„Filmstúdió” változatai közötti eltérés

5 253 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
bővít
a
(bővít)
[[Kép:Filmstudio.gif|thumb|right|Korszerű műterem belső felvételekhez]]
A '''Filmstúdió''' nagyméretű műterem, vagy műteremegyüttes, amelyben különböző díszletek építhetők fel. Építésekor nagy figyelmet fordítanak a külső zajok elleni védelemre, az [[akusztika]] kialakítására, s a mesterséges fényforrások (pl. lámpák, neonok stb.) helyének kiépítésére. (A legelső üvegtetős filmstúdiókban a nagyerejű lámpák híján még természetes fény mellett forgattak.) A stúdióhoz többnyire csatlakoznak a filmgyártást segítő egyéb létesítmények, az öltözők, sminkszobák, a trükkszobák, díszlet és -ruharaktárak, filmraktárak, az archívum és -nyersanyagraktárak).
A világ első műtermét [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. Beceneve „Fekete Marika” volt. A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót építépített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyilt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
[[Kép:Filmstudio.gif|right|Korszerű műterem belső felvételekhez]]
 
Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumiere testvérek, illetve [[Thomas Alva Edison]] vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek - korülbelül a tízes évektől - nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió. Amerikában a huszas évektől működő nagystúdiók, a [[MGM]], a [[Paramount Pictures]], a [[20th Century Fox]], a [[Universal Pictures]] és a [[Warner Bros.]], melyek részben még ma is uralják a mozi világpiacát.
A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épít saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyilt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
 
Az [[1920-as évek]] végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) - a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO - mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek - Universal, Columbia, United Artists - nem voltak filmszínházai.
Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumiere testvérek, illetve Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek - korülbelül a tízes évektől - nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió. Amerikában a huszas évektől működő nagystúdiók, a [[MGM]], a [[Paramount Pictures]], a [[20th Century Fox]], a [[Universal Pictures]] és a [[Warner Bros.]], melyek részben még ma is uralják a mozi világpiacát.
Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették, és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe rakott tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét is kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.
 
A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált.
A [[nagy gazdasági világválság]] hatására [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25 %-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
A háború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipar. A társadalmi és gazdasági változások hatására a stúdiórendszer is hanyatlásnak indult. A televízió elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait [[1948]]-ban az [[USA]] Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.
 
A televízió új lehetőségeket nyitott a stúdiók számára. Bár a hagyományos stúdiórendszer felbomlott, a nagyobb hollywoodi cégek mégis életben maradtak. Filmmegjelenési lehetőségeiket az újonnan felépített bevásárlóközpontokban kialakított mozikban aknázták ki. Káprázatos filmeket mutattak be, amiket a mozikból való kifutásuk után átadtak a televízióknak.
 
Független alkotóként kezdték kezelni a sztárokat, a rendezőket és a producereket. Az átalakulás egyetlen áldozata az amúgy is betegeskedő RKO Pictures volt. A többi cég a mai napig fennáll.
* [[20th Century Fox]] - A cég William Fox filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporation-ből (alapítva: [[1914]]) és a Twentieth Century Pictures-ből fejlődött ki. A két cég [[1933]]-ban olvadt egybe.
 
* [[Columbia Pictures]] - Az [[1919]]-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.
 
* [[DreamWorks SKG]] - A céget [[1994]]-ben alapította [[Steven Spielberg]], David Geffen és [[Jeffrey Katzenberg]]. Az SKG rövidítés hármójuk nevéből származik.
 
* [[Miramax]] - A céget Harvey és Bob Weinsten alapította [[1980]]-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.
 
* [[Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)]] - az MGM a harmincas években Hollywood leghíresebb stúdiója volt.
 
* [[New Line Cinema]] - A Robert Shyne által létrehozott New Line [[1967]]-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként
 
* [[Orion Pictures]] - Az '''Orion Pictures''' vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. [[1978]]-ban alapította öt, [[United Artists]]-ból kivált vezető.
 
* [[Paramount Pictures]] - A magyar származású [[Adolf Zukor]] alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.
 
* '''Tri-Star Pictures''' - A CBS Televízió, a Home Box Office (HBO) és a Columbia Pictures hozta létre [[1982]]-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding önálló részeként működik Kaliforniában. Korai sikerei között található [[Alan Parker]] ''A madárka'', a ''Nicsak ki beszél'' és [[Paul Verhoven]] ''Emlékmás'' mozija, a ''Hook'', ''A szerelem hullámhosszán'' és a ''Függő játszma''.
* [[United Artists]] - [[Mary Pickford]] (1892–1979), [[Douglas Fairbanks]] (1883–1939), [[Charles Chaplin]] és [[D. W. Griffith]] (1875–1948) alapította [[1919]]-ben, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák.
 
* [[Universal Pictures]] - Carl Laemmle alapította [[1912]]-ben. [[Los Angeles]] környékén nyitotta meg a Universal City stúdiótelepét, a világ legnagyobb filmgyártó vállalkozását
 
* [[Warner Brothers]] - [[1903]]-ban kezdték meg működésüket, de csak [[1925]]-ben kezdődött a Warners Stúdió szárnyalása, mikor a cég hajlandó volt kockáztatni a hangosfilm technológiájával.
 
* [[RKO Pictures]] - A Radio–Keith–Orfeum a többi stúdióhoz képest későn, [[1928]]-ban jelent meg, mikor a stúdiók a hangosfilm átállás lázában égtek.
 
[[kategória:Filmművészet]]