„Csillagkeletkezés” változatai közötti eltérés

A csillagkeletkezési folyamatot gyorsíthatja a gázfelhő összenyomódása, ezt gyakran végzik a [[szupernóva|szupernóvák]] által kiváltott lökéshullámok, a [[spirálgalaxis]]okban a gázfelhők [[spirálkar]]okon (melyek tulajdonképpen szintén nagy lökéshullámok) való áthaladása, és az [[O színképtípusú csillag|O]] és [[B színképtípusú csillag]]ok [[ultraibolya sugárzás]]a által növesztett buborékok tágulása. [[Kölcsönható galaxis]]okban is gyakori a szokásosnál lényegesen intenzívebb, robbanásszerű csillagkeletkezés. A [[csillagontó galaxis]]okban a csillagkeletkezés a szokásosnál intenzívebb (a [[Tejútrendszer]]ünkre jellemző évi 3-4 csillag helyett hasonló méretű galaxisra vetítve ennek a tízszeresét is elérheti), az ilyen galaxisokban [[szuper-csillaghalmaz]]ok is láthatóak, melyek hasonlítanak [[Tejútrendszer]]ünk [[nyílthalmaz]]aihoz, de az azokra jellemző néhány száz-néhány ezer csillag helyett több millió csillagot tartalmaznak. A [[Hubble űrtávcső]] megfigyelési szerint egyes [[törpegalaxis]]okban a folyamat hosszú ideig, akár 200-400 millió évig is eltarthat, és a csillagkeletkezési hullám végigvonul az egész galaxison.<ref>

{{cite web|url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2009/19/full/|title=Starbursts in Dwarf Galaxies are a Global Affair|date=2009-03-30|publisher=[http://hubblesite.org/ Hubblesite]|language=angol|accessdate=2009-05-01}}

</ref> A nagy csillagközi gázfelhőkben tömegesen képződnek csillagok, melyek sugárzása a felhőben lévő hidrogént [[ionizáció|ionizálja]] és sugárzásra készteti, az ilyen tartományokat [[H II régió]]knak nevezzük. A gázfelhő anyagának csillagokká alakulásakor [[nyílthalmaz]] keletkezik, melynek tagjai idővel szétrepülnek a térben.