„A dinoszauruszok fiziológiája” változatai közötti eltérés

Bot: kétoszlopos reflist cserélése <references/>-re, általános javítások
(Bot: kétoszlopos reflist cserélése <references/>-re, általános javítások)
 
===Nézetváltozások és a Dinoszaurusz reneszánsz===
Az [[1960-as évek]] végére a nézetek változni kezdtek, miután megjelentek [[John Ostrom]] ''[[Deinonychus]]ról'' és a [[Dinoszaurusz-madár kapcsolat|madarak evolúciójáról]] szóló művei.<ref name=MJB00>{{cite book|last=Benton|first=Michael J.|editor=Paul, Gregory S.|title=The Scientific American Book of Dinosaurs|year=2000|publisher=St. Martin's Press|location=New York|isbn=0312262264|pages=10–44|chapter=A brief history of dinosaur paleontology}}</ref> Tanítványa [[Robert T. Bakker]] az [[1968]]-as ''The superiority of dinosaurs'' (''A dinoszauruszok felsőbbrendűsége'') című művével kezdődően megjelent írásaiban ezt a kapcsolatot kezdte népszerűsíteni.<ref>{{cite journal|author=Bakker, R.T.|year=1968|title=The superiority of dinosaurs|jornal=Discovery|volume=3|issue=2|pages=11–22}}</ref> Ezekben a publikációkban fáradhatatlanul érvelt amellett, hogy a dinoszauruszok [[melegvérű]] (homeoterm) és aktív állatok voltak, melyek szervezete igen aktív időszakokat is elviselt. Bakker, írásainak többségében az érveit olyan bizonyítékokként állította be, amelyek a [[19. század]] végén népszerű elméletek újraéledéséhez, egy általa „[[dinoszaurusz reneszánsz]]nak” nevezett folyamathoz vezetnek. Különböző anatómiai és statisztikai bizonyítékokat hozott fel álláspontja megvédésére,<ref>{{cite book|author=Bakker, R. T.|year=1986|title=The Return of the Dancing Dinosaurs, in ''Dinosaurs Past and Present, vol. I''|editor= S. J. Czerkas and E. C. Olson|publisher=Natural History Museum of Los Angeles County, Los Angeles}}</ref><ref name=Bakker1972AnatomicalAndEcologicalEvidenceOfEndothermy>{{cite journal|last=Bakker|first=R. T.|year=1972|title=Anatomical and ecological evidence of endothermy in dinosaurs|journal=Nature|volume=238|pages=81–85}}</ref> ám módszertana heves vitákat váltott ki a tudósok között.<ref>{{cite book|editor=R.D.K. Thomas and E.C. Olson|year=1980|title=A Cold Look at the Warm-Blooded Dinosaurs|pages=55–83|publisher=American Association for the Advancement of Science|location=Boulder, CO|url=http://bio.fsu.edu/~amarquez/Evolutionary%20Morphology%20fall%202004/Farlow/Predator-Prey%20biomass%20ratios,%20community%20food%20webs%20and%20dinosaur%20physiology.pdf|format=PDF|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
 
A viták felpezsdítették az érdeklődést a kihalt állatok ősbiológiáját kutató új módszerek, például a [[szövettan|csont hisztológia]] iránt, amit sikeresen alkalmaztak számos dinoszaurusz növekedési arányának megállapításánál.
 
==Táplálkozás és emésztés==
A legkorábbi dinoszauruszok többnyire [[ragadozó életmód|ragadozók]] voltak, és a különböző, nem a dinoszauruszok közé tartozó rokonaikra, például a ''[[Lagosuchus]]ra'' hasonlítottak, melynek nagy, görbe, pengeszerű [[fog]]akkal ellátott tágra nyitható állcsontjai ollószerűen záródtak össze; míg a hasa aránylag kis méretű volt, ugyanis [[húsevő]]ként nem volt szüksége nagy [[emésztőrendszer]]re. A későbbi dinoszauruszok, melyeket szintén húsevőnek tartanak, bár néha nagyobbra nőttek, megőrizték őseik tulajdonságait. Ezek az állatok a táplálékukat nem rágták, hanem inkább egyben nyelték le.<ref name=Norman2001DinosaurFeeding>{{cite book|author=Norman, D.B.|chapter=Dinosaur Feeding|year=2001|month=04|title=Encyclopedia of Life Sciences|publisher=John Wiley & Sons|doi=10.1038/npg.els.0003321|url=http://mrw.interscience.wiley.com/emrw/9780470015902/els/article/a0003321/current/abstract|accessdate=200909102009-09-10}}</ref>
 
Habár a ragadozó [[theropoda|theropodák]] fejlődési vonalán jelentek meg, az [[ornithomimosauria|ornithomimosaurusok]] és az [[oviraptorosauria|oviraptorosaurusok]] táplálkozási szokásai mégis rejtély tárgyát képezik. Állcsontjaik kicsik voltak, nem rendelkeztek a ragadozókra jellemző pengeszerű fogakkal, és nincs bizonyíték arra, hogy mit fogyasztottak és hogyan ették, illetve hogyan emésztették meg a táplálékukat.<ref name=Norman2001DinosaurFeeding/>
Gyakran feltételezik, hogy egyes dinoszauruszok (a [[fosszília|fosszíliák]] között [[gasztrolit]]okként ismert) köveket nyeltek le az emésztésük megsegítésére, melyekkel a mai [[madarak]]éhoz hasonló izmos [[zúza|zúzájukban]] megőrölhették a táplálékot. [[2007]]-ben Oliver Wings áttekintette a szakirodalomban a gasztrolitokra vonatkozó utalásokat, és komoly zűrzavart talált, kezdve azzal, hogy nem sikerült rábukkannia a gasztrolitok tárgyilagos definíciójára sem. Megtudta, hogy a lenyelt kemény kövek vagy kőpor segíthetik az emésztést a főként gabonával táplálkozó madarak esetében, bár maga a táplálék lehet hogy nem lényeges, ugyanis a nyáron [[rovarok]]at, télen magvakat fogyasztó madarak nyáron megszabadulnak a kövektől és a kőportól. Gyakran úgy vélik, hogy a gasztrolitok fontosak voltak a sauropodák számára, melyeknél a növények elfogyasztása alapos emésztést igényelt. de Wings megállapította, hogy ez az elképzelés téves, ugyanis a sauropodák fosszíliáival együtt csak kis százalékban találtak gasztrolitokat; ahol volt belőlük, a mennyiségük ott is túl kevés volt, és a kövek gyakran túl lágyak voltak az élelem hatékony megőrléséhez; a többségük csiszolt állapotban volt, míg a ma élő állatok esetében a kövek durvák, és a gyomorsav hatása miatt korrodáltak; mindebből az a következtetés vonható le, hogy a sauropodák véletlenül nyelték le a gasztrolitokat.
 
Emellett kijelentette, hogy gasztrolitokat találtak a fejlett theropoda dinoszauruszok, például a ''[[Sinornithomimus]]'' és a ''[[Caudipteryx]]'' fosszíliáival együtt is, ami alapján feltételezhető, hogy a gasztrolitok használata már e dinoszauruszok és a madarak közös őseinél megjelent.<ref name=Wings2007ReviewOfGastrolithFunction>{{cite journal|last=Wings|first=O.|year=2007|title=A review of gastrolith function with implications for fossil vertebrates and a revised classification|journal=Acta Palaeontologica Polonica|volume=52|issue=1|pages=1-16|url=http://app.pan.pl/archive/published/app52/app52-001.pdf|format=[[PDF]]|accessdate=200809102008-09-10}}</ref><ref name=WingsSander2007NoGastricMillInSauropods>{{cite journal|last=Wings|first=O.|coauthors=Sander. P.M.|year=2007|title=No gastric mill in sauropod dinosaurs: new evidence from analysis of gastrolith mass and function in ostriches|journal=Proceedings of the Royal Society: Biologocal Sciences|year=2007|month=03|volume=274|issue=1610|pages=635–640|doi=10.1098/rspb.2006.3763|pmid=PMC2197205|url=http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=2197205|accessdate=200809102008-09-10}}</ref>
 
==Szaporodásbiológia==
A [[tojás]]rakáshoz egyes madárfajok nőstényei különleges csontokat növesztenek a lábaikban, a kemény külső héj és a csontvelő között. Ez a [[kalcium]]ban gazdag ''medulláris'' csont szükséges a tojáshéjak létrehozásához, a tojásrakás után pedig felszívódik.<ref name=LeeWerning2008SexualMaturity>{{cite journal|last=Lee|first=Andrew H.|coauthors=and Werning, Sarah|year=2008|title=Sexual maturity in growing dinosaurs does not fit reptilian growth models|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=105|issue=2|pages=582–587|doi=10.1073/pnas.0708903105|pmid=18195356|url=http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/105/2/582|format=kivonat|accessdate=200808222008-08-22}}</ref> A medulláris csont megtalálható az olyan [[theropoda|theropodák]] fosszíliáiban is, mint a ''[[Tyrannosaurus]]'', az ''[[Allosaurus]]'' és az ornithopodák közé tartozó ''[[Tenontosaurus]]''.<ref name=LeeWerning2008SexualMaturity/><ref name=SchweitzerEtAl2005GenderSpecific>{{cite journal|last=Schweitzer|first=M.H.|coauthors=Wittmeyer, J.L.; and Horner, J.R.|year=2005|title=Gender-specific reproductive tissue in ratites and ''Tyrannosaurus rex''|journal=Science|volume=308|pages=1456–1460|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/308/5727/1456|doi=10.1126/science.1112158|pmid=15933198|year=2005|format=kivonat|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=LeeWerning2008SexualMaturity/>
 
A tény, hogy a dinoszauruszoknak az a fejlődési vonala, amin az ''Allosaurus'' és a ''Tyrannosaurus'' fejlődött nagyon hamar levált arról a fejlődési vonalról, ami a ''Tenontosaurus'' megjelenéséhez vezetett arra utal, hogy a dinoszauruszok között általános volt a medulláris szövet. Másfelől a [[krokodil]]ok, melyek a dinoszauruszok második legközelebbi rokonai, a madarakat követően, nem hoznak létre medulláris szövetet. Ez a szövet talán legelőször a [[triász]] időszakbeli [[archosauria|archosaurusok]] közé tartozó [[ornithodira|ornithodiráknál]] jelent meg, melyekről azt gondolják, hogy a dinoszauruszok ősei lehettek.<ref name=LeeWerning2008SexualMaturity/>
 
