„Hőveszteség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a lásd még rész lásd sablonba |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
16. sor:
Nem meglepő, hogy a modern építészeti technológiák egyik legfontosabb szempontja az enegrgiatakarékosság. Ennek az egyik - jó értelemben vett - szélsőséges formája a [[passzívház]], ahol a mindennapi élethez szükséges hőenergiát szinte teljes mértékben megújuló forrásból nyerik - mindez azonban kevés volna megfelelő hőszigetelés nélkül. Ez igaz természetesen a hagyományos technológiákkal épült házakra is, hiszen függetlenül attól, hogyan nyerjük, a hőenergiát minél kevesebb veszteséggel kell benn tartanunk. Ezt a hőveszteséget pedig minél jobb szigeteléssel tudjuk csökkenteni. Ha a szellőztetést nem számoljuk, egy hagyományos családi házban a legjelentősebb hőveszteség a falakon (30%) keletkezik.<ref>[http://www.hg.hu/cikk/a_hoszigeteles_merheto_elonyei A hoszigetelés merhető előnyei]</ref>
Vegyünk például egy hagyományos, 30
Ha ezeket az értékeket vesszük alapul, egy egyszerű, 12*12 méter alapterületű ház külső falfelülete (az ablakokat nem számítva) kb. 120 m2. Ezt hűti a külső levegő. Egy hidegebb téli napon a külső és belső hőmérséklet közöti különbség elérheti a folyamatos 20 °C-ot. Külső szigetelés nélkül egy négyzetméternél tudjuk, hogy 0,59 Watt energiát veszítünk folyamatosan. Habár jellemzően gázzal fűtünk, az egyszerűség kedvéért számoljunk kilowattban: 0,59/1000 kilowattot, egy óra alatt 0,00059kWh-t veszítünk. Ezt beszorozva a 20 °C-kal, illetve a 120 négyzetméterrel, ez óránként 1,4 kWh-t jelent, ami [[2008]]-as árakon kb. 50 Ft, vagyis hidegebb napokon külső szigetelés nélkül naponta átlagosan 1000 forintot költünk az utca fűtésére. 10
== Források ==
{{források}}
[[Kategória:Termodinamika]]
| |||