„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
(Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra)
| terület =
}}
 
 
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]]. A viszonylag hosszú távolság ellenére hozama nem jelentős. A [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.<ref>Dorogi Lexikon (2008)</ref> Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.
 
==A 2005-ös szennyezés==
[[2005]]. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő [[mutagén]] anyagok, [[dioxin]]ok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 &nbsp;km-re lévő Dunát.
 
==Külső hivatkozások==
{{források}}
<references/>
*http://index.hu/politika/belfold/dorog7511/
*http://index.hu/politika/bulvar/eszterg0805/
219 816

szerkesztés