„Reológia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
154. sor:
Legalább két alapmodell kombinációja összetett reológiai modellt hoz létre. A leggyakrabban idézett összetett modellek
*[[James_Clerk_Maxwell|Maxwell]]-test
A Maxwell-test egy elasztikus (''H'')ooke és egy viszkózus (''N'')ewton elem ''soros'' kapcsolásával jön létre. Ennek értelmében két jellemzője van: a [[rugalmassági_modulus|rugalmassági modulusz]] és a [[viszkozitás]]
Az alakváltozások eloszlanak a két sorba kapcsolt elemi testen: <math>\epsilon=\epsilon_H+\epsilon_N</math>. A feszültség azonos a két testen: <math>\sigma=\sigma_H=\sigma_N</math>
Differenciálegyenlete: <math>\frac{\mbox{d}\epsilon}{\mbox{d}t}=\frac{1}{E}\frac{\mbox{d}\sigma}{
Időfüggvénye: <math>\sigma=\sigma_0 e^{-\frac{E}{\eta}t}</math>
Időállandója: <math>\tau=\frac{\eta}{E}</math> a relaxációs idő
*[[Lord_Kelvin|Kelvin]]-test
A Kelvin-test egy elasztikus és egy viszkózus elem ''párhuzamos'' kapcsolásával jön létre. Ennek értelmében két jellemzője van: a [[rugalmassági_modulus|rugalmassági modulusz]] és a [[viszkozitás]]
Az alakváltozások azonosak a két elemi testen: <math>\epsilon=\epsilon_H=\epsilon_N</math>. A feszültségek eloszlanak a két elemi testen: <math>\sigma=\sigma_H+\sigma_N</math>
Diferenciálegyenlete: <math>\sigma=E \epsilon+\eta \frac{\mbox{d}\epsilon}{
Időfüggvénye:<math>\epsilon=\epsilon_0 e^{-\frac{E}{\eta}t}</math>
Időállandója: <math>\tau=\frac{\eta}{E}</math> a retardációs idő
*[[:en:Eugene_C._Bingham|Bingham]]-test
A Bingham-test tartalmaz egy elasztikus elemet, amelyet ''sorba'' kapcsolunk további két elem ''párhuzamos'' kapcsolásával. Ezek: egy viszkózus és egy plasztikus elem.
| |||