„Merenptah-sztélé” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A sztélé 318 cm magas, 163 cm széles.<ref>Alessandro Bongioanni & Maria Croce (ed.), The Treasures of Ancient Egypt: From the Egyptian Museum in Cairo, Universe Publishing, a division of Ruzzoli Publications Inc., 2003. p.186</ref> Merenptah uralkodása 5. évére, ''[[semu]]'' évszak 3. hónapja 3. napjára datálták (i. e. kb. 1209/1208 május körül). Merenptah hőstetteinek dicséretével kezdődik, beszámol az eseményekről, majd költői befejezéssel zárja le a szöveget, hasonlóan a többi újegyiptomi sztéléhez.
 
A sztélé felirata egy győzelemnek állít emléket, melyet Merenptah a [[libu]] és [[meswes]] líbiaiak, valamint a velük szövetkező [[tengeri népek]] fölött aratott. Utolsó két sora megemlít egy korábbi, [[Kánaán]] területén zajlott hadjáratot, amelyben Merenptah többek között legyőzte [[Askelon]]t, [[Gezer]]t, Janoámot és Izraelt.<ref name="Redmount">Carol A. Redmount, 'Bitter Lives: Israel in and out of Egypt' in The Oxford History of the Biblical World, ed. Michael D. Coogan, (Oxford University Press: 1999), p.97</ref>
 
==Felfedezése==
A sztélét 1896-ban Merenptah thébai halotti templomának első udvarában fedezte fel [[Flinders Petrie]].<ref>Ian Shaw & Paul Nicholson, The Dictionary of Ancient Egypt, British Museum Press, (1995), pp.183-184</ref> Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található. Egy másolatának töredéke a [[karnaki templom]]ból is előkerült.<ref> name="Redmount," p.97</ref>
 
[[Image:Israel segment.jpg|right|thumb|200px|„Izrael puszta, magva nincs többé.”]]
Flinders Petrie a régészcsapatában lévő Wilhelm Spiegelberg német nyelvészt kérte fel a sztélé feliratának lefordítására. A felirat végén található, eddig ismeretlen legyőzött törzs nevét – ''I.si.ri.ar''<ref name="Drower">Margaret Drower, Flinders Petrie: A life in Archaeology, London: Victor Gollancz, 1985. p.221</ref> – Flinders Petrie azonosította Izraelként,<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> és Spiegelberg is egyetértett a fordítással. „Tetszeni fog a papoknak” jegyezte meg Petrie, és később azt is megállapította: „ez a sztélé ismertebb lesz, mint bármi más, amit találtam.”<ref> name="Drower," Flinders Petrie, p.221</ref> Izrael legkorábbi említésének előkerülése címlapsztori lett az angol lapokban.<ref> name="Drower," Flinders Petrie, p.221</ref>
 
==Elméletek==
[[Image:THnnww.gif|right|thumb|200px|A [[líbia]]iak ''(ṯeḥenu)'' említése; a név fonetikus leírása után az idegeneket, a népet és az országot jelző determinatívum]]
Az ''Izrael-sztélé'' név félrevezető, mert Izraelt csak futólag említi a sztélé, más legyőzött kánaáni országokkal és népekkel együtt (Gezer, Janoám és Askelon), bár Izrael történelme szempontjából jelentős ez a korai említés. A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglaltam, Janoám elpusztult, Izrael puszta, magva nincs többé.”
A rövidség miatt nem állapítható meg sok információ, de míg a többi név után az országot jelentő [[determinatívum]] áll, Izraelé után a népet jelentő, ami arra utal, ebben az időben nem országként, hanem népként (esetleg nomádokként), állandó városállam nélküli csoportként tekintettek rájuk.<ref> name="Redmount," p.97</ref>
 
Vitatott, hogy Merenptah valóban indított-e hadjáratot erre a vidékre, vagy csak feljegyezte a már létező állapotot, apja, [[II. Ramszesz]] ugyanis egyik, a [[Kádesi csata|kádesi csatát]] leíró sztéléjén arra utal, ez a terület már a hatalma alatt áll. Lehetséges, hogy egy lázadást kellett Merenptahnak levernie.