„Futurizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
csak egy helyesírási hiba. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
[[Umberto Boccioni]] ''Rugalmasság'' című képe a ló erejének és gyorsaságának ábrázolása. A gyárkéményes tájban, hátán a fekete csizmás lovassal a vágtató ló szinte gépnek tűnik. Ha a néző kubista képet szemlél, tekintete nyugodt tárgyakon siklik, ha viszont futurista kép elé áll, akkor a nézőpontján átnyargaló formákat látja. A futurista művész életre kelti a tárgyak belső energiáját, és ezt úgy ábrázolja, hogy a tárgy egyes részei átszőnek, átszelnek más részeket, összeütköznek velük. Mindez a vonalak, szögek, felületek harca.
A futurizmusnak két alirányzatát lehet elkülöníteni, az egyik a nyugati irány, amely [[Olaszország]]ban volt legjellemzőbb és politikailag a [[fasizmus]]sal, a másik a keleti irány, amely [[Oroszország]]ban alakult ki, az irodalomban [[Vlagyimir Majakovszkij|Majakovszkij]] révén a kommunizmussal került kapcsolatba. Az futurizmust Mussolini alkalmasnak találta ideológiájának kifejezésére. A 30-as évek stílusa az olasz hagyományok mintájára a [[novocento]] nevet kapta. Még a cári Oroszország utolsó éveiben született meg a [[rayonizmus]], az orosz futurizmus. Itt főként a költészetben volt jelentős szerepe, azonban a szovjet rendszer nem tűrte meg az avantgárd irányzatokat. Az orosz futuristákat csak eleinte támogatták (lásd: [[A Szovjetunió irodalma]]), Sztálin hallgatásra kényszerítette őket, Majakovszkij például öngyilkos lett, többen emigráltak.
A futurizmus az avantgárd egyik legkorábbi, de gyorsan lefutó áramlata. A jövő felé forduló — és ezzel egyidejűleg a múltat élesen elutasító — művészeti irányzat, a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdeti. Kulcsfogalmai még: az erő, a veszély, a merészség, a lázadás, a küzdelem, a lendület, a technika és a zörej. A futuristák magasztaltak minden egyéni megnyilatkozást, minden eredeti formát. Szembefordultak a könyvtárak és a múzeumok avíttnak tekintett kultuszával, és a modern, nyüzsgő nagyvárost dicsőítették.
21. sor:
A futurizmus 1910 körül lépett fel, szülőhazája Olaszország volt. Két fő változata közül az olasz (Marinetti vezérletével) Mussolini fasiszta mozgalmához csatlakozott, Oroszországban Majakovszkij és társai 1917-ben a szocialista forradalom hívei lettek.
A mozgalom atyja az olasz, de franciául is író Marinetti (Filippo Tommaso, 1876—1944), 1909-ben adta közre először Párizsban, a francia Le Figaro hasábjain programhirdető kiáltványát: A futurizmus megalapítása és kiáltványa (Manifeste futuriste, majd olaszul: Fondazione e manifesto del futurismo); ezzel indul el az első irodalmi avantgárd mozgalom Európában. — Marinetti már korábban, 1905-ben (Milanóban a Poesia c. lap alapításával) az itáliai avantgárd egészének egyik úttörője volt. — A futurista nyelv jellegzetességeit újabb kiáltványban vázolja fel: A futurista irodalom technikai kiáltványa (Manifesto tecnico della letteratura futurista, 1912). Sajátos
Fő pályatársai Olaszországban: Buzzi (Paolo, 1874—1956) olasz költő és író, Folgore (Luciano, 1888—1966) költő, Palazzeschi (Aldo, 1885—1974) költő és regényíró, valamint Altomare (Libero, 1883—1966).
| |||