219 816
szerkesztés
a (Bot: következő hozzáadása: scn:Liggi di Hubble) |
(Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra) |
||
'''v=Hr'''
ahol '''H''' a Hubble-állandó. Értéke a [[Hubble űrtávcső]] [[2009]]-es mérései szerint 74,2±3,6
{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/univerzum_szerkezete/20090511_hubble_allando.html|title=Pontosították az Univerzum tágulását leíró Hubble-állandót|last=Szalai |first=Tamás |date=2009-05-11|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-05-11}}
</ref>
==Története==
2001-re a Hubble-állandó értékét a [[Hubble űrtávcső|Hubble nevét viselő űrtávcső]] mérései révén kb. 10% pontossággal sikerült megállapítani (72,0±8,0
1998-ban kiderült, hogy távoli [[szupernóva|szupernóvák]] vizsgálatai alapján az [[Univerzum]] gyorsulva tágul, amit egy ismeretlen eredetű, a [[gravitáció]]s vonzóerővel ellentétes hatású „erőhatás” létéhez kötöttek (ez a [[sötét energia]]). Ez azt is jelenti, hogy a Hubble-állandó értéke időben változik, s így nem tekinthető igazi konstansnak (a nagyon közeli illetve nagyon távoli [[galaxis]]ok vizsgálatánál semmiképp) - ugyanakkor a [[kozmológiai modell]]ek kiszámításánál továbbra is fontos paraméter maradt.
A [[mikrohullámú háttérsugárzás]] fluktuációit vizsgáló [[WMAP űrszonda]] eredményei szerint a H<sub>0</sub> = 70,8
Az A. Riess (STScI / Johns Hopkins University) vezette kutatócsoport [[2009]]. [[május 7]]-én jelentette be egy pontosabb eredményt (Dr. Riess egyike volt azon kutatóknak, akik 11 évvel ezelőtt felfedték a gyorsuló tágulást). A kutatók ismét a Hubble űrtávcső képességeit vették igénybe, egy három lépcsős megfigyelési program során. A tudósok első lépésben ezúttal is cefeidák periódus-fényesség relációját használták fel (hét galaxis összesen 240 cefeida csillaga esetében) - azonban nem a látható fény, hanem a közeli [[infravörös]] sugárzás tartományában (az elmúlt években ugyanis kiderült, hogy utóbbi hullámhossztartományban kisebb hibafaktorokkal érvényes ez az összefüggés).
Végül az Ia típusú szupernóvák újrakalibrált távolságbecslési metódusát használták fel távoli, szintén ilyen szupernóvákat tartalmazó galaxisok vizsgálatánál. Ezeket a szupernóvákat korábban ún. standard távolságmérési objektumokként tartották számon, mivel mindig azonos jellegű folyamat - egy [[kettős rendszer]]ben lévő [[fehér törpe]]csillag adott tömeghatárnál történő összeomlása - hozza létre őket. Bár ez az elképzelés az utóbbi pár évben jóval árnyaltabb lett, megfelelően alapos kalibrációs lépések elvégzése árán az Ia-típusú szupernóvák továbbra is az egyik legjobb lehetőséget jelentik a távoli galaxisok távolságmérésére.
Riess és csoportja végül '''74,2±3,6
A. Riess és munkatársai két cikkben mutatták be eredményeiket az Astrophysical Journal c. folyóiratban.
== Források ==
{{források}}
* {{cite web|url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2009/08/|title=Refined Hubble Constant Narrows Possible Explanations for Dark Energy|date=2009-05-07|language=angol|accessdate=2009-05-11}}
*[[vöröseltolódás]]
*[[kozmológia]]
{{Portál|Csillagászati| }}
|
szerkesztés