„Poti” változatai közötti eltérés

35 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: war:Poti; kozmetikai változtatások
(→‎Jegyzetek: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra)
a (Bot: következő hozzáadása: war:Poti; kozmetikai változtatások)
{{coor title dm|42|9|É|41|40|K|region:GE_type:city}}
[[KépFájl:Poti market.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Poti központja, a piac]]
'''Poti''' ([[Grúz nyelv|grúzul]] ფოთი) kikötőváros [[Grúzia]] nyugati részében, a [[Fekete-tenger]] keleti partján, az [[Abházia|Abháziával]] szomszédos [[Szamegrelo-Zemo Szvanéti]] régióban.
 
A [[2008]] augusztusi [[dél-oszétiai háború]] során Poti jelentős károkat szenvedett.
 
== Földrajza ==
A grúz fővárostól, [[Tbiliszi]]től 312 kilométerre nyugatra fekszik, a [[Rioni]] folyó mocsaras deltavidékén. A város környékén a [[mocsár|mocsaraktól]] elhódított területeken [[citrus]]termesztés folyik. A várost a [[Kolheti Nemzeti Park]] veszi körül, délkeleti szomszédja a Kaparcsina nevű kis folyó, délnyugaton a [[Paliasztomi-tó]]. Mintegy öt kilométerre délre Potitól van [[Maltakva]] falu, tengerparti üdülőközpont.
 
Poti átlaghőmérséklete 14,1 °C; januárban 2 °C, júliusban 22,9 °C. A csapadék bőséges, éves mennyisége eléri az 1960 millimétert.
 
== Történelme ==
=== Az ókorban és a középkorban ===
Poti és környéke feljegyzett történelme 26 évszázadot ölel fel. Az ókorban és a középkor elején [[Phászisz]] görög [[polisz]] uralta a vidéket, amelyet [[milétosz]]i telepesek alapítottak Themisztegórasz vezetésével a [[Kr. e. 7. század]] legvégén vagy a [[Kr. e. 6. század]] legelején. Az ókor során [[Kolkhisz]] fontos kereskedelmi és kulturális központja volt. [[Sztrabón]] és [[Idősebb Plinius]] szerint a Phászisz folyó (ma: [[Rioni]]) mentén futott a Fekete-tengerhez az [[india]]i kereskedelmi út.<ref>Otar Lordkipanidze (2000), Phasis: The River and City in Colchis. Franz Steiner Verlag, ISBN 35150707023-515-07070-2, p. 31.</ref>
 
Hosszú viták után, víz alatt nehéz körülmények közt végzett [[régészet]]i kutatások segítségével mára sikerült azonosítani az ókori város hozzávetőleges helyét. A várost, vagy legalábbis egy részét az a tó nyelhette el, amelynek a partján [[Sztrabón]] szerint állt. A város helyének pontos meghatározása máig sem sikerült, ezt megnehezítik az elmúlt évszázadok alatt történt [[geomorfológia]]i változások. (A Rioni alsó folyása a mocsárvidéken gyakran változtatott medret.)
A [[8. század]]ban a grúz írott forrásokban megjelent a Poti név. Poti a [[grúz királyság]] tengeri kereskedelmének központaj volt, a középkori európai utazók Fasso néven ismerték.