„Monetáris politika” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: tr:Para politikası; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: tr:Para politikası; kozmetikai változtatások)
A '''monetáris politika''' egy [[gazdaságpolitika]]i tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő [[pénzmennyiség]] mértékét befolyásolja. A monetáris politikát általában meghatározott, az [[infláció]]ra, a [[gazdasági növekedés]]re, vagy a [[foglalkoztatás]]ra vonatkozó gazdaságpolitikai célok megvalósítására használják. A legtöbb országban a [[központi bank]], vagy másnéven [[jegybank]] a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az [[irányadó kamatláb]] szintjének meghatározása.
 
Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését '''restriktív''' monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket '''expanzív''' monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.
[[KépFájl:Federal Reserve.jpg|bélyegkép|300px|Az Egyesült Államok jegybankjának, a Federal Reserve-nek a székháza Washingtonban]]
 
== Monetáris politikai rendszerek ==
A monetáris politika törvényben meghatározott feladata, és gyakorlati kivitelezésének módja országonként és időben változatos képet mutat. A különbségek ellenére ugyanakkor mindegyik jegybank végső soron a gazdaságban levő pénz mennyiségét szabályozza, és ezen keresztül képes közvetlenül vagy kevésbe szorosan befolyásolni egyéb gazdasági változókat: a rövid és hosszú lejáratú kamatok szintjét, a devizák vagy az arany árfolyamát stb. A különböző monetáris stratégiák, működési keretrendszerek általában abban különböznek egymástól, hogy ezek közül a mérőszámok közül melyiknek a szintjét kívánja stabilizálni, befolyásolni a jegybank. A különböző rendszerekben tehát eltérnek s a monetáris politika ún. operatív és közbülső céljai. A különböző monetáris politikai rendszerek emellett végső gazdaságpolitikai céljukban is eltérhetnek egymástól.
 
A monetáris politikai keretrendszerek az alábbi csoportokba sorolhatók:
* [[Inflációs célkövetés]];
* Árszintcél-követés;
Rögzített árfolyamos rendszerben a jegybank általában nem képes önálló kamatpolitikát folytatni. Az irányadó kamat szintje gyakorlatilag követi a horgonydevizát kibocsátó ország kamatszintjét, hosszabb távú eltérések csak abban az esetben lehetségesek, ha a belföldi és külföldi szereplők közötti tőkeáramlást jogi eszközökkel korlátozzák, azaz a deviza konvertibilitását csökkentik. Az árfolyam rövid távú elmozdulásainak ellensúlyozására a jegybank devizapiaci intervenciók keretében végrehajtott devizaeladási és -vásárlási műveleteket hajt végre.
 
Az árfolyamrögzítés előnye a rendszer egyszerűsége és átláthatósága. Hátránya ugyanakkor egyrészt, hogy a rögzített árfolyam hitelességének fenntartásához nagy mennyiségű külföldi devizatartalék felhalmozására van szükség, ami drága. Másrészt az árfolyamrögzítés hitelességét nehéz megőrizni: a árfolyamrögzítéseknek gyakran [[leértékelés]]sel járó [[valutaválság]]ok vetnek véget, melyek után az ország gazdasága akár évekre is recesszióba süllyedhet.
 
Az [[MNB]] által 1995 és 2001 között követett [[csúszó leértékelés]] az árfolyamrögzítés egy speciális fajtája. A hazai monetáris rendszernek 2008. február 25-ig részét képezte egy [[A forint árfolyamsávja|árfolyamsáv]], ennek nagy szélessége azonban lehetővé tette, hogy a sávon belül a jegybank az inflációs célkövetésre alapuló monetáris politikát folytasson. 2008. február 26-tól az MNB tisztán inflációs célkövetésen alapuló monetáris politikát folytat.
 
