„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

a
WP:E
a (WP:E)
 
A forgácsolási művelet végrehajtásához a munkadarabnak és a szerszámnak el kell mozdulni egymáshoz képest. A mozgásokat mindig egy állónak képzelt munkadarabhoz viszonyítják, függetlenül attól, hogy a tényleges mozgások hogyan is valósulnak meg. A forgácsolás során előforduló mozgásfajták:
:*a ''forgácsoló mozgás'' előtoló mozgás nélkül egyszeri forgácsleválasztást tesz lehetővé a munkadarab egy fordulata vagy lökete alatt;
:*az ''előtoló mozgás'' a forgácsoló mozgással együtt folyamatos vagy többszöri forgácsleválasztást biztosít több fordulat vagy több löket alatt;
:*a ''hozzáállító mozgás'' az a mozgás, amellyel a forgácsolás megkezdése előtt a szerszámot a munkadarabhoz állítják;
:*a ''fogásvételi mozgás'' az a mozgás, amellyel a leválasztandó anyagréteg vastagságát beállítjuk, eredménye a ''fogásmélység'';
:*az ''utánállító mozgás'' korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.
 
[[Fájl:Forgacs02.jpg|bélyegkép|A forgácskeresztmetszet elméleti és tényleges alakja]]
 
Az élgeometria elemei:
:*homloklap,
:*hátlap,
:*mellékhátlap,
:*felfekvőlap,
:*főforgácsolóél,
:*mellékforgácsolóél,
:*szerszámcsúcs.
 
A szerszámlapok és szerszámélek meghatározott szögeket zárnak be egymással, amiket ''élszögeknek'' neveznek. Az élszögeket különböző koordináta-rendszerekben – ''ortogonál és normál élszög-rendszerben'' – értelmezik.
 
Az ''alapsíkban'' értelmezett élszögek:
:*szerszámelhelyezési szög (''&kappa;''<sub>r</sub>) a szerszám élsík és az előtoló irány közötti szög,
:*szerszámcsúcsszög (''&epsilon;''<sub>r</sub>) a szerszám élsík és a szerszám melléksík között mérhető,
:*a mellékforgácsoló él elhelyezési szöge (''&kappa;''<sub>r<sup>'</sup></sub>) az előtoló irány és a szerszám melléksík által bezárt szög.
 
Az ''ortogonál síkban'', a szerszám metszetén értelmezett élszögek:
:*hátszög (''&alpha;''<sub>0</sub>),
:*ékszög (''&beta;''<sub>0</sub>),
:*homlokszög (''&gamma;''<sub>0</sub>).
 
==A forgácsképződés mechanizmusa==
 
A forgácsképződés eszerint a következő részfolyamatok sorozata:
:*rugalmas alakváltozás,
:*képlékeny alakváltozás,
:*elcsúszás az iránysíkban, azaz a forgácselem létrejötte,
:*a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.
 
[[Fájl:SwarfSamples.jpg|bélyegkép|Különböző forgácsalakok]]
Ezeknek a mozzanatoknak az állandó ismétlődése révén jön létre a forgács. A forgács felületén gyakran szabad szemmel is jól láthatók a forgácselem-csúszások. A képződött forgács alapvetően három fajta lehet:
:*A ''töredezett forgács'' különálló darabokból áll, akár por alakú is lehet. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik.
:*''Nyírt forgács'' esetén a forgácselemek összehegednek, és összefüggő szalagot képeznek. A forgácselemek szabad szemmel is megkülönböztethetők. Általában szívós anyagok közepes sebességgel történő forgácsolásakor keletkezik.
:*A ''folyó forgács'' összefüggő szalagot képez. Akkor keletkezik, ha szívós anyagot nagy sebességgel forgácsolnak.
 
A forgács milyensége azonban az anyagminőségen kívül több más tényezőtől is függ, például a forgácsolási sebességtől és a forgácsvastagságtól. Szívós anyagból is kaphatunk töredezett forgácsot kis forgácsoló sebességgel és nagy előtolással, viszont rideg anyagból (akár üvegből is) tudunk folyó forgácsot leválasztani nagy forgácsoló sebességgel, kis forgácsvastagság esetén.
 
A különböző forgácsolási feladatok ellátására sokféle forgácsoló szerszám létezik. Ezeket az alábbi szempontok szerint lehet csoportosítani:
:*az élek száma szerint lehet egyélű, kétélű, szabályosan és szabálytalanul sokélű;
:*az alkalmazás szerint van esztergakés, gyalukés, fúró, maró, üregelő tüske stb.;
:*a dolgozó rész anyaga szerint szerszámacél, keményfém, kerámia, gyémánt és egyéb anyag;
:*szerkezeti kivitel szerint tömör, tompán hegesztett, váltólapkás, betétkéses stb.;
:*egyéb szempontok szerint (pl. az élszögek nagysága, a szerszám méretei stb.).
A forgácsoló szerszámok anyagának a kiválasztásakor négy jellemzőt kell elsősorban figyelembe venni: az anyag keménységét, szilárdságát, hőkezelését és a gazdaságossági kérdéseket.
 
Forgácsoló szerszámok készítéséhez az alábbi anyagokat használják:
:*szerszámacélok,
:**ötvözetlen szerszámacélok,
:**ötvözött szerszámacélok,
:**gyorsacélok,
:*keményfémek,
:*kerámia szerszámanyagok,
:*egyéb anyagok (pl. elbor-R, kompozit, gyémánt).
 
A forgácsoló szerszámok dolgozó része használat közben mechanikai igénybevételt szenved, felmelegszik. Emiatt a szerszám keménysége és szilárdsága csökken, a fellépő súrlódás miatt pedig kopik. A kopás a szerszám egyes részein jellegzetes kopásformákat okoz. A jellemző főbb kopásformák: hátkopás, homlokkopás, kráteres kopás, élkopás és csúcskopás. A kopás miatt a szerszám csak egy adott ideig használható. Ezt az időt fejezi ki az [[éltartam]].
 
A ''forgácsolómozgás'' lehet:
:*egyenes vonalú (pl. gyalulás, vésés, üregelés),
:*kör alakú (pl. esztergálás, marás, fúrás, köszörülés),
:*görbe vonalú (nem forgástestek esztergálása, menetfúrás, másoló gyalulás).
 
Az ''előtolómozgás'' lehet:
:*egyenes vonalú folyamatos (pl. esztergálás, marás, fúrás),
:*egyenes vonalú szakaszos (pl. gyalulás, vésés, síkköszörülés),
:*kör alakú szakaszos (gyalulás vagy vésés kör alakú felületen),
:*görbe vonalú folyamatos (pl. másolóesztergálás, másolómarás),
:*görbe vonalú szakaszos (másológyalulás, másolóvésés).
 
==Források==
*[http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/forgacs.htm Szabó László: Forgácsolás, hegesztés]
 
 
 
{{Fémmegmunkálás}}