A kutatók bizonyítékokat és érveket soroltak fel a légzsákok meglétét illetően:
* a sauropodák (''[[Apatosaurus]]t'' tartalmazó csoportja) esetében (2003, 2006). A korai sauropodák esetében csak a nyakcsigolyáknál látható ez a jellegzetesség; a fejlettebbeknél (a „neosauropodáknál”) már a hát alsó része és a [[csontos medence|csípő]] területe is tartalmaz légzsákokat. Ha a fejlődési sorrend megtalálható a madárembriókban, az azt jelenti, hogy a légzsákok előbb fejlődtek ki, mint a csontváz csatornái, amelyek a későbbiekben hozzájuk kapcsolódtak.<ref name=Wedel2003VertebralPneumaticity>{{cite journal|author=Wedel, M.J.|year=2003|title=Vertebral pneumaticity, air sacs, and the physiology of sauropod dinosaurs|journal=Paleobiology|volume=29|issue=2|pages=243–255|doi=10.1666/0094-8373(2003)029<0243:VPASAT>2.0.CO;2|url=http://paleobiol.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/29/2/243|year=2003|format=kivonat|accesssdateaccessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4067/is_200304/ai_n9202774|title=Findarticles.com: Vertebral pneumaticity, air sacs, and the physiology of sauropod dinosaurs|accessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://sauroposeidon.net/Wedel_2003a_sauropod-pneumaticity.pdf|title=Vertebral pneumaticity, air sacs, and the physiology of sauropod dinosaurs|format=PDF|accessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref>{{cite journal|author=Wedel, M.J.|year=2003|title=The Evolution of Vertebral Pneumaticity in Sauropod Dinosaurs|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=23|issue=2|pages=344–357|doi=10.1671/0272-4634(2003)023[0344:TEOVPI]2.0.CO;2|year=2003}}</ref><ref name=Wedel2006OriginPostcranialPneumaticity>{{cite journal|author=Wedel, M.J.|year=2006|month=06|title=Origin of postcranial skeletal pneumaticity in dinosaurs|journal=Integrative Zoology|volume=1|issue=2|pages=80–85|doi=10.1111/j.1749-4877.2006.00019.x|url=http://www.blackwell-synergy.com/doi/abs/10.1111/j.1749-4877.2006.00019.x|format=kivonat|accessdate=200808222008-08-22}}</ref>
* a [[Coeluridae|coeluridáknál]] (meglehetősen fejlett theropodák, melyek többnyire kis méretűek, de ide tartoznak a [[tyrannosauroidea|tyrannosauroideák]] is) (2004)<ref>{{cite journal|author=Naish, D., Martill, D. M. and Frey, E.|year=2004|month=06|title=Ecology, systematics and biogeographical relationships of dinosaurs, including a new theropod, from the Santana Formation (?Albian, Early Cretaceous) of Brazil|journal=Historical Biology|volume=16|issue=2–4|pages57–70|url=http://www.informaworld.com/smpp/content~content=a714008021~db=all|doi=10.1080/08912960410001674200|pages=57-70|accessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://darrennaish.blogspot.com/2006/06/basal-tyrant-dinosaurs-and-my-pet.html|title=Basal tyrant dinosaurs and my pet ''Mirischia''|accessdate=200808222008-08-22}} – bár itt a feltételezés szerint a ''Mirischia'' egy [[coelurosauria|coelurosaurus]], a ''[[Compsognathus]]'' közeli rokona</ref>
* a [[Ceratosauria|ceratosaurusoknál]] (egy theropodacsoport, melyet nem tekintenek különösen fejlettnek) és talán valamennyi theropodánál (2005)<ref name=OConnorClaessens2005BasicAvianPulmonaryDesign>{{cite journal|author=O'Connor, P., and Claessens, L.|year=2005|month=07|title=Basic avian pulmonary design and flow-through ventilation in non-avian theropod dinosaurs|journal=Nature|volume=436|pages=253–256|doi=10.1038/nature03716|url=http://www.nature.com/nature/journal/v436/n7048/full/nature03716.html|accessdate=200808222008-08-22}}</ref>
* a ''[[Coelophysis]]nél'' (egy korai theropodánál) (2006), melynél a légzsákok bizonyítottan csak a nyakcsigolyáknál voltak jelen. A [[sauropodomorpha|sauropodomorphák]] közé tartozó ''[[Thecodontosaurus]]'' és a theropodák közé tartozó ''Coelophysis'', melyek a késő triász időszakban éltek, a legkorábbi dinoszauruszok, melyek csontvázán egyértelműen megtalálhatók a légzsákokhoz kapcsolódó csatornák.<ref name=Wedel2006OriginPostcranialPneumaticity/>
 
Ez alapján az ''Apatosaurusnak'' nem valószínű, hogy hüllőszerű légzőrendszere volt, illetve, hogy a tüdőkapacitása kisebb volt a holttér térfogatánál, ami az elhasználódott levegő tüdőbe való visszaáramlását okozta volna. Inkább csak egy emlőséhez hasonló légzőrendszer lehet képes körülbelül 225&nbsp;&minus;&nbsp;184&nbsp;=&nbsp;41&nbsp;liter friss, oxigéndús levegőt biztosítani egyetlen belélegzés során. Ebből következően az ''Apatosaurusnak'' vagy egy napjainkban ismeretlen légzőrendszerrel, vagy a madarakéhoz hasonló, légzsákokból és légátáramoltató tüdőből álló rendszerrel kellett rendelkeznie, melynél elegendő 600&nbsp;literes tüdőkapacitás is, míg egy emlősszerű állatnál 2950&nbsp;literre lenne szükség, ami meghaladná a 30 tonnás állat mellkasában, a becslés szerint rendelkezésre álló 1700&nbsp;literes helyet.<ref name=PaladinoEtAlInFarlowBrettSurman1997>{{cite book|author=Paladino, F.V., Spotila, J.R., and Dodson, P.|year=1997|contribution=A Blueprint for Giants: Modeling the Physiology of Large Dinosaurs|editor=Farlow, J.O. and Brett-Surman, M.K.|title=The Complete Dinosaur|pages=491–504|isbn=0253213134|publisher=Indiana University Press}}</ref>
 
A dinoszauruszok légzőrendszere a madárszerű légzsákokkal együtt, talán a hasonló méretű emlősökénél nagyobb aktivitási szint elérését és fenntartását tette lehetővé. Amellett hogy nagyon hatékony oxigénellátással szolgált, a gyors légáramlás igen jó hűtést biztosíthatott, ami alapvető az aktív, de a bőrön keresztül történő hűtéshez túl nagy méretű állatok számára.<ref name=ReidInFarlowBrettSurman1997>{{cite book|author=Reid, R.E.H.|chapter=Dinosaurian Physiology: the Case for "Intermediate" Dinosaurs|editor=Farlow, J.O., and Brett-Surman, M.K.|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=449–473|url=http://books.google.co.uk/books?id=FOViD-lDPy0C&pg=PA449&lpg=PA449&dq=%22The+Complete+Dinosaur%22+%22intermediate+dinosaurs%22&source=web&ots=N8EEjeklZc&sig=p5DMkb7JuyestFVZFqHghFlu4ZI&hl=en&sa=X&oi=book_result&resnum=1&ct=result#PPA449,M1|accessdate=200809122008-09-12}}</ref>
 
A Public Library of Science ONE című online folyóirat [[2008]]. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-ei számában levő ''[[Aerosteon|Aerosteon riocoloradensis]]'' leírás szolgáltatja a legszilárdabb bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok madárszerű légzőrendszerrel rendelkeztek. A [[komputertomográfia|komputertomográfiás]] (CT) vizsgálat feltárta, hogy az ''Aerosteon'' testüregében légzsákok helyezkedtek el.<ref name=SerenoMartinezEtAl2008AvianIntrathoracicAirSacsInNewPredatoryDinosaur>{{cite journal|author=Sereno PC, Martinez RN, Wilson JA, Varricchio DJ, Alcober OA, et al.|year=2008|month=08|title=Evidence for Avian Intrathoracic Air Sacs in a New Predatory Dinosaur from Argentina|journal=PLoS ONE|volume=3|issue=9|pages=e3303|doi=10.1371/journal.pone.0003303|url=http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0003303|accessdate=200809292008-09-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://newswise.com/articles/view/544722/|title=Meat-Eating Dinosaur from Argentina Had Bird-Like Breathing System|accessdate=200809292008-09-29}}</ref>
 
Egyelőre nincs bizonyíték a légzsákok jelenlétére az [[ornithischia|ornithischiáknál]], de ez nem jelenti azt, hogy a metabolikus arányuk elmaradt volna az emlősökétől, melyek nem rendelkeznek légzsákokkal.<ref name=ReidInFarlowBrettSurman1997/>
====Processus uncinatusok a bordákon====
[[Fájl:Airsacs-bird.jpg|350px|bélyegkép|jobbra|A processus uncinatusok apró fehér kinövések a bordák közepe táján. Az ábra egy része a légzsákokat és a madár légzőrendszerének egyéb részei ábrázolja: 1. nyaki légzsák, 2. kulcscsonti légzsák, 3. kraniális mellkasi légzsák, 4. kaudális mellkasi légzsák, 5. hasüregi légzsák (5' diverticulum a [[csontos medence|medenceövben]]), 6. tüdő, 7. légcső]]
A madarak bordájának hátsó ívén ''processus uncinatusnak'' nevezett kinövések találhatók, melyek a mellizmokat megemelve növelik a belégzéskor az oxigénbevitelt. A processus uncinatusok mérete illeszkedik a madarak életstílusához és oxigénszükségletéhez: a gázlómadaraknál a legrövidebbek, a búvármadaraknál a leghosszabbak, ami szükséges az oxigénkészletek kiegészítéséhez a felszínre emelkedéskor. A röpképtelen [[maniraptora]] dinoszauruszoknál szintén megtalálhatók a processus uncinatusok, és arányosan hosszabbak, mint a modern búvármadaraknál levők, ami azt jelzi, hogy tetemes oxigénmennyiségre volt szükségük.<ref name=CoddManning2008AvianlikeBreathingMechanics>{{cite journal|author= Codd, J.R., Manning, P.L., Norell, M.A., and Perry, S.F.|title=Avian-like breathing mechanics in maniraptoran dinosaurs|journal=Proceedings of the Royal Society B|volume=275|issue=1631|year=2008|month=01|pages=157–161|doi=10.1098/rspb.2007.1233|url=http://journals.royalsociety.org/content/y082l221mj5j12m0/?p=5d13436d652f494c9a12b94d21ed1eee&pi=7|accessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref>{{cite web|title=Why Dinosaurs Had 'Fowl' Breath|url=http://www.sciencedaily.com/releases/2007/11/071107074326.htm|date=2007-11-07|accessdate=200808222008-08-22}}</ref><ref name=TickleEnnosEtAl2007FunctionalSignificanceOfUncinateProcesses>{{cite journal|author=Tickle, P.G., Ennos, A.R., Lennox, L.E., Perry, S.F. and Codd, J.R.|title=Functional significance of the uncinate processes in birds|year=2007|month=11|journal=Journal of Experimental Biology|volume=210|pages=3955–3961|doi=10.1242/jeb.008953|pmid=17981863|url=http://jeb.biologists.org/cgi/content/abstract/210/22/3955|accessdate=200808222008-08-22}}</ref>
 
