„Szepesváralja” változatai közötti eltérés

 

==Fekvése==

({{coor dms|49|0|0|N|20|45|0|E|}})

 

Szepesváralja a szepesi vár szolgálófalujaként keletkezett a [[12. század]]ban Jablonovska és Teledin patakok összefolyásánál. Már a [[13. század]] elején a vártól független önálló településsé fejlődött. Első írásos említése [[1249]]-ből származik ''"Villa Saxonum sub castro"'' alakban. [[1268]]-ban ''"Suburbium"'', [[1274]]-ben ''"Villa Saxonum de Suburbio"'', [[1321]]-ben ''"Kirchdorf"'', [[1328]]-ban ''"Varalia, Kyrchdorff"'', [[1412]]-ben ''"Suburbium, castri Scepusiensis vulgo Varalia"'' néven szerepel a korabeli forrásokban. [[II. Géza]] [[szászok]]at telepített ide, majd a [[tatárjárás]] után újból szászok érkeztek. Plébániatemploma [[1258]] és [[1273]] között épült [[Szűz Mária]] tiszteletére. Ez volt a település központja, körülötte épült ki fokozatosan a későbbi város. [[1271]]-ben [[V. István]]tól városi kiváltságokat kapott. A szepesi szász városok szövetésének tagja lett. A városi ispotályt [[1327]]-ben említik. A [[14. század]] elején egymás után épültek a fel jellegzetes kőből épített kétszintes polgárházai. Már [[1385]]-ben megjelennek első céhei, a kovácsok és posztógyártók céhe. [[1412]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] ezt is elzálogosította [[Lengyelország]]nak. Az első latin iskola [[1450]] körül létesült a városban. [[1453]]-ban vásártartási jogot kapott, hetivásárai messze földön híresek voltak. A huszita támadások hatására [[1462]] és [[1497]] között erődített formában építették át a plébániatemplomot. [[1546]]-ban a korábbi polgárházak felhasználásával megépült a városháza. A [[16. század]]ban alakultak további kézműves céhei, a csizmadiáké [[1538]]-ban, a szabóké [[1550]]-ben, a mészárosoké [[1595]]-ben alakult meg. [[1583]]-ban a város egy tűzvészben leégett. Az újjáépítés során a gótikus polgárházakat már reneszánsz stílusban építették újjá. A reformáció itt is elterjedt. [[1614]]-ben evangélikus egyházi zsinatot tartottak a városban. [[1671]]-ben egy bírósági perben az evangélikus lelkészeket kitiltották a 13 szepesi városból. A [[18. század]] viszonylag nyugalmasabb időszaka lehetőséget adott a gazdasági fejlődésre, lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Új barokk lakóházak épültek, [[1726]]-ban megújult a városháza is. Ebben az évben épült a Mária-oszlop, a század végén pedig megépült az evangélikus templom is. [[1772]]-ben visszakerült Magyarországhoz. [[1778]] és [[1876]] között a XVI szepesi város tartományához tartozott. [[1828]]-ban 3140 lakosa volt. [[1852]] és [[1854]] között, majd [[1894]]-től járási székhely. [[1856]]-ban és [[1862]]-ben tűzvész pusztította. A [[19. század]] végén a vasút megépítésével indult be az ipari fejlődés. [[1894]]-ben bekapcsolták a Kassa és Csehország közötti vasúti forgalomba. Hitelintézetét [[1876]]-ban alapították. [[1895]]-ben mészkőbánya és téglagyár kezdte meg működését a területén. [[1904]]-ben épült gőzmeghajtású malma és fűrészüzeme. [[1910]]-ben 3129 lakosából 1832 szlovák, 713 német és 566 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ának székhelye volt. [[1949]] után járásbíróság székhelye lett. Két fűrésztelepe, téglagyára, 9 malma működött. Lakói főként a helyi üzemekben, Lőcse és Korompa üzemeiben dolgoztak, valamint mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

 

 

==Nevezetességei==

 

==Források==

 

==Külső hivatkozások==