|
[[Kép:Gebel el-Arak 1a.jpg|bélyegkép|Gebel el Arak-i kés|jobbra]]
Ezt a kultúrszintet követte az i. e. IV. évezredre eső [[Nagada I]] és [[Nagada II]] kultúra. A Nagada I. Nagada vagy Amrah-kultúra (a Thébától északra fekvő, ill. az el-amrahi, abydosi lelőhelyekről kapták a nevüket) jellegzetesen felső-egyiptomi kultúra, hasonlóan az előzőekhez, egy kisméretű, helyi, falusi kultúra, melyben társadalmi rétegződésnek csak csekély nyomai lelhetők fel. Agyagedényei szürkésfehér vagy sárga színűek, alapjuk a vörös.
A IV. évezred közepe táján kibontakozó Nagada II. Nagadavagy [[gerzei kultúra]] kultúra fordulópontot jelentett a predinasztikus Egyiptom fejlődésében, már egész Egyiptomra kiterjedt és megteremtette a későbbi államegység civilizációs előfeltételeit. A termelés a rendszeres gabona-, tej- és húsellátáson kívül szövéssel és fazekassággal bővült. A lakosság száma – amely a letelepedett földművelőknél demográfiai ugrást mutat, a szomszédos völgyek nomádjainak bevándorlása következtében is állandóan növekedett. Kisebb közösségek jöttek létre. A munka termelékenységének emelkedése által állandó többlettermék keletkezett, ennek következtében fokozódott a társadalmi differenciálódás. Ez az első kultúra, melynek más országokkal is voltak kapcsolatai, miközben Gebel-esz-Szilszilétől északra az egész Nílus-völgyre kiterjedt és behatolt a Deltavidékre is. Néhány művészeti motívum és egyes technológiai eljárások arra engednek következtetni, hogy [[Mezopotámia|Mezopotámiával]] is kulturális kapcsolat jött létre. (Egy Gebel el-Arak közelében talált, ma a [[Louvre]]-ban kiállított kés elefántcsont (egyes források szerint vízilóagyar) nyele pompásan kidolgozott filigrán figurákkal vadász- és harci jeleneteket mutat be, mellettük egy Mezopotámiában jól ismert motívumot, egy oroszlánok nyakát fogó hőst, valamint a festett agyagedényekről ismert íves testű, sokevezős hajók harcát a függőleges orrú mezopotámiai harci bárkákkal.) Olyan jelentős népességkoncentrációk fejlődtek ki, mint [[Kóm-el-Ahmar]], Nehen (Hierakonpólisz), [[Kift]] (Koptosz), Nagada és Abodu ([[Abüdosz]]).
A Nagada II. edényei barnás színűek, alapjuk világos. A kultúra kiindulópontja dél, innen terjeszkedik észak felé. A festett agyagedények jellegzetes mintái növények és állati alakok, megjelennek a stilizált, sok evezővel ellátott hajók, közepükön nagyméretű kabinokkal. A gránitból, agyagpalából készült szobrok még darabosan kidolgozottak, az elefántcsontból készültek finomabbak. Ebben az időben fejlődik ki a kezdetben elefántcsontra, később kőbe dolgozott mélyrelief művészete. Ez az utolsó időszak, amelyben a kultúra egyöntetű, még az első kataraktától délre eső területeken is. E korszak dél felé egészen [[Kartúm]]ig terjedő núbiai kultúrái még nem válnak el élesen az egyiptomiaktól. A cserekereskedelem valószínűleg szabadon folyt – kapcsolatban álltak Palesztinával, Núbiával és a Sinai-félszigettel – az egész területen, és nem létezett központi politikai hatalom.
|