Az ornithischia dinoszauruszok közé tartozó ''[[Thescelosaurus]]'' fosszíliáinál a processus uncinatusokhoz hasonlóan működő lemezeket találtak, melyek magas oxigénfogyasztásra, valamint magas metabolikus arányra utalnak.<ref name=PFetal00>{{cite journal|author=Fisher, P.E., Russell, D.A., Stoskopf, M.K., Barrick, R.E., Hammer, M., and Kuzmitz A.A.|title=Cardiovascular Evidence for an Intermediate or Higher Metabolic Rate in an Ornithischian Dinosaur|journal=Science|year=2000|month=04|volume=288|issue=5465|pages=503–505|doi=10.1126/science.288.5465.503|pmid=10775107|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/288/5465/503?ijkey=sI48bx6nH8M2Q|accessdate=200808222008-08-22}}</ref>
 
====Orrkagylók====
 
[[Fájl:Illu nose nasal cavities.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az ember orrkagylói meglehetősen egyszerűek, de a többi emlőséhez hasonlóan helyezkednek el.]]
J. A. Ruben és más tudósok számos cikkben az alábbi kijelentéseket tették:.<ref name=RubenHilleniusEtAl1996MetabolicStatus>{{cite journal|author=Ruben, J.A., Hillenius, W.J., Geist, N.R., Leitch, A., Jones, T.D., Currie, P.J., Horner, J.R., and Espe, G.|title=The metabolic status of some Late Cretaceous dinosaurs|journal=Science|year=1996|month=08|volume=273|issue=5279|pages=1204–1207|doi=10.1126/science.273.5279.1204|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/273/5279/1204|format=kivonat|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=RubenJonesEtAl1997LungStructure/><ref name=RubenJonesEtAl1998LungVentilationAndGasExchange>{{ cite journal|author=Ruben, J.A., Jones, T.D., Geist, N.R., Leitch, A., and Hillenius, W.J.|title=Lung ventilation and gas exchange in theropod dinosaurs|journal=Science|volume=278|issue=5341|pages=1267–1270|doi=10.1126/science.278.5341.1267|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/short/278/5341/1267|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=RubenDalSassoEtAl1999PulmonaryFunction/><ref name=RubenJones2000FurAndFeathers>{{cite journal|author=Ruben, J.A., and Jones, T.D.|title=Selective Factors Associated with the Origin of Fur and Feathers|journal=American Zoologist|year=2000|volume=40|issue=4|pages=585–596|doi=10.1093/icb/40.4.585|url=http://icb.oxfordjournals.org/cgi/content/full/40/4/585|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
*Nem találtak orrkagylókat a dinoszauruszoknál (a cikkek a coelurosaurusokról szólnak)
*Az összes megvizsgált dinoszaurusz orrjárata túl szűk és túl rövid volt ahhoz, hogy orrkagylók lehettek volna bennük.
*{{cite journal|author=Scott, J.H.|year=1954|title=Heat regulating function of the nasal mucous membrane|journal=Journal of Larynology and Otology|volume=68|pages=308–317}}
*{{cite journal|author=Coulombe, H.N., Sam H. Ridgway, S.H., and Evans, W.E.|year=1965|title=Respiratory water exchange in two species of porpoise|journal=Science|volume=149|issue=3679|pages=86-88|doi=10.1126/science.149.3679.86}}</ref> nagyon kicsik vagy teljesen hiányoznak, noha ezek az állatok mégis teljesen endotermek, és egyes esetekben igen aktív életmódot folytatnak.
*Más tanulmányok szerint e dinoszauruszok orrjáratai elég hosszúak és szélesek voltak ahhoz, hogy orrkagylókat vagy hasonló mechanizmusokat tartalmazzanak, melyek megóvják a tüdőt a kiszáradástól.<ref name=Witmer2001NostrilPosition>{{cite journal|author=Witmer, L.M.|title=Nostril Position in Dinosaurs and Other Vertebrates and Its Significance for Nasal Function|journal=Science|year=2001|month=08|volume=293|issue=5531|pages=850–853|doi=10.1126/science.1062681|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/293/5531/850|volume=293|format=kivonat|accessdate=200808222008-08-22}}</ref>
*Az orrkagylók csak ritkán és töredékes formában fordulnak elő a fosszíliákban, madarak fosszíliáinál pedig még nem találtak ilyesmit.
 
==Keringési rendszer==
[[Fájl:Willoheart.jpg|bélyegkép|225px|jobbra|A "Willo" nevű Thescelosaurus feltételezett szíve (középen).]]
Elvileg lehetséges, hogy a dinoszauruszoknak két részből álló keringési rendszere volt, melyet egy négyüregű szív irányított, habár sokuknál meglehetősen nagy vérnyomásra lehetett szükség, ahhoz hogy a vér a földtől nagy magasságban tartott fejig eljusson, ám a gerincesek tüdeje csak meglehetősen alacsony vérnyomást képes elviselni.<ref name=ReidInFarlowBrettSurman1997/> 2000-ben egy, az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeumban (North Carolina Museum of Natural Sciences) kiállított ''Thescelosaurus'' csontvázáról készült leírás egy négyüregű [[szív]] és egy [[aorta]] maradványairól számolt be. A szerzők szerint a szív szerkezete alapján a ''Thescelosaurus'' a [[hidegvérű]] hüllőkénél magasabb metabolikus aránnyal rendelkezett.<ref name=FRSBHK00>{{cite journal|last=Fisher|first=Paul E.|coauthors=Russell, Dale A.; Stoskopf, Michael K.; Barrick, Reese E.; Hammer, Michael; and Kuzmitz, Aandrew A.|year=2000|month=04|title=Cardiovascular evidence for an intermediate or higher metabolic rate in an ornithischian dinosaur|journal=Science|volume=288|issue=5465|pages=503–505|doi=10.1126/science.288.5465.503|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/288/5465/503|accessdate=200901142009-01-14|pmid=10775107}}</ref> Összegzésük vitatott; más kutatók egy cikkben kijelentik, hogy az említett rész valójában egy ásványi „cementből” álló konkréció. Szerintük a tárgyhoz készült anatómiai elemzés helytelen (például az „aorta” a szív közelében összeszűkül és hiányoznak a belőle kinövő artériák), részben beborítja az egyik bordát, és van egy belső, egyes helyeken koncentrikus rétegekből álló struktúrája, de ezen kívül egy másik konkréció is található a jobb láb mögött.<ref name=RMS01>{{cite journal|last=Rowe|first=Timothy|coauthors=McBride, Earle F.; and Sereno, Paul C.|year=2001|month=February|title=Technical comment: dinosaur with a heart of stone|journal=Science|volume=291|issue=5505|pages=783a|doi=10.1126/science.291.5505.783a|pmid=11157158|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/291/5505/783a|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> A kritizált cikk szerzői védik az álláspontjukat; egyetértenek azzal, hogy a vizsgálat tárgya egyfajta konkréció, de szerintük a szív körül keletkezett és megőrizte az izomzat, valamint az aorta egyes részeit.<ref name=RFBS01>{{cite journal|last=Russell|first=Dale A.|coauthors=Fisher, Paul E.; Barrick, Reese E.; and Stoskopf, Michael K.|year=2001|month=02|title=Reply: dinosaur with a heart of stone|journal=Science|volume=291|issue=5505|pages=783a|doi=10.1126/science.291.5505.783a|pmid=11157158|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/291/5505/783a|accessdate=200703102007-03-10}}</ref>
 
A tárgy mibenlététől függetlenül feltételezhető, hogy nincs nagy jelentősége a dinoszauruszok metabolikus arányát és belső anatómiáját érintő kutatásban. A dinoszauruszok legközelebbi ma élő rokonai, a krokodilok és a madarak négyüregű szívvel rendelkeznek (habár a krokodiloké módosult), így elképzelhető, hogy a dinoszauruszoknak is ilyen volt; ez azonban nem feltétlenül kötődik a metabolikus arányhoz.<ref name=CH04>{{cite book|author=Chinsamy, Anusuya; and Hillenius, Willem J.|year=2004|chapter=Physiology of nonavian dinosaurs|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|pages=643–659}}</ref>
 
