeket a fonalakat csomózták, s attól függően, hogy milyen színű fonalra, milyen pozícióba, és milyen fajta csomót kötöttek, valamint a csomó elhelyezése jelezte a számokat és termékek kategóriáit, vajon az emberekről, lámákról vagy éppen termésről volt szó. A tudósok a kipu gyakorlatban való használatának bemutatásával bizonyították, hogy az inkák ismerték a [[tizedes vessző]]t, és értették a [[nulla]] fogalmát, valamint 5 tizedesig képesek voltak nyilvántartást vezetni. Az inka népszámláló vagy adószedő könnyen felgöngyölíthette és magával hordhatta a kiput.<ref name=indian />
Az öltözködést birodalomszerte szigorúan szabályozták. Az inka öltözék, a szövésben használt négyzetrácsos, ismétlődő minták mindig mutatták az egyén politikai-társadalmi helyzetét. Az inka uralkodó tunikájának motívumai például kifejezték az egész birodalom feletti uralmát. Az inkák által meghódított terület lakóinak öltözékében a helyi hagyományok ötvöződtek az összbirodalmi szokásokkal.<ref name=indian/>
 
==== Machu Picchu ====
[[Fájl:Peru_Machu_Picchu_Sunrise.jpg|thumb|200px|[[Machu Picchu]]]]
A rómaiakhoz hasonlóan az inkák is kiváló építészek voltak. A vályogtégla alkalmazása mellett nagy mesterei voltak a kövek formázásának és azok illesztésének. Olykor lélegzetelállító természeti helyszíneken emelték védelmi szerepet betöltő építményeiket.
A világ egyik félelemmel vegyes bámulatot ébresztő látványa [[Machu Picchu]], az elhagyott inka város, amely két hegycsúcs között a tengerszint felett 2450 m magasságban helyezkedik el. Teljesen láthatatlan az [[Urubamba folyó]] völgyéből. A színhely ismeretlen maradt a külvilág számára egészen [[1911]]-ig, amikor [[Hiram Bingham]], az amerikai felfedező rábukkant. Machu Picchu az Andok szívében Cuzcótól északra kb. 115 km-re terül el. A szomszédos városokhoz viszonyítva kicsi (lakossága nem lehetett több ezer főnél), de régészeti jelentősége annál nagyobb, mivel azon ritka helyek közé tartozik, amelyek háborítatlanul fennmaradtak az inkák kora óta.<ref name=indian />
 
===Felfedező utak Közép- és Dél-Amerikába===
 
1492- [[Kolumbusz Kristóf]] első útja az Újvilágba, ahol a [[Bahama-szigetek]]en köt ki, majd továbbhajózik [[Kuba]] felé (-1493)
1540- [[Francisco de Orellana]] [[Ecuador]]ból a Napo folyón hajózva eléri az [[Amazonas]]t és végig evez az [[Atlanti-óceán]]ig (-1542)
 
==Gyarmatosítás==
{{csonk-szakasz}}
''A Spanyol hódítók megérkezésével a kialakult kasztrendszer talán még jobban rögzült, és egy újabb meghatározó elem keveredett a már eddig is érdekes kavalkádhoz, a katolicizmus. A katolicizmust szinkretikusan beépítő indián kultúra elég erős ahhoz, hogy a külső felületen kereszténynek látszó hitvilágukat a mai napig őrizzék. Az Andok mai katolikus vallási szokásaiban, ünnepeiben mindenütt fellelhetők az ősi (olykor inka idők előtti) tradíciók, érdekes keveréket képezve, a két (hit)-világ határán.
''A számunkra ma tradicionális öltözékként ismert ruházatok, területi sajátosságok nagyban köszönhetők a spanyol Alkirályi, (Francisco de Toledo) intézkedéseknek. Betiltották az őshonos identitás legfontosabb elemeit, a rituálékban, és az öltözködésben. Az alkirály ugyanakkor elrendelte, hogy az indián falvakban olyan viseletet hordjanak, ami nem emlékeztet az Inka Birodalom idejére, viszont megkülönbözteti az egyes vidékeket. Így terjedt el a poncsó, a füles sapka, a kalap és a bő szoknya.''<ref name=lorant/>
 
==Lásd még==
*[[Prekolumbán művészet]]
*[[Amerika gyarmatosítása]]
 
==Jegyzetek==
<references/>