„Tarcafő” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  11 évvel ezelőtt
a
(bővítés)
A falut [[1284]]-ben [[IV. László]] király oklevelében ''"Tarchafeu"'' néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa [[1537]].[[május 3]]-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a [[vlach jog]] alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut ''"Torizka"'', ''"Torizka alias Kystarcza"'', illetve németül ''"Siebenbrunn"'', azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája [[1551]]-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
 
[[1598]]-ben 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, [[1667]]-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. [[1773]]-ban 67 ház állt itt. [[1787]]-ben 88 házában 785 lakos élt. [[1828]]-ben 185 háza volt 1336 lakossal. A növekedés lendülete csak a [[19. század]g] végén tört meg, [[1880]] és [[1890]] között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.
 
A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a [[17. század]]ban épült. [[1663]]-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma [[1730]]-ban épült és [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu [[1788]]-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött. [[1861]]-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban a Segítő Szűzanya tiszteletére.