==Növekedés és életciklus==
Eddig nem találtak kosárlabda méretűnél nagyobb dinoszaurusztojást, és a nagyobb embriók, például a ''[[Maiasaura|Maiasauráé]]'' csak aránylag kis méretű tojásokban fordultak elő.<ref name=CarpenterHirschHorner1994Intro>{{cite book|author=Carpenter, K., Hirsch, K.F., and Horner, J.R.|contribution=Introduction|editor=Carpenter, K., Hirsch, K.F., Horner, J.R.|title=Dinosaur Eggs and Babies|year=1994|publisher=Cambridge University Press|isbn=0521567238|url=http://books.google.co.uk/books?id=9BPIRx-OpRMC&pg=PA256&lpg=PA256&dq=dinsaur+egg+size&source=web&ots=CbyQlFHfOL&sig=otBlIDCgn-9144Of85I7ioI6XWc&hl=en#PPP1,M1|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> Az emlősökhöz hasonlóan a dinoszauruszok növekedése is megállt, miután elérték a fajukra jellemző felnőtt méretet, miközben az ivarérett hüllők növekedése lassan tovább folytatódik, ha megfelelő mennyiségű élelemhez jutnak. A dinoszauruszok a méretüktől függetlenül gyorsabban növekedtek a hasonló nagyságú ma élő hüllőknél; de a mai melegvérű állatokkal való összehasonlítások eredménye már a mérettől függően változik:<ref name=EricksonRogersYerby2001DinosaurianGrowthPatterns>{{cite journal|author=Erickson, G.M., Curry Rogers, K., Yerby, S.A.|title=Dinosaurian growth patterns and rapid avian growth rates|journal=Nature|volume=412|pages=429–433|year=2001|month=07|doi=10.1038/35086558|url=http://www.nature.com/nature/journal/v412/n6845/full/412429a0.html|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=Curry1999OntogeneticHistologyOfApatosaurus>{{cite journal|author=Curry, K.A.|title= Ontogenetic Histology of ''Apatosaurus'' (Dinosauria: Sauropoda): New Insights on Growth Rates and Longevity|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|year=1999|volume=19|issue=4|pages=654–665|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/19-654-665.cfm|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto;"
! Tömeg (kg) !! Összehasonlítási arány !! Hasonló méretű mai állatok
 
[[Fájl:Tyrantgraph.png|bélyegkép|380px|jobbra|Négy [[tyrannosauridae|tyrannosaurida]] feltételezett növekedési görbéje (a testtömeg a kor viszonylatában) Erickson (és mások) 2004-es műve alapján]]
A fiatal ''Tyrannosaurus rex'' növekedésének látványos felgyorsulása:<ref name=EricksonMakovickyEtAl2004GigantismOftyrannosaurids>{{cite journal|author=Erickson, G.M., Makovicky, P.J., Currie, P.J., Norell, M.A., Yerby, S.A. & Brochu, C.A.|year=2004|month=08|title=Gigantism and comparative life-history parameters of tyrannosaurid dinosaurs|journal=Nature|volume=430|pages=772–775|doi=10.1038/nature02699|url=http://www.nature.com/nature/journal/v430/n7001/abs/nature02699.html|format=kivonat|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=HornerPadian2004AgeAndGrowthOfTRex>{{cite journal|author=Horner, J. R., and Padian,K.|volume=271|issue=1551|year=2004|month=09|title=Age and growth dynamics of Tyrannosaurus rex|journal=Proceedings of the Royal Society of London B|pages=1875–1880|doi=10.1098/rspb.2004.2829|url=http://journals.royalsociety.org/content/bjdpufn76xrd5k2y/|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
*10 éves korban ½ tonna
*a 10-es évek közepén, 2 tonna körüli tömeg, nagyon gyors (évente körülbelül ½ tonnás) növekedés
*a második évtized után elhanyagolható növekedés.
 
A hadrosauridák közé tartozó ''[[Hypacrosaurus]]'' csontvázának [[2008]]-as vizsgálata arra a következtetésre vezetett, hogy ez a dinoszaurusz még nagyobb sebességgel növekedett, ami lehetővé tette, hogy 15 éves korára már elérje a felnőttkori méretét; erre a legfőbb bizonyítékot a csontgyűrűk száma és a köztük mérhető távolság szolgáltatta. A kutatók úgy találták, hogy ez egyezést mutat az életciklus-elmélettel, ami szerint a zsákmányállatoknak gyorsabban kell növekedniük a rájuk vadászó ragadozóknál, amennyiben számos fiatal egyed esik áldozatul, és az élőhely a gyors növekedéshez megfelelő mennyiségű táplálékot biztosít.<ref>{{cite journal|last=Cooper|first=L.N.|coauthors=Lee, A.H., Taper, M.L., and Horner, J.R.|title=Relative growth rates of predator and prey dinosaurs reflect effects of predation|journal=Proceedings of the Royal Society: Biology|year=2008|month=08|volume=1|pages=1|url=http://journals.royalsociety.org/content/t68465274748300k/|accessdate=200808262008-08-26|doi=10.1098/rspb.2008.0912}}</ref>
 
Úgy tűnik, hogy a dinoszauruszok egyedei meglehetősen rövid életűek voltak, például az eddig talált legidősebb ''Tyrannosaurus'' 28, míg a legöregebb sauropoda 38 évet élt.<ref name=EricksonMakovickyEtAl2004GigantismOftyrannosaurids/> A fiatal dinoszauruszok magas elhullási aránya feltehetően a ragadozóknak, az ivaréretteké pedig a szexuális versengésnek tudható be.<ref name=ECIW06>{{cite journal|author=Erickson, G.M., Currie, P.J., Inouye, B.D. and Winn, A.A.|title=Tyrannosaur Life Tables: An Example of Nonavian Dinosaur Population Biology|journal=Science|year=2006|month=07|volume=313|issue=5784|pages=213–217|doi=10.1126/science.1125721|pmid=16840697|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/short/313/5784/213|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
 
==Metabolizmus==
*'''Endotermia''', avagy a belső hő létrehozásának képessége például zsírégetés által, ami nem igényel sütkérezést vagy izommozgást. Habár elvileg az endotermia az állandó testhőmérséklet létrehozásának legbiztosabb módja, meglehetősen költséges eljárás, ugyanis a mai emlősöknek például 10–13-szor annyi táplálékot kell fogyasztaniuk, mint a modern hüllőknek.<ref name=ReidInFarlowBrettSurman1997/>
 
A nagy méretű dinoszauruszok talán tehetetlenségi homeotermia (gigantotermia) révén tartották fenn a testhőmérsékletüket. Azaz, az óriási méretű állatok [[hőkapacitás]]a olyan magas volt, hogy akár két vagy több napba is beletelt, mire a testhőmérsékletük jelentősen megváltozott, így talán a hőmérséklet napi változásai nem is érintették őket. Ez az átsiklási effektus a nagy méretű [[teknősök]]nél és a krokodiloknál is megfigyelhető, de talán egy 700 kilogramm körüli ''[[Plateosaurus]]nál'' is működhetett. A tehetetlenségi homeotermia nem lehetséges sem a kis méretű fajoknál, sem a nagy méretű fajok fiatal utódainál.<ref name=ReidInFarlowBrettSurman1997/> A növények bélcsatornában történő erjesztése révén a nagy növényevők jelentős mennyiségű hőt termelhettek, de ez a hőtermelési mód nem volt alkalmazható sem ezen állatok fiatal példányainál, sem a kisebb növényevőknél, sem a nagy méretű húsevőknél.<ref>{{cite journal|author=Mackie, R.I.|title=Mutualistic Fermentative Digestion in the Gastrointestinal Tract: Diversity and Evolution|journal=Integrative and Comparative Biology|volume=42|issue=2|pages=319–326|year=2002|url=http://icb.oxfordjournals.org/cgi/content/full/42/2/319|accessdate=200809122008-09-12|doi=10.1093/icb/42.2.319}}</ref>
 
Amíg a kihalt élőlények belső mechanizmusai megismerhetetlenek maradnak, a legtöbb vita a homeotermiára és a tachimetabolizmusra fókuszálódik.
 
A metabolikus arány megbecslését bonyolítja, hogy az értékek különböznek nyugvó és aktív helyzetben. A modern hüllők, valamint a legtöbb emlős és madár esetében a maximális értékek 10-szer, 20-szor magasabbak a nyugvó helyzetben tapasztalható minimális értékeknél. Néhány emlősnél azonban ezek az eltérések a 70 tényezőből mindössze egyet érintenek. Elméletileg elképzelhető olyan szárazföldi gerinces, amely nyugvó helyzetben hüllőszerű, aktív állapotában pedig madárszerű metabolikus aránnyal rendelkezik, azonban ilyen nyugalmi értékek mellett az állat képtelen lenne a gyors növekedésre. Az óriási növényevő sauropodák talán állandó mozgásban voltak, folyamatosan keresve az élelmet, így az energiaszükségletük nagyjából állandó lehetett, függetlenül attól, hogy a metabolikus arányuk magas vagy alacsony volt.<ref>{{cite book|author=Paul, G.S.|chapter=Cope's rule|page=211|title=Morrison Symposium Proceedings: A Special Issue Of The Journal Modern Geology|editor=Carpenter, K., Fraser, N., Chure, D., and Kirkland, J.I.|publisher=Taylor & Francis|year=1998|isbn=9056991833|url=http://books.google.co.uk/books?id=CLEPeg_SjTcC&dq=sprawling+limbs+efficient&lr=&source=gbs_summary_s&cad=0|accessdate=200809122008-09-12}}</ref>
 
===Metabolikus lehetőségek===
 
Más, főként későbbi kutatások eredményei alapján a csontszerkezetből nem lehet egyértelmű következtetést levonni a metabolizmusra vonatkozóan sem a dinoszauruszoknál, sem az emlősöknél vagy a hüllőknél:
*A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési gyűrűket, melyeket a lassú és gyors növekedési periódusok hoznak létre; számos tanulmány a növekedési gyűrűk segítségével számítja ki a dinoszauruszok korát.<ref name=Curry1999OntogeneticHistologyOfApatosaurus/><ref name=EricksonMakovickyEtAl2004GigantismOftyrannosaurids/> A növekedési gyűrűket rendszerint az [[évszak]]ok hőmérsékleti változásai alakítják ki, és néha úgy tekintenek rájuk, mint az alacsony metabolizmus és az ektotermia (hidegvérűség) jeleire. De a növekedési gyűrűk a jegesmedvéknél és több téli álmot alvó emlősnél is megtalálhatók.<ref name=ChinsamyRich1998PolarDinosaurBone>{{cite journal|author=Chinsamy, A., Rich, T., and Vickers-Rich, P.|year=1998|title=Polar dinosaur bone histology|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=18|issue=2|pages=385–390|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/18-385-390.cfm|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=KMO96>{{cite book|author=Klevezal, G.A., Mina, M.V., and Oreshkin, A.V.|title=Recording structures of mammals. Determination of age and reconstruction of life history|year=1996|publisher=CRC Press|isbn=9054106212}}</ref>
*A fibrolamelláris csont meglehetősen gyakori a fiatal krokodiloknál, de néha a felnőtteknél is előfordul.<ref name=Enlow1963PrinciplesOfBoneRemodeling>{{cite book|author=Enlow, D.H.|year=1963|title=Principles of Bone Remodeling. An account of post-natal growth and remodeling processes in long bones and the mandible|publisher=C.C. Thomas|location=Springfield, IL}}</ref><ref name=Reid1984PrimaryBone>{{cite journal|author=Reid, R.E.H.|year=1984|title=Primary bone and dinosaurian physiology|journal=Geological Magazine|volume=121|pages=589–598}}</ref>
*A Havers-csatorna megtalálható a krokodiloknál, valamint a tengeri és a szárazföldi teknősöknél,<ref name=Reid1997HowDinosaursGrew>{{cite book|last=Reid|first=R.E.H|editor=Farlow, J.O. and Brett-Surman, M.K.|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=403–413|chapter=How dinosaurs grew}}</ref> de gyakran hiányzik a kisebb madaraknál, a denevéreknél, a [[cickányfélék|cickányoknál]] és a [[rágcsálók]]nál.<ref name=Reid1984PrimaryBone/>
 
