„Dušan Makavejev” változatai közötti eltérés

Noha a művész filmjei a szocialista Jugoszlávia kultúrpolitikusai körében egyáltalán nem voltak népszerűek, a ''W. R., avagy az organizmus misztériuma'' (1971) volt az első alkotása, amelyet be is tiltottak. A címben szereplő monogram [[Wilhelm Reich]] szexuálpszichológusra utal, aki szerint a szexuális elfojtás rombolja az ember személyiségét, a ki nem élt biológiai ösztönök az [[agresszió]] növekedését okozhatják, ami társadalmi méretekben erőszakos tömegmozgalmakat eredményezhet. „A fasizmus a szexuális nyomorékok őrjöngése, dühöngése” – vallotta Reich.<ref>Ezen nézetei az 1960-as évek végétől főleg az olasz filmesek körében találtak termékeny talajra. Akkoriban több ismert rendező feszegette a fasizmus és a szexuális eltévelyedések kapcsolatát: [[Luchino Visconti]]: ''[[Elátkozottak]]'' ([[1969 a filmművészetben|1969]]), [[Liliana Cavani]]: ''[[Az éjszakai portás]]'' ([[1974 a filmművészetben|1974]]), [[Pier Paolo Pasolini]]: ''[[Salo, avagy Szodoma 120 napja]]'' ([[1975 a filmművészetben|1975]]), [[Bernardo Bertolucci]]: ''[[Huszadik század (film)|Huszadik század]]'' ([[1976 a filmművészetben|1976]]), [[Tinto Brass]]: ''[[Salon Kitty]]'' (1976).</ref> Vitatott elmélete inspirálóan hatott az [[1960-as évek]] végén fellángolt nyugati diákmozgalmakra, a kibontakozó szexuális forrradalomra. Makavejev szerint a reichi tanok jelentenék a „vérfrissítés”-t a kommunista eszmék számára is, és ezért harcol a film hősnője, Milena, aki szerint „a kommunizmus szabad szerelem nélkül temető”. Szerelme, az orosz jégrevütáncos lesz a végzete: a férfi korcsolyájával vágja le Milena fejét, ám az még a tepsiben is tovább szónokol. E rövid összefoglalóból is sejthető, miért értékelte az [[1972]]-es magyar ''Új Filmlexikon'' ezt a filmet úgy, hogy benne Makavejev „egyrészt [[pornográfia|pornográfiába]] tévedt, másrészt politikai vakvágányra”. Pedig a rendező a ''W. R.''-rel nemcsak a kommunizmusról, hanem a [[kapitalizmus]]ról is lesújtó véleményt fogalmaz meg: szerinte minden társadalmi rendszer rossz, mert kizárólag a maga elveit tartja egyedül üdvözítőnek. A szexuális forradalom azonban Nyugaton sem a szexuális felszabadulást, hanem a nemi szerepek összezavarodását hozta el. Az emberek Makavejev szerint mindkét meghatározó társadalmi rendszerben valójában magányosak, csak az egyikben elnyomás alatt, a másikban anélkül. Jugoszláviában a film körüli viták politikai síkra terelődtek, a rendezőt Lenin és a kommunizmus megsértésével vádolták, és emigrációba kényszerítették.<ref>Makavejev később azt nyilatkozta, hogy a filmje körül kirobbant vita valójában szovjet provokáció volt, amelynek célpontja igazából nem ő volt, hanem [[JoszipJosip Broz Tito|Tito]], aki ellenezte a szovjetek bevonulását [[Csehszlovákia|Csehszlovákiába]], és egyfajta „harmadik világ”-ot valósított meg a kapitalizmus és a szocializmus között. A támadásra az ürügyet egy filmfotó szolgáltatta, mely egy újonnan indult szexlapban jelent meg, és egy meztelen színésznőt ábrázolt, a háttérben egy Lenin-képpel. Makavejev hiába hivatkozott arra, hogy a kép az engedélye nélkül jelent meg, és kiragadták a film kontextusából, a szovjet követség provokációnak minősítette az esetet. Később kiderült, hogy a szexlapot ugyanaz a cég adta ki, mint amelyik a hivatalos szovjet folyóirat szerb fordítását is. A szovjeteknek az sem tetszett, hogy Nyugaton a filmet állítólag arra használták fel, hogy a kommunista eszmék szörnyűségeit szemléltessék vele. Állítólag maga [[Leonyid Brezsnyev]] lépett fel a ''W. R.'' ellen. Mindenkit leváltottak, akik engedélyezték a film elkészítését, és a „kemény mag” képviselői kerültek az addig liberálisnak mondható jugoszláv vezetés számos kulcspozíciójába. Makavejev 1973-ban hagyta el hazáját.</ref>