A monetáris politika a pénzkínálatot szabályozza és ezzel antiinflációs politika folytatását tűzi ki célul. Mivel a kereskedelmi bankok és a jegybank is képes pénzteremtésre, így nem elegendő csak a jegybankot szabályozni.
A pénz kínálata a monetáris bázis és a multiplikátor szorzata: '''MS = m • MB ''', ahol<br />
MS = pénzkínálat (money supply)<br />
m = multiplikátor<br />
MB = monetáris bázis
 
 
*'''Indirekt eszközök''': az indirekt eszközök öt fő csoportra oszthatók
** '''Kötelező tartalék''': a jegybank kötelezően előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. <math> Tartalekrata= \frac{Keszpenz + jegybanki.betet}{Kereskedelmi.bank.osszes.betete}</math> A tartalékráta nem a bankok likviditását szabályozza, hanem ennek segítségével határozzák meg a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait általában hosszabb időtávra. Ha a tartalékrátát növelik, a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani. Ezzel a multiplikátor és a pénzmennyiség csökken. Ha a tartalék rátát csökkentik, akkor ennek a fordítottja megy végbe.
** '''Refinanszírozási és rediszkont politika''': a refinanszírozás a „finanszírozás finanszírozása”. A kereskedelmi bankok a hiteleiket a jegybanki forrás megléte esetén tudják kihelyezni. Ha a jegybank növeli a hitelkeretet, úgy a kereskedelmi bankok is több hitelt tudnak kihelyezni. Ha a refinanszírozási hitelkeret csökken, úgy a kereskedelmi bankok forrásoldala is csökken. A banki mérlegben a következő határozzák meg a kihelyezhető hiteleket:
<center>
|}
</center>
::: '''Rediszkont politika''' a váltóformához, mint speciális hitelhez kapcsolódik, szerepe napjainkban gyengül. Lejárat előtt a váltót forgathatják, a hátralévő kamat levonásával leszámítolják (diszkontálják). Ha a kereskedelmi bank nyújtja be az értékpapírt a központi bankhoz, akkor rediszkontálásról vagy viszontleszámítolásról beszélhetünk. A lényege, hogy a viszontleszámítolás során a kereskedelmi bank jegybankpénzhez jut.
** '''Kamatpolitika''': a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci szereplők pénzkeresletén keresztül tud hatni a jegybank a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor a pénzintézetek is emelik saját hitelkamataikat, így a gazdálkodók pénzigénye csökkenni fog. Amennyiben csökkentik, úgy növekszik a pénzkereslet és ezzel a pénz mennyisége is. Amennyiben egy bank nem él a refinanszírozási hitel lehetőségével, úgy nincs kihatással rá ez a politika. Bizonyos esetekben a vállalatok reakciója is eltérhet a kamatlábak növelésekor. A vállalati költségeken belül a kamatköltség nem biztos, hogy mindig a legjelentősebb. A kamatköltség esetleg áthárítható a vevőkre, vagy kedvező piaci lehetőségek esetén a vállalatok magasabb kamatlábat is elfogadhatónak tartanak.
** '''Nyíltpiaci műveletek''': ilyen műveletek végzéséhez nagy mennyiségű állampapír szükséges, mert a központi bankok ezek adás-vételével alakítják a pénzmennyiséget. Ezzel a módszerrel a pénzmennyiségek azonnali változtatására nyílik lehetőség, és naponta akár többször is alkalmazható. Mivel rugalmas eszköz, ezért akár egy napon belül ellenkező irányú műveletek is végezhetők. A nyílt piaci műveletek egyik fajtája amikor a jegybank egyszerűen eladja vagy megveszi az állampapírokat. A bankok emellett használják az ún. repókat (repurchease agreement), vagyis a visszavásárlási megállapodásokat. Ilyenkor megállapodnak a kereskedelmi bankokkal, hogy egy adott időpontban, azok visszavásárolják az értékpapírokat. Az üzlet kamatköltsége az eladási és vételi árfolyam különbségében jelenik meg. A repók kamatának változtatásával a kereskedelmi bankok kereslete változtatható, így a pénzmennyiség növekedése szabályozható. Az értékpapír vásárlásakor a csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, hiszen állampapírt vettünk, és ez által gyakorlatilag hitelt nyújtottunk az államnak. Amennyiben ezt visszavásárolják, úgy a forgalomban lévő pénzmennyiség növekszik. A módszernek három fő jellemzője van:
**Hitelkontingentálás
**Irányított hitelek
== Külső hivatkozások ==
*[http://politikaigazdasagtan.lap.hu/ Politikai gazdaságtan.lap.hu - linkgyűjtemény]
*[http://www.zeitgeistmovie.com/ Film - linkgyűjtemény]
[[sr:Монетарна политика]]
[[sv:Penningpolitik]]
[[tr:Para politikası]]
[[uk:Монетарна політика]]
[[vi:Chính sách lưu thông tiền tệ]]
157 859

szerkesztés