Mindazonáltal de Ricqlès tovább tanulmányozta a dinoszauruszok és az archosaurusok csontszerkezetét. 2008 közepén részt vett egy cikk megírásában, ami széles körben vizsgálta az archosaurusok és köztük a korai dinoszauruszok csontmintáit, majd az alábbi következtetéseket vonta le:<ref name=deRicqlesPadianEtAl2008HighGrowthRatesInArchosaurs>{{cite journal|title=On the origin of high growth rates in archosaurs and their ancient relatives: Complementary histological studies on Triassic archosauriforms and the problem of a "phylogenetic signal" in bone histology|author=de Ricqlès, A., Padian, K., Knoll, F., and Horner, J.R.|journal=Annales de Paléontologie|volume=94|issue=2|year=2008|month=04|doi=10.1016/j.annpal.2008.03.002|url=http://www.science-direct.com/science/journal/07533969|accessdate=2008-06-03}} Kivonat: {{cite web|url=http://palaeoblog.blogspot.com/2008/05/origin-of-high-growth-rates-in.html|title=The Origin of High Growth Rates in Archosaurs|accessdate=200806032008-06-03}}</ref>
 
*A legkorábbi [[archosauriformes]]ek nagyon gyors növekedésre voltak képesek, ami meglehetősen magas metabolikus arányt valószínűsít. Az adataik alapján bonyolult feladat a későbbiekre következtetni, mert a fajokra jellemző csontszerkezeti és növekedési arányra vonatkozó változások nagyon hasonlóak, de vannak olyan kutatási stratégiák, amelyekkel csökkenthető az olyan tényezők kockázata, amik elemzési hibákhoz vezethetnek.
A dinoszauruszok növekedése a kis méretű tojástól a több tonnás testtömegig nagyon gyorsan történt. A természetes magyarázat erre az, hogy a dinoszauruszok meglehetősen nagy sebességgel alakították át az ételt a testtömegüket növelő tápanyaggá, amihez elég gyors metabolizmusra és gyakori táplálkozásra volt szükségük.<ref name=Paul1988PDW>{{cite book|last=Paul|first=G.S.|year=1988|title=Predatory Dinosaurs of the World|location=New York|publisher=Simon and Schuster|isbn=0671619462|pages=160–161}}</ref>
 
De egy korábbi, a növekedési arány és testhőmérséklet közti kapcsolatot vizsgáló statisztikai vizsgálat szerint a felnőtt méretet illetőan az alábbi állapítható meg: a nagyobb dinoszauruszok testhőmérséklete jelentősen nagyobb volt, mint a kisebbeké; a vizsgálatban szereplő legnagyobb dinoszaurusz, az ''Apatosaurus'' testhőmérséklete a becslés szerint meghaladta a 41°C-ot is, míg a kisebbek hőmérséklete csupán 25°C körül lehetett<ref name=GilloolyAllenCharnov2006FossilsPredictBodyTemperatures/> – összehasonlításképpen az ember átlagos testhőmérséklete nagyjából 37°C.<ref>*{{cite journal|doi=10.1001/jama.268.12.1578|volume=268|issue=12|pages=1578–1580|last=Mackowiak|first=P. A.|coauthors=S. S. Wasserman, M. M. Levine|title=A critical appraisal of 98.6 degrees F, the upper limit of the normal body temperature, and other legacies of Carl Reinhold August Wunderlich|journal=JAMA|date=1992-09-23|url=http://jama.ama-assn.org/cgi/content/abstract/268/12/1578|pmid=1302471|accessdate=200901142009-01-14}} *{{cite journal|last=Elert|first=Glenn|title=Temperature of a Healthy Human (Body Temperature)|url=http://hypertextbook.com/facts/LenaWong.shtml|accessdate=200901142009-01-14|doi=10.1046/j.1471-6712.2002.00069.x|year=2002|journal=Scandinavian Journal of Caring Sciences|volume=16|pages=122}}</ref>
Ezen becslések alapján a kutatók arra következtettek, hogy a nagy méretű dinoszauruszok tehetetlenségi homeotermek voltak (a hőmérsékletük az óriási tömegük miatt állandó volt); emellett pedig ektotermek is voltak (azaz „hidegvérű” állatok, melyek ha nem mozogtak vagy emésztettek, akkor nem termeltek annyi hőt, mint az emlősök).<ref name=GilloolyAllenCharnov2006FossilsPredictBodyTemperatures>{{cite journal|author=Gillooly, J.F., Allen, A.P., and Charnov, E.L.|title=Dinosaur Fossils Predict Body Temperatures|journal=PLoS Biolology|volume=4|issue=8|pages=e248|year=2006|month=08|doi=10.1371/journal.pbio.0040248|url=http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0040248|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref>{{cite journal|author=Gross, L.|title=Math and Fossils Resolve a Debate on Dinosaur Metabolism|journal=PLoS Biolology|volume=4|issue=8|pages=e255|year=2006|month=08|doi=10.1371/journal.pbio.0040255|url=http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0040255|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> Ezek az eredmények összeillenek a dinoszauruszok méretei és növekedési arányai közti (fentebb leírt) összefüggésekkel.<ref name=EricksonRogersYerby2001DinosaurianGrowthPatterns/><ref name=Curry1999OntogeneticHistologyOfApatosaurus/>
 
===Oxigénizotóp arány a csontokban===
Az <sup>16</sup>O és az <sup>18</sup>O arány a csontokban, a hőmérséklet függvénye – ha a csont magasabb hőmérsékleten fejlődik, az <sup>16</sup>O szintje is magasabb. [[1999]]-ben R. E. Barrick és W. J. Showers két theropodán, egy ''Tyrannosauruson'' és egy ''[[Giganotosaurus]]on'' végzett elemzést, melyek más, változó hőmérsékletű évszakok jellemezte régiókban éltek (a mai Egyesült Államok, illetve [[Argentína]] területén):<ref name=BarrickShowers1999>{{cite journal|author=Barrick, R.E., and Showers, W.J.|year=1999|title=Thermophysiology and biology of ''Giganotosaurus'': comparison with ''Tyrannosaurus''|journal=Palaeontologia Electronica|volume=2|issue=2|url=http://palaeo-electronica.org/1999_2/gigan/issue2_99.htm|accessdate=200809102008-09-10}}</ref>
*a két dinoszaurusz hátcsigolyája nem mutatja az évszakváltozások hatásait, ami azt jelzi, hogy mindkettő állandó központi hőmérsékletet tartott fenn, az évszakonként változó levegőhőmérséklet ellenére
*a bordáikon és a lábcsontjaikon nagyobb hőmérsékleti változások láthatók és a csigolyáktól való távolságukkal egyenes arányban az átlaghőmérsékletük is alacsonyabb.
 
====Ragadozó-zsákmány arány====
Robert T. Bakker szerint:<ref name=Bakker1974DinosaurBioenergeticsReply>{{ cite journal|author=Bakker, R.T.|title=Dinosaur Bioenergetics - A Reply to Bennett and Dalzell, and Feduccia|journal=Evolution|volume=28|issue=3|year=1974|month=09|pages=497–503|url=http://www.jstor.org/pss/2407178|doi=10.2307/2407178|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
*a hidegvérű ragadozóknak sokkal kevesebb élelemre van szükségük, mint a melegvérűeknek, tehát egy adott mennyiségű zsákmány több hidegvérű ragadozót tud fenntartani, mint melegvérűt.
*a dinoszauruszközösségekben a ragadozók által elejtett zsákmány teljes mennyisége közelebb állt a mai melegvérű állatközösségekre jellemző mennyiséghez, mint ahhoz, ami a fosszilis, illetve a modern hüllőknél megfigyelhető.
*emiatt a ragadozó dinoszauruszok melegvérűek voltak, és mivel a legkorábbi dinoszauruszok (például a ''[[Staurikosaurus]]'' vagy a ''[[Herrerasaurus]]'') ragadozók voltak, minden dinoszaurusznak melegvérűnek kellett lennie.
 
