„Mweru-tó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: lt:Mveru |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
}}
A '''Mweru-tó''' [[Afrika]] második leghosszabb folyójának, a [[Kongó (folyó)|Kongónak]] leghosszabb oldalágán fekvő édesvízű tó. A tó [[Zambia]] és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] határán terül el, a Kongó teljes hosszához a maga 110
A ''Mweru'' szó számos [[bantuk|bantu]] nyelven „tavat” jelent, ezért a tavat gyakran csak Mweruként emlegetik
27. sor:
==Földrajza==
A Mweru tavat elsősorban a déli mocsaras területeken átfolyó [[Luapula]]-folyó és a keletről érkező [[Kalungwishi]]-folyó táplálja. Északi végén a [[Luvua]]-folyó vezeti le vízét, mely innen északnyugati irányban halad és a [[Lualaba]]-folyóba torkollik, mely később a Kongóba ömlik. A Mweru a [[Kongó-medence]] második legnagyobb tava, 150
A Luapula-folyó torkolata mocsaras folyódeltát alkot, mely csaknem olyan széles, mint a tó déli vége. A folyó alsó szakasza és a tó bizonyos értelemben egy egységet alkot. Ahhoz képest, hogy a tó olyan területen fekszik, melyben a száraz és esős évszakok jól elkülöníthetőek, a tó szintje és területe nem változik számottevően. A vízszint éves változása 1,7 m, legmagasabb szintjét májusban, legalacsonyabbat januárban éri el.<ref name="NISC">[http://www.nisc.co.za/oneAbstract?absId=1618 AR Bos, CK Kapasa and PAM van Zwieten: "Update on the bathymetry of Lake Mweru (Zambia), with notes on water level fluctuations".] ''African Journal of Aquatic Science'', 31 (1) : 145–150 (2006). Accessed 4 March 2007.</ref> Ennek oka részben az, hogy a Luapula-folyó a [[Bangweulu-mocsarak]] és árterület vízét vezeti le, melyek szabályzó hatással vannak a vízáramlásra, az áradásokat pufferként veszik fel és csak fokozatosan engedik a vízelvezetést, részben pedig az, hogy a Mweru-tó vízét elvezető Luvua-folyó hirtelen esésű és gyors folyású, növényzet nem akadályozza folyását.<ref name="Google"/> A Mweru-tó szintjének hirtelen emelkedését gyorsan ellensúlyozza a Luvua-folyó gyors vízelvezetése.
43. sor:
A tavat már az [[Arabok|arab]] és [[szuahéli]] [[elefántcsont]]-, [[réz]]- és [[rabszolga|rabszolga-kereskedő]]k is ismerték, akiknek egykoron a [[Kilwa-sziget]]en volt a bázisa. Kereskedelmi útvonalaik az [[Indiai-óceán]] partján fekvő [[Zanzibár]]ból a Tanganyika-tó partján fekvő [[Ujiji]]n keresztül a Mweru-tóhoz, majd onnan a [[Lunda királyság|Lunda]], [[Luba]], [[Msiri]] és [[Kazembe]] királyságokba vezettek. A nyugat felé tartó kereskedelmi útvonalak ezekből a királyságokból egészen az [[Atlanti-óceán]]ig húzódtak, így a Mweru-tó egy, a kontinensen átvezető kereskedelmi útvonalon feküdt.<ref name="Watson">[http://www.nrzam.org.uk/NRJ/V3N1/V3N1.htm The ''Northern Rhodesia Journal'' online at NRZAM.org: Dr Blair Watson: "The Occupation of Kilwa Island - Extracts from District Notebook No. 6"]. Vol III No. 1 pp70-74, (1956).</ref>
[[1796]] és [[1831]] között Pereira, Francisco de Lacerada és más portugál kereskedők [[Mozambik]]ból indulva meglátogatták Kazembét, abból a célból, hogy megállapodást kössenek az [[Angola|Angolába]] vezető kereskedelmi utak használatáról. A portugáloknak ismerniük kellett a tavat, hiszen csak 5
Livingstone tanúja volt a tó északi és keleti felén folyó rabszolga-kereskedelem által okozott pusztításnak és szenvedésnek; beszámolói segítettek a rabszolga-kereskedelem elleni határozott fellépésnek. Ennek ellenére még az [[1890]]-es évekig tartott a kereskedelem. Időközben [[1870]] és [[1891]] között összetűzések és háborúk robbantak ki Msiri [[Yeke]] király valamint a környékbeli főnökök és kereskedők között, mely bizonytalanná tette a területet. Livingstone után nagyon kevés európai látogatott ide, amíg [[Alfred Sharpe]] 1890–91-ben, valamint a [[Stairs Expedíció]] [[1892]]-ben erre nem látogatott és szövetséget nem kívánt kötni Msirivel. A Stairs Expedíció megölte Msirit és Katangát átadta a belga [[II. Leopold]] királynak. Sharpe 1891-ben egyik tisztjét bízta meg az első gyarmati település létrehozásával a Luapula-Mweru völgyben [[Chiengi]]nél.
56. sor:
A Mweru-tó partján számos falu fekszik, melyek közül több csak időszakos tábor. A fontosabb városok a zambiai oldalon [[Nchelenge]], [[Kashikishi]] és [[Chiengi]], a Kongói Demokratikus Köztársaság oldalán, [[Kilwa]] (a szigettel szemben fekvő város), [[Lukonzolwa]] és [[Pweto]].
A Kilwa-sziget mellett két további lakott sziget található a tavon: a zambiai Isokwe-sziget (3
A tó kongói oldalát érintette az [[1999]]-[[2003]] között dúló [[második kongói háború]]. Számos menekült érkezett Zambiába, akiket a [[Mporokoso]] és [[Kawambwa]] körzetekben helyeztek el.
62. sor:
====Szállítás====
A belgák rendszeres hajójáratot üzemeltettek a tavon, a hajó a ''Charles Lemaire'' lapátos gőzhajó volt, mely [[Kasenga]] és [[Pweto]] között üzemelt, ha a hajó Kilwánál is megállt az út teljes hossza csaknem 300
====Halászat====
70. sor:
====Bányászat====
A [[Dikulushi]] külszíni fejtésű [[rézbánya]] Kilwától 50
====Turizmus====
Bár a Mweru-tavat igazán szépnek tartják, a környék turizmus szempontjából fejletlen.<ref name="Spectrum">Camerapix: "Spectrum Guide to Zambia." Camerapix International Publishing, Nairobi, 1996.</ref> A nehéz megközelíthetőség, a természetvédelem hiánya és a Kongói Demokratikus Köztársaságban [[1996]]-[[2003]] között dúló háborúk sem segítettek ezen az állapoton. 60 évvel ezelőtt a tó nyugati és északi partjai hatalmas elefántcsordáknak adtak otthont, a Luapula árterületen zambézi mocsáriantilopok csordái legeltek, a [[Lusenga Nemzeti Park]]ban és a [[Mweru Wantipa Nemzeti Park]]ban [[kafferbivalyok]], különféle [[antilop]]ok és [[oroszlán]]ok éltek. A legtöbb állati populáció csökkent a vadászat, az élőhely elvesztése és az orvvadászat következtében. A zambiai oldalon talán csak a Mweru Wantipa Nemzeti Parkban van turizmusra lehetőség. A körülmények a kongói oldalon, a tótól 75
==Lásd még==
93. sor:
{{reflist}}
:'''Általános hivatkozások'''
[[Kategória:Afrika tavai]]
| |||