Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[File:Hungary pecs kisvasut 3.jpg|thumb|right|A [[Mecseki Kisvasút]] a Dömörkapu felől.]]
'''Dömörkapu''' elnevezésű hely található a [[Mecsek]]ben és a [[Visegrádi-hegység]]ben is.
'''Dömörkapu''' elnevezésű hely található a [[Mecsek]]ben és a [[Visegrádi-hegység]]ben is. A dömör szó [[oszmán]] [[török]] eredetű, jelentése: megerősített szoros illetve vaskapu.<ref>[http://www.pecs.hu/cikk/0829/162699/20080717_pecs_epitmenyek_9.htm www.pecs.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref> Azonos etimológiája van a pilisi és mecseki Dömör-kapunak is.<ref>[http://www.bethlenhagyomanyorseg.hu/index.php?action=menu5&sapdir=14&sapienta=79 www.bethlenhagyomanyorseg.hu Dömörkapu - Demirkap, olvasva:2009.04.28.]</ref>
 
== Visegrági-hegység ==
A dömör szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített kapu.
Elsősorban [[vízesés]]éről híres a [[kerékpár]]osok által kedvelt területen található Dömörkapu, [[Szentendre|Szentendrétől]] északnyugati irányban. A szoros a Visegrádi-hegységben található, a Kapitányhegy és a Kolevka között. Itt 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina patak, <ref>[http://www.kislexikon.hu/domorkapu.html www.kislexikon.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref>, valamint a Sikárosi-völgyben a Bükkös patak alkot szép vízesést egy híd alatt.<ref>[http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=5702 www.kirandulastervezo.hu]</ref>
A vulkanikus illetve üledékes eredetű Pilis a Visegrádi hegységgel egyetemben a [[Dunántúli-középhegység]] része. A jellemzően zárt erdőtakaró Között sok a tisztás és a virágos rét. A bükk és a tölgy az uralkodó fafajok. A vidéken gazdag állatvilággal találkozhatunk. Az erdőkben [[szarvas]]ok, [[őz]]ek, [[muflon]]ok és [[vaddisznó]]k, [[Róka|rókák]], [[nyúl]]ak, [[mókus]]ok élnek. A madarak közül gyakori a [[kakukk]], a [[harkály]], a [[szarka]], az [[erdei pinty]], a [[fülemüle]] és a [[vörösbegy]].<ref>[http://www.vizslatura.hu/index.nof?o=0&hid=235&nyelvid=1&k1=247&k2=248&k3=253 olvasva:2009.04.28.]</ref>
 
==MecsekbenMecsek==
A mecseki Dömökapu [[Pécs]] [[Belváros (Pécs)|belvárosától]] egy pihenőhely több túraösvény találkozásánál, néhány kilométerre a vidámpark és az [[Pécsi Állatkert|állatkert]] közvetlen közelében.<ref>[http://www.hffa.hu/starthelyek/domorkapu.html www.hffa.hu, Dömötörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref> A Mecseki Kisvasút egyik állomása is a Dömörkapu nevet viseli, itt található a motorszín is.<ref>[http://kisvasut.gportal.hu/gindex.php?pg=2338919 http://kisvasut.gportal.hu Mecseki Kisvasút műszaki leírása.]</ref> Kényelmesen a helyi járatú [[35-ös busz (Pécs)|35-ös jelzésű busszal]] lehet megközelíteni. A kapu felé haladva több pihenő esik útba, például a Szaniszló-pihenő, ahol a kőfalban fekete márványtáblán az alábbi olvasható:{{idézet2|Dr. Mócs Szaniszló cisztercita rend tanárának, természet lelkes barátjának, a Mecsek Egyesület buzgó munkásának emlékére, tisztelői és barátai támogatásával állította a Mecsek Egyesület 1905. évben.}} A Dömörkapuhoz érve, középen található Ptacsek-pihenőhelynél, egy padba vésve a következő felirat található:<ref>[http://www.pecs.hu/cikk/0829/162699/20080717_pecs_epitmenyek_9.htm www.pecs.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref>{{idézet2|A Mecsek lelkes barátjának, Ptacsek Viktor emlékének állították családja és tisztelői". Ezt az emléket a Nemzeti Bank Pécsi Fiókja igazgatójának felesége állíttatta 1928-ban.}} Innen tovább haladva lefelé az út melletti tölgyerdőben virágzik a Mecsek egyik legismertebb növénye: a mecseki zergevirág. A májusban virágzó növény 25-55 cm magas képes megnőni. Tovább haladva a Kis-rétre érünk, amely egy szelíd gesztenyefákkal övezett, gyepes völgykatlan.<ref>[http://vakbarat.pecs.hu/pokos/epitmeny/domork.html http:vakbarat.pecs.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28., az oldalon hangfájl is található.]</ref>
 
== Hivatkozások ==
<references/>
 
== Külső hivatkozások, források ==
* [http://www.hffa.hu/starthelyek/domorkapu.html Szabad Repülők Szövetsége: Dömörkapu]
* [http://www.pecs.hu/cikk/0829/162699/20080717_pecs_epitmenyek_9.htm Pécs weboldala]
* Turisták Lapja. 1889. I. 5-8. lap
 
{{csonk-föld}}
 
[[Kategória:Magyarország földrajza]]
19 311

szerkesztés