Ezeket az érveket számos kritika érte, és már nem is veszik őket komolyan (az idézett kifogások listája távolról sem teljes):<ref name=FastovskyWeishampelSibbick2005EvolutionAndExtinctionOfDinosaurs>{{cite book|author=Fastovsky, D.E., Weishampel, D.B., and Sibbick, J.|title=The Evolution and Extinction of the Dinosaurs|year=2005|publisher=Cambridge University Press|isbn=0521811724|url=http://books.google.co.uk/books?id=M8nt10bkovIC&pg=PA371&lpg=PA371&dq=dinosaur+predator+prey+ratio&source=web&ots=5VDJAHsE_n&sig=oJ1WgiW7rVl15FEbDJEBmn6ZoJU&hl=en|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=Farlow1980PredatorPreyBiomassRatios>{{cite book|author=Farlow, J.O.|year=1980|chapter=Predator/prey biomass ratios, community food webs and dinosaur physiology|editor=Thomas, R.D.K. and Olson, E.C.|title=A cold look at the warm-blooded dinosaurs|pages=55–83|publisher=American Association for the Advancement of Science|Location=Boulder, CO|url=http://bio.fsu.edu/~amarquez/Evolutionary%20Morphology%20fall%202004/Farlow/Predator-Prey%20biomass%20ratios,%20community%20food%20webs%20and%20dinosaur%20physiology.pdf|format=PDF|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
*A dinoszauruszok becsült tömege nagyon széles értékhatárok között mozog, és egy kis különbség is nagy eltérést okozhat a ragadozó-zsákmány arány megbecslésénél.
*A minták feltehetően nem reprezentatívak. Bakker múzeumi példányok alapján számolt, ami torzíthatja az eredményt a ritka vagy különösen jól megőrződött egyedek felé, és nem pontosan azokat mutatja be, amelyek az egyes lelőhelyeken találhatók. Habár a lelőhelyek sem feltétlenül reprezentálják az egykor ott élt populációt, ugyanis a kisebb és fiatalabb állatok kevésbé őrződtek meg, mint a nagyobb erősebb csontozattal rendelkezők.
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Sprawling and erect hip joints - horiz.png|bélyegkép|jobbra|300px|A csípőízületek és a lábak elhelyezkedése.]]
A dinoszauruszok lábai függőlegesen a testük alatt helyezkedtek el, ellentétben a gyíkokkal és a [[gőték]]kel, melyek lábai oldalra állnak. Erre bizonyíték a kapcsolódó felületek által bezárt szög és az izmok illetve a csontokon levő izomtapadási pontok elhelyezkedése. A dinoszauruszok oldalra álló lábakkal való bemutatása kificamodott csípőjű, térdű, vállú és könyökű lényeket eredményezne (ezt a tényt csak [[1909]]-ben ismerték fel).<ref>{{cite web|title=Dr. Holland and the Sprawling Sauropods|url=http://www.hmnh.org/library/diplodocus/holland1910.html|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref>{{cite book|title=Hot Blooded Dinosaurs|author=Desmond, A.|publisher=DoubleDay|year=1976|isbn=0385270631}}</ref>
 
D.R. Carrier [[1987]]-ben vizsgálatot folytatott a négylábú állatok mozgásának fejlődésével kapcsolatban. A ''Carrier-féle megszorítás'' néven ismertté vált megállapítása alapján a levegőt lélegző, két tüdővel rendelkező gerincesek, melyek oldalra hajlítják a testüket mozgás közben, igen nehezen képesek egyszerre mozogni és lélegezni. Ez súlyosan korlátozza az állóképességüket, és arra kényszeríti őket, hogy több időt töltsenek pihenéssel, mint mozgással.<ref name=Carrier1987LocomotorStaminaInTetrapods>{{cite journal|last=Carrier|first=D.R.|title=The evolution of locomotor stamina in tetrapods: circumventing a mechanical constraint|journal=Paleobiology|volume=13|issue=|pages=326–341|year=1987}}</ref>
A függőlegesen álló lábakkal a lábra állás és a lefekvés több energiát igényel, de elkerülhető velük a Carrier-féle megszorítás. Ez azt jelzi, hogy a dinoszauruszok aktív állatok voltak, mert a [[természetes kiválasztódás]] során a terpesztett lábak előnyt jelentettek volna, ha lomha, az idejük nagy részét nyugvó helyzetben töltő állatok lettek volna. Az aktív életstílushoz olyan metabolizmus szükséges, amely gyorsan pótolja az energiatartalékokat és eltávolítja a fáradtságot okozó salakanyagot, például egy meglehetősen gyors metabolizmus, amihez magas szintű homeotermia társul.
 
Bakker és Ostrom kimutatta, hogy minden dinoszaurusz függőleges hátsó lábakkal rendelkezett, továbbá a ceratopsiák és az ankylosaurusok kivételével az összes négylábú dinoszaurusz mellső lábai függőlegesen álltak; a ma élő állatok között csak az endoterm („melegvérű”) emlősöknek és a madaraknak vannak függőlegesen álló lábaik (Ostrom igazolta, hogy a krokodilok esetenkénti „magas járása” kivételnek számít). Bakker azt állította, hogy ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a dinoszauruszok endotermek voltak, míg Ostrom szerint ez csupán meggyőző, de nem döntő bizonyíték.<ref name=Bakker1972AnatomicalAndEcologicalEvidenceOfEndothermy/><ref name=Ostrom1980EvidenceOfEndothermyInDinosaurs>{{cite book|author=Ostrom, J.H.|year=1980|chapter=The evidence of endothermy in dinosaurs|editor=Thomas, R.D.K. and Olson, E.C.|title=A cold look at the warm-blooded dinosaurs|pages=82–105|publisher=American Association for the Advancement of Science|location=Boulder, CO|url=http://bio.fsu.edu/~amarquez/Evolutionary%20Morphology%20fall%202004/Ostrom/The%20evidence%20for%20endothermy%20in%20dinosaurs%20-%20Ostrom.pdf|format=PDF|accessdate=200901142009-01-14}}</ref>
 
====Tollak====
 
[[Fájl:Edmontosaurusskin.jpg|bélyegkép|156px|jobbra|A hadrosauridák közé tartozó ''[[Edmontosaurus]]'' bőrlenyomata]]
Nem kétséges, hogy számos theropoda dinoszauruszfaj, mint például a ''[[Shuvuuia]]'', a ''[[Sinosauropteryx]]'' és a ''[[Dilong]]'' (egy korai tyrannosauroidea) tollakkal rendelkezett.<ref name=SchweitzerWattEtAl1999FeatherlikeStructuresOfShuvuuia>{{cite journal|author=Schweitzer, M.H., J.A. Watt, R. Avci, L. Knapp, L. Chiappe, M. Norell and M. Marshall.|year=1999|month=07|title=Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid, ''Shuvuuia deserti''|journal=Journal of Experimental Zoology (Mol Dev Evol)|volume=285|issue=2|pages=146–157|doi=10.1002/(SICI)1097-010X(19990815)285:2<146::AID-JEZ7>3.0.CO;2-A|url=http://www3.interscience.wiley.com/cgi-bin/abstract/63000744/ABSTRACT|doilabel=10.1002/(SICI)1097-010X(19990815)285:2&#60;146::AID-JEZ7&#62;3.0.CO;2-A|format=kivonat|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=CurrieChen2001AnatomyOfSinosauropteryx>{{cite journal|author=Currie, P.J., and Chen, P-j.|title=Anatomy of ''Sinosauropteryx prima'' from Liaoning, northeastern China|journal=Canadian Journal of Earth Sciences|volume=38|issue=12|year=2001|month=12|pages=1705–1727|url=http://www.ingentaconnect.com/content/nrc/cjes/2001/00000038/00000012/art00008|doi=10.1139/cjes-38-12-1705|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref name=XuNorellEtAlBasalTyrannosauroidsFromChina>{{cite journal|author=Xu X.; Norell, M.A.; Kuang X.; Wang X.; Zhao Q.; and Jia C.|title=Basal tyrannosauroids from China and evidence for protofeathers in tyrannosauroids|journal=Nature|year=2004|volume=431|issue=7009|pages=680–684|pmid=15470426|doi=10.1038/nature02855|url=http://www.nature.com/nature/journal/v431/n7009/abs/nature02855.html|format=kivonat|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> A tollakat a hőszigetelés és az ebből következő melegvérűség bizonyítékainak tekintik.
 
A tollak lenyomatait azonban csak a [[Coeluridae|coeluridáknál]] találták meg (melyek között a tyrannosauroideák és a madarak ősei találhatók), így a tollak jelenléte nem szolgál információval a többi nagy dinoszauruszcsoport, például a [[Coelophysidae|coelophysidák]], a [[Ceratosauria|ceratosaurusok]], a [[Carnosauria|carnosaurusok]], a sauropodák vagy az ornithischiák metabolizmusára vonatkozóan.
 
Egy ''[[Carnotaurus]]'' (a coelurosaurusok közé nem tartozó [[abelisauridae|abelisaurida]]) fosszilizálódott bőrlenyomata hüllőszerű, több sorban kidudorodásokat tartalmaz, de tollak jelenlétére nem utal.<ref name=BonaparteNovasCoria1990Carnotaurus>{{cite journal|author=Bonaparte, J.F., Novas, E.E., and Coria, R.A.|year=1990|title=''Carnotaurus sastrei'' Bonaparte, the horned, lightly built carnosaur from the Middle Cretaceous of Patagonia|journal=Natural History Museum of Los Angeles County Contributions in Science|volume=416|pages=1–42|url=http://dinosaurs.nhm.org/staff/coriaworks.htm|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> Ám egy felnőtt ''Carnotaurus'' tömege egy tonna körül lehetett, és a hasonló vagy nagyobb méretű emlősöket csupasz bőr és esetleg rövid szőrzet borítja, így talán ez a lelet nem árul el semmit arról, hogy a kisebb nem coelurosaurus theropodáknak voltak-e tollaik.
 
A ''[[Pelorosaurus]]'' és más sauropodák bőrlenyomatain nagy hatszögletű pikkelyek láthatók, emellett némelyiküket, például a ''[[Saltasaurus]]t'' csontos lemezek is borították.<ref>{{cite journal|author=Czerkas, S. A.|year=1994|contribution=The history and interpretation of sauropod skin impressions|title=Aspects of Sauropod Paleobiology|editir=Lockley, M.G., dos Santos, V.F., Meyer, C.A., and Hunt, A.P.|journa=Gaia|volume=10|location=Lisbon, Portugal}}</ref> A ceratopsiák bőre is nagy, sokszögű pikkelyekből állt, melyeket elszórtan kör alakú lemezek borítottak.<ref name=DodsonBarlowe1996HornedDinosaurs>{{cite book|author=Dodson, P., and Barlowe, W.D.|title=The Horned Dinosaurs: A Natural History|year=1996|publisher=Princeton University Press|isbn=0691059004|url=http://books.google.co.uk/books?id=NsBhg_H5FEwC&pg=PA31&lpg=PA31&dq=%22ceratopsian%22+skin&source=web&ots=0vLf_NLNPH&sig=TgsKlsc0tvbkbXfnlIEfe3SohkI&hl=en|accessdate=200901142009-01-14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://piclib.nhm.ac.uk/piclib/www/image.php?img=96447&frm=ser&search=cat_4|title=Ceratopsian skin|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> A hadrosauridák [[múmia|mumifikálódott]] bőrmaradványai kavicsszerű pikkelyeket őriztek meg. Az [[ankylosauridae|ankylosauridáknak]], például az ''[[Euoplocephalus]]nak'' sem valószínű, hogy lett volna hőszigetelő rétege, mivel a teste nagy részét csontos bütykök és lemezek borították.<ref name=NewScientistBulletproofArmour>{{cite web|url=http://www.newscientist.com/article/dn6674-dinosaurs-bulletproof-armour-revealed.html|title= Dinosaurs' "bulletproof" armour revealed|date=2004-11-16|publisher=NewScientist.com news service|author=Gosline, A.|accessdate=200901142009-01-14}}</ref> Ehhez hasonlóan a [[stegosauria|stegosaurusoknál]] sincs bizonyíték a tollazatra.
 
