„Berengár namuri gróf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a névtér javítása |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
29. sor:
Berengár leszármazása, születési helye nem ismert. Hozzávetőleges életkorát annak ismeretében lehet kiszámítani, hogy feltehetően már elérte nagykorúságát 907-ben, amikor egy korabeli forrás megemlíti. Akkoriban a grófságot korábbi nevén mint "''pagus Lommensis''" ismerték. [[Gyermek Lajos|Lajos német király]] ("Hludouucus…rex") ekkor erősített meg egy adományt a Fosse-i apátságban elhunyt személytől ("''bone memoriæ Kisala illustris femina''"), amely Berengár gróf Lommensis grófságában volt található ("in pago Lominse in comitatu Perengarii"). Az oklevél [[907]]. [[október 26.|október 26-i]] keltezésű.<ref>''Die Urkunden Zwentibolds und Ludwigs des Kindes'', Schieffer, Th. (ed.) MGH, IV (D LK) 55, p. 181.</ref>
Egy másik, [[908]]. [[január 18.|január 18-i]] keltezésű oklevélben Lajos szintén megerősít egy adományt a [[tongeren]]i templomnak, amely említi Lommensis grófságát és Benegár grófot ("''…in pago ac in comitatu Lummensi…cuius nunc adest comes Perengarius''").<ref>D LK 57, p. 183</ref> III. Károly frank király visszaadta a Süsteren zárdát a Prümi apátságnak és a 916. január 19-i keltezésű oklevél egyik aláírója Berengár volt ("''fidelium nostrorum…Widricus comes palatii, Richuuinus comes, Gislebertus, Matfridus, Beringerius comites, Theodericus comes, Reinherus comes, Erleboldus''").<ref>''Urkundenbuch zur Geschichte der, jetzt die Preussischen Regierungsbezirke Coblenz und Trier bildenden Mittelrheinischen Territorien, Erster Band'' (Mittelrheinisches Urkundenbuch) 159, p. 222., Beyer, H. (szerk.), elérhető a [http://www.rlb.de/mrHist/] oldalon.</ref> Berengár mint namuri gróf ("''Berengarii comitis Namurcensis''") írt alá egy 919. június 12-i keltezésű oklevelet, amelyben Gerard de Stave birtokokat adományozott a Brogne-i apátságnak.<ref>''Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196'', Rousseau, F. (szerk.)m Brussels, 1936. Az oklevél eredetiségét öbben kétségbe vonták, mivel akkoriban a helységnevek használata akkoriban még nem volt elterjedt.</ref>
Flodoard Annalese feljegyzi, hogy Berengár foglyjul ejtette [[Giselbert lotaringiai herceg]]et, akit csak úgy bocsátott szabadon, hogy cserébe a herceg fiát ("''filiis Ragenarii fratris ipsius Gisleberti''") kapta túsznak.<ref>Flodoard, ''Annales'', Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 363-407</ref> A teljesen érthetően felháborodott herceg ezután feldúlta Berengár birtokait.
45. sor:
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{portál|középkor}}
| |||