„Horvát-Szlavónország” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
1. sor:
[[Fájl:Triune Kingdom of Dalmatia, Croatia and Slavonia (1867 - 1918).gif|bélyegkép|150px|Horvát-Szlavónország címere]]
[[Horvát-Szlavónország]] ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Kraljevina Hrvatska i Slavonija'', [[német nyelv|németül]] ''Königreich Kroatien und Slawonien'') teljes nevén '''Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok''', a Magyar Királyság része, a Magyar Korona országa, a közigazgatási [[Magyarország]] [[társország]]a volt 1868-1918 között. Területe ma döntő részben [[Horvátország]]hoz tartozik, csupán legkeletibb darabja, az egykori [[Szerém vármegye]] keleti része tartozik [[Szerbia|Szerbiához]], azon belül a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]]hoz. Területe 42 541 négyzetkilométer volt.
 
==Történelem==
Szlavónia a honfoglalás előtt az Avar, majd a Frank Birodalom része volt, mely a [[Dráva-Száva-köze|Dráva-Száva-közét]] jelentette. A [[honfoglalás]]tól ez a terület a [[Magyar Királyság]] szerves része lett. [[I. László|Szent László]] király 1091 előtt megalapította a zágrábi püspökséget ([[Kaptol]]), ami Szlavónia területén helyezkedett el. A korábban önálló [[Horvát Hercegség]], mely [[I. Tomiszláv]] király óta (925-től) [[Horvát Királyság]], nem azonos a mai Horvátország területével; a Kapela-hegységtől délre elterülő régiót foglalta magába. Az utód nélküli [[Zvonimir]] halála után belviszály tört ki, majd [[Szent László]] 1091-ben elfoglalta Horvátországot <ref>http://erettsegi-tetelek.pmpcomp.hu/tortenelem-tetelek/szent-laszlo-es-konyves-kalman/</ref> <ref>http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/LAKK27.HTM</ref> <ref>http://209.85.129.132/search?q=cache:wT6TmlBvecoJ:www.pedtori.extra.hu/tori/arpadhazdinkapcs.doc+Szent+L%C3%A1szl%C3%B3+elfoglalja+Horv%C3%A1torsz%C3%A1got&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu</ref>. Horvátország a Magyar Királyság tartománya lett, habár autonómiával bírt, hiszen eleinte magyar hercegek, később (a [[13. század]] második felétől) a bánok vezették. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak. Horvátország továbbra is Magyarország tartománya volt a török elleni harcok idején, majd kiűzését követően is. [[1868]]-ban megkötötték a [[horvát–magyar kiegyezés|magyar-horvát kiegyezést]] (1868. évi XXX. tv. Magyarországon, 1868. évi I. tv. Horvátországban), melynek eredményeképp, Horvátországot Szlavóniával és a Határőrvidékkel egyesítették "Horvát-Szlavónország" néven, ami még mindig a Magyar Királyság részét képezte. Az államközösségen belül Horvátország "külön territoriummal bíró politikai nemzet", amely "belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír."<ref>http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5352</ref>
 
Horvát-Szlavónország [[1868]]-ban jött létre az ún. [[horvát–magyar kiegyezés|magyar-horvát kiegyezés]] eredményeként, a Magyar Koronának a [[Dráva|Dráván]] túli területeiből.Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés révén Horvát-Szlavónország társország lett, belügyi tekintetben saját törvényhozással és autonóm kormányzattal bírt. A horvát autonómia több vonatkozásban a potenciális állami lét elemeit is hordozta. A kialakított államstruktúra rendkívül bonyolult lett a magyar-horvát relációban. Magyarország lényegét tekintve kettős rendezettségű föderatív jellegű állammá vált: Magyarország, Horvát-Szlavonország, [[Fiume]] és kerülete képezte a „Magyar Birodalom” három közjogi, strukturális elemét. De csak közigazgatásilag, hiszen még mindig Magyarországról (Magyr Királyságról) beszélhetünk összeségében, ezen belül csak közigazgatási, politikai egységek voltak.
52. sor:
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
<references/>
 
== Külső hivatkozások ==