====Sarkvidéki dinoszauruszok====
A dinoszauruszok fosszíliáit az egykori sarkvidékek közelében fekvő területeken, [[Ausztrália|Délkelet-Ausztráliában]], az [[Antarktisz]]on és az [[Alaszka]]i Északi Lejtőn is megtalálták. Arra nincs bizonyíték, hogy a Föld dőlésszöge nagy mértékben megváltozott volna, így a sarkvidéki dinoszauruszoknak és az [[ökoszisztéma|ökoszisztémájuk]] többi részének a napjainkban is tapasztalható módon meg kellett küzdenie a nappalok hosszának extrém változásaival (nyáron 24 óráig elnyúló nappalok, télen akár 24 órás éjszakák).<ref name=RichGangloff2002PolarDinosaurs>{{cite journal|author=Rich, T.H., Vickers-Rich, P., and Gangloff, R.A.|title=Polar Dinosaurs|journal=Science|year=2002|month=02|volume=295|issue=5557|pages=979–980|doi=10.1126/science.1068920|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/summary/295/5557/979|accessdate=200901152009-01-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://aprn.org/wp-content/uploads/2007/08/dinosaurs-antarctic.pdf|format=PDF|title=Dinosaurs of the Antarctic|author=Vickers-Rich, P., and Rich, T.H.|publisher=Scientific American|year=2004|accessdate=200901152009-01-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://aprn.org/wp-content/uploads/2007/08/dinosaurs-arctic-alaska.pdf|format=PDF|title=Dinosaurs of Arctic Alaska|author=Fiorillo, A.R.|publisher=Scientific American|year=2004|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
 
A fosszilizálódott növényzet tanulmányozása alapján feltételezhető, hogy az Alaszkai Északi Lejtőn a legmagasabb hőmérséklet 13, a legalacsonyabb pedig 2 és 8°C között lehetett a kréta időszak utolsó 35 millió évében (ami valamivel hidegebb, mint az [[oregon]]i [[Portland]] időjárása, de melegebb, mint az [[Alberta (tartomány)|albertai]] [[Calgary]]é). Ennek ellenére az Alaszkai Északi Lejtőn nem találták meg nagy hidegvérű állatok, például gyíkok vagy krokodilok maradványait, melyek abban az időszakban gyakoriak voltak Albertában, [[Montana|Montanában]] és [[Wyoming]]ban. Ez alapján is feltételezhető, hogy némelyik röpképtelen dinoszaurusz melegvérű volt.<ref name=RichGangloff2002PolarDinosaurs/> Elképzelhető hogy az észak-amerikai sarkvidéki dinoszauruszok melegebb éghajlatú területekre vándoroltak a tél közeledtével, így akkor is volt lehetőségük nyaranta Alaszkában tartózkodni, ha hidegvérűek voltak.<ref name=Hotton1980HappyWanderers>{{cite book|author=Hotton, N.|year=1980|chapter=An alternative to dinosaur endothermy: The happy wanderers|editor=Thomas, R.D.K. and Olson, E.C.|title=A cold look at the warm-blooded dinosaurs|pages=311–350|publisher=American Association for the Advancement of Science|Location=Boulder, CO}}</ref> Az is lehet, hogy az Alaszka és Montana közti körutazás több energiát igényelt, mint amennyit a hidegvérű szárazföldi gerincesek képesek voltak megtermelni egy évben, így talán ezeknek a dinoszauruszoknak melegvérűeknek kellett lenniük attól függetlenül, hogy költöző életmódot folytattak vagy átteleltek a sarkvidéken.<ref name="Paul1988PDWp160">{{cite book|last=Paul|first=G.S.|year=1988|title=Predatory Dinosaurs of the World|page=160-161|location=New York|publisher=Simon and Schuster|isbn=0671619462}}</ref> Egy 2008-as, a dinoszauruszok vándorlásáról szóló cikkben Phil R. Bell és Eric Snively felvetették, hogy a legtöbb sarki dinoszaurusz beleértve a theropodákat, a sauropodákat, az ankylosaurusokat és a [[hypsilophodontidae|hypsilophodontidákat]] valószínűleg áttelelt, bár az Edmonotsaurushoz hasonló hadrosauridák képesek lehettek az éves 2600&nbsp;kilométeres körütak megtételére.<ref name=PBES08>{{cite journal|last=Bell|first=Phil R.|coauthors=Snively, E.|year=2008|title=Polar dinosaurs on parade: a review of dinosaur migration|journal=Alcheringa|volume=32|issue=3|pages=271–284|doi=10.1080/03115510802096101}}</ref><ref name=RLlivesci08>{{cite web|url=http://www.livescience.com/animals/081204-polar-dinosaurs.html|title=Polar Dinosaurs Endured Cold Dark Winters|last=Lloyd|first=Robin|date=2008-12-04|work=LiveScience.com|publisher=Imaginova|accessdate=2008-12-11}}</ref>
 
Nehéz meghatározni, hogy milyen lehetett a délkelet-ausztráliai terület klímája mintegy 105–115 millió évvel ezelőtt, a kora kréta időszak során, melyből olyan leletek származnak, amelyek arra utalnak, hogy az altalaj állandóan fagyott volt, a felszínt pedig jégékek és (a talaj alatt mozgó jég által formált) buckás részek borították, ami alapján az éves átlaghőmérséklet -6°C és +3°C között lehetett; a lerakódás [[izotóp elemzés|oxigénizotópos vizsgálata]] alapján az éves átlaghőmérséklet -2 és 5°C között lehetett, de a fosszilis növényzet változatossága és a nagy méretű fák maradványai arra utalnak, hogy a környezet nagyban eltért a maitól, habár nincs magyarázat arra, hogyan volt képes fennmaradni a feltételezett hideg éghajlat ellenére (összehasonlításképpen a jelenkori alaszkai [[Fairbanks]] éves átlaghőmérséklete -2,9°C).<ref name=RichGangloff2002PolarDinosaurs/> Az évenkénti vándorlás Ausztrália délkeleti területeiről meglehetősen nehéz lehetett az olyan kis termetű dinoszauruszok számára, mint a ''[[Leaellynasaura]]'' (amely egy 60–90 centiméter hosszúságú növényevő volt), mivel a melegebb égövi tájak felé vezető utat tengeri átjárók szakíthatták meg.<ref name=RichGangloff2002PolarDinosaurs/> A ''Leaellynasaura'' és a ''[[Timimus]]'' (egy körülbelül 3,5 méter hosszú és 1,5 méteres csípőmagasságú [[ornithomimidae|ornithomimida]]) csontmintáinak vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy a két dinoszaurusz különböző módon vészelte át a hideg sötét teleket: a ''Timimus'' mintáin növekedési vonalak (LAG-ek) láthatók, melyek a fák évgyűrűihez hasonlók, így feltételezhető, hogy ez az állat hibernálva töltötte ezt az időszakot; míg a ''Leaellynasaura'' mintáin nem láthatók LAG-ek, ami arra utal, hogy télen is aktív maradt.<ref name=ChinsamyRich1998PolarDinosaurBone/><ref>{{cite web|url=http://www.smithsonianmag.com/history-archaeology/dinosaur-temperature-200712.html|title=Taking a Dinosaur's Temperature|year=2007|month=12|publisher=Smithsonian magazine|last=Leslie|first=M.|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
 
====Bizonyíték a hőszabályozásra====
Némelyik dinoszaurusz, például a ''[[Spinosaurus]]'' vagy az ''[[Ouranosaurus]]'' a hátán „vitorlát” viselt, ami a hátcsigolyákból nőtt ki (Ez mellékesen a kezdetleges [[emlősszerűek|emlősszerű]] (''synapsida'') hüllőre, a ''[[Dimetrodon]]ra'' is jellemző volt.). A vitorla talán az alábbi célokat szolgálhatta:
*hőt vett fel, amikor az állat sütkérezés közben a nap felé fordította
*hőt vont el, amikor az állat árnyékban állt, illetve az oldalsó részével irányult a nap felé. Mindez csak néhány ismert dinoszauruszfajra vonatkozik. Gyakran vélik úgy, hogy a stegosaurusok hátán levő lemezeknek is hőcserélő szerepük volt, mivel a rajtuk levő véredények elméletileg képesek lehettek hőt elnyelni vagy kisugározni.<ref name=BufrenilFalrowRiqles1986>{{cite journal|author=de Bufrenil, V., Farlow, J.O., and de Riqles, A.|title=Growth and function of ''Stegosaurus'' plates: evidence from bone histology|journal=Paleobiology|volume=12|issue=4|year=1986|pages=459–473|url=http://www.jstor.org/pss/2400518|accessdate=200901152009-01-15}}</ref> Ez működhetett az olyan nagy méretű lemezekkel rendelkező stegosaurusoknál, mint a ''Stegosaurus'', de például a ''[[Wuerhosaurus]]'', a ''[[Tuojiangosaurus]]'' és a ''[[Kentrosaurus]]'' esetében a kisebb lemezek már nem biztos hogy használhatók voltak erre a célra. Mindemellett a stegosaurusok lemezeinek hőcserélő funkciójával kapcsolatos elképzelés jelenleg viták tárgyát képezi.<ref>{{cite web|url=http://www.innovations-report.de/html/berichte/biowissenschaften_chemie/bericht-44440.html|title=Stegosaur plates and spikes for looks only|date=2005-05-18|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
 
===A krokodil-talány és a korai archosaurusok metabolizmusa===
{{nincs forrás}}
Úgy tűnik, hogy már a legkorábbi dinoszauruszok – különösen a függőleges lábúak –, is rendelkeztek a viták alapjául szolgáló melegvérűségre utaló jellemzőkkel. Ez felveti a kérdést, hogy „Hogyan váltak a dinoszauruszok melegvérűvé?”. A leginkább lehetséges válaszok az alábbiak:
*„A közvetlen őseik (az archosaurusok) hidegvérűek voltak, de a dinoszauruszoknál az evolúciójuk kezdetén megkezdődött a melegvérűség kialakulása.” Ez azt jelenti, hogy a dinoszauruszok jelentős fejlődésen mentek keresztül aránylag rövid idő, talán kevesebb, mint 20 millió év alatt. Úgy tűnik, hogy az emlősök őseinél, melyeknél a melegvérűség kifejlődése sokkal tovább tartott, a folyamat a másodlagos szájpadlás kialakulásával kezdődött meg a [[középső perm]] időszakban,<ref name=Kermack1984MammalianCharacters>{{cite book|author=Kermack, D.M. and Kermack, K.A.|year=1984|title=The evolution of mammalian characters|publisher=Croom Helm Kapitan Szabo Publishers|location=London|pages=149|isbn=0-7099-1534-9}}</ref> és feltehetően a szőrzet megjelenéséig tartott, ami nagyjából a [[jura (időszak)|jura]] időszak közepén, 164 millió éve történt meg.<ref name=FirstHairyFossilMammal>{{cite journal|last=Ji|first=Q.|coauthors=Luo, Z-X, Yuan, C-X, and Tabrum, A.R.|year=2006|month=02|title=A Swimming Mammaliaform from the Middle Jurassic and Ecomorphological Diversification of Early Mammals|journal=Science|volume=311|issue=5764|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/311/5764/1123|pmid=16497926|doi=10.1126/science.1123026|pages=1123|format=kivonat|accessdate=200901152009-01-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://news.nationalgeographic.com/news/2006/02/0223_060223_beaver.html|title=Jurassic "Beaver" Found; Rewrites History of Mammals|accessdate=200901152009-01-15}}</ref> A szőr jelenlétére utaló legkorábbi bizonyíték a fosszíliákban egy 164 millió éves ''[[Castorocauda]]'' leletből származik. Az [[1950-es évek]] óta viták tárgyát képezte, hogy vajon létezik-e bizonyíték a szőrzet meglétére a [[kora triász]] időszaki [[cynodontia|cynodontiáknál]], például a ''[[Thrinaxodon]]''nál.<ref>{{cite journal|last=Brink|first=A.S.|title=A study on the skeleton of ''Diademodon''|journal=Palaeontologia Africana|volume=3|pages=3–39|year=1955}}</ref><ref>{{cite book|last=Kemp|first=T.S.|title=Mammal-like reptiles and the origin of mammals|publisher=Academic Press|year=1982|location=London|pages=363}}</ref> A kis csatornák (''foramenek'') jelenléte a cynodontiák pofacsontjában nem egyértelmű bizonyíték, ugyanis hasonló csatornák találhatók a ma élő hüllők egy részénél is.<ref>{{cite journal|last=Estes|first=R.|title=Cranial anatomy of the cynodont reptile ''Thrinaxodon liorhinus''|journal=Bulletin of the Museum of Comparative Zoology|issue1253|pages=165–180|year=1961}}</ref><ref>{{cite journal|author=Ruben, J.A., and Jones, T.D.|title=Selective Factors Associated with the Origin of Fur and Feathers|journal=American Zoologist|year=2000|volume=40|issue=4|pages=585–596|doi=10.1093/icb/40.4.585|url=http://icb.oxfordjournals.org/cgi/content/full/40/4/585|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
*„A dinoszauruszok közvetlen ősei (az archosaurusok) valamelyest melegvérűek voltak, és a dinoszauruszok továbbfejlődtek ezen a téren.” Ez a válasz két problémát vet fel: ('''A''') Az archosaurusok korai evolúciója még meglehetősen tisztázatlan – a triász időszak kezdetéről nagy számú faj és sok példány került elő, de a perm időszak végéről csak két faj ismert (az ''[[Archosaurus|Archosaurus rossicus]]'' és a ''[[Protorosaurus|Protorosaurus speneri]]''); ('''B''') A krokodilok nem sokkal a dinoszauruszok előtt fejlődtek ki, és bár közel állnak hozzájuk, mégis hidegvérűek.
 
*A mai krokodilok hidegvérűek, de számos tulajdonságuk a melegvérűséghez kötődik. Hogyan alakultak ki ezek náluk?
A mai krokodilok hidegvérűek, de képesek kinyújtott lábakon járni, és számos olyan tulajdonságuk van, ami általában a melegvérűekhez kötődik, mert ezek növelték az állatok oxigéntartalékait:<ref name=McGowan11991DinosaursSpitfiresSeaDragonsP151To152/>
*Az emlősöknek és a madaraknak négyüregű szívük van. A nem krokodilféle hüllők háromüregű szívvel rendelkeznek, ami kevésbé hatékony, mivel összekeveredik benne az oxigéndús és az oxigénszegény vér, ami ezután a tüdő helyett a test többi része felé áramlik. A mai krokodiloknak négyüregű szívük van, de aránylag kicsi a testméretükhöz képest, így kisebb nyomást fejt ki, mint az emlősöké és a madaraké. Emellett rendelkezik egy billentyűvel, amivel az állat képes háromüregűként működtetni, amikor a víz alatt tartózkodik és takarékoskodnia kell az oxigénnel.<ref>{{cite web|url=http://www.abc.net.au/science/articles/2000/08/25/167223.htm|title=Secret of the crocodile heart|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
*Egy [[rekeszizom]], a légzés megsegítésére.
*Egy másodlagos szájpadlás, ami lehetővé teszi, hogy az állat egyszerre egyen és lélegezzen.
 
[[Fájl:Terrestrisuchus BW.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|A ''[[Terrestrisuchus]]'', egy vékony, hosszú lábú [[triász]] időszaki [[crocodylomorpha]] rekonstrukciója]]
Az [[1980-as évek]] végén felvetődött, hogy talán a krokodilok eredetileg aktív, melegvérű ragadozók voltak, az archosaurus őseikkel együtt.<ref name=Carrier1987LocomotorStaminaInTetrapods/><ref name=McGowan11991DinosaursSpitfiresSeaDragonsP151To152>{{cite book|author=McGowan, C.|title=Dinosaurs, Spitfires and Sea Dragons|year=1991|pages=151–152|publisher=Harvard University Press|isbn=0-674-20769-6}}</ref> A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a krokodil embrióknál először a négyüregű szív fejlődött ki, és csak később jelentek meg azok a módosulások, amik lehetővé tették a víz alatti háromüregű működést. A [[Filogenetikus rendszertan#Ontológia|biogenetikai alaptörvény]] alapján a kutatók megállapították, hogy a krokodiloknak eredetileg teljesen négyüregű szívük volt, és a billentyűt később fejlesztették ki, amikor áttértek a hidegvérű, rejtőző vízi ragadozó életmódra.<ref>{{cite journal|author=Summers, A.P.|year=2005|title=Evolution: Warm-hearted crocs|journal= Nature|volume=434|pages=833–834}}</ref><ref>{{cite journal|author=Seymour, R. S., Bennett-Stamper, C. L., Johnston, S. D., Carrier, D. R. and Grigg, G. C.|year=2004|title=Evidence for endothermic ancestors of crocodiles at the stem of archosaur evolution|journal=Physiological and Biochemical Zoology|volume=77|issue=6|pages=1051–1067|url=http://www.journals.uchicago.edu/doi/abs/10.1086/422766|doi=10.1086/422766|format=kivonat|accessdate=200901152009-01-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://pharyngula.org/index/weblog/comments/hot_blooded_crocodiles/|title=Hot-blooded crocodiles?|author=Myers, P.Z.|date=2005-04-19|accessdate=200904222009-04-22}}</ref>
 
Az archosaurusok újabb, csontszerkezettel és növekedési arányokkal kapcsolatos vizsgálatai alapján megállapítást nyert, hogy a korai archosaurusoknak elég magas volt a metabolikus arányuk, ami a krokodilok triász időszaki őseinél csökkent le a hüllőkre jellemző szintre.<ref name=deRicqlesPadianEtAl2008HighGrowthRatesInArchosaurs/>
Ha ez a nézet helyes, akkor az archosaurusoknál a melegvérűség kifejlődése (ami a dinoszauruszoknál érte el a tetőfokát) hasonló hosszúságú időszak alatt ment végbe, mint az emlősöknél. Ezt alátámaszthatják a fosszilis bizonyítékok is:
*A legkorábbi krokodilok, például a ''[[Terrestrisuchus]]'', vékony, hosszú lábú szárazföldi ragadozók voltak.
*A függőlegesen álló lábak elég korán megjelentek az archosaurusok fejlődési vonalán, és a [[rauisuchia|rauisuchiák]] nem igazán alkalmazkodtak más testtartáshoz.<ref>{{cite journal|author=Hutchinson, J.R.|title=The evolution of locomotion in archosaurs|journal=Comptes Rendus Palevol|volume=5|issue=3–4|year=2006|month=03|pages=519–530|doi=10.1016/j.crpv.2005.09.002|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6X1G-4J6WP8M-1&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=ff4c612aef14e51e872112989be76277|volume=5|accessdate=200901152009-01-15}}</ref>
 
==Hivatkozások és jegyzetek==
{{fordítás|en|4=angol|Physiology of dinosaurs|oldid=279675075}}<!-- 2009-03-25 -->
<references />
{{reflist|2}}
 
==Külső hivatkozások==
*{{cite web|url=http://palaeo-electronica.org/1999_2/gigan/issue2_99.htm|title=Thermophysiology and Biology of Giganotosaurus: Comparison with Tyrannosaurus|author=Reese E. Barrick, William J. Showers|year=1999|accessdate=200809232008-09-23}}
*{{cite web|url=http://www.nytimes.com/library/national/science/042100sci-paleo-dinosaur.html|title=Heart of a Dinosaur Is Reported Found|accessdate=200809232008-09-23}}
*{{cite web|url=http://www.adelaide.edu.au/adelaidean/issues/5501/news5550.html|title=Crocodile evolution no heart-warmer|accessdate=200809232008-09-23}}
*{{cite web|url=http://www.dinoheart.org|title=Homepage for "Willo, the dinosaur with a heart"|accessdate=200809232008-09-23}}
 
[[Kategória:Ősállatok]]
219 816

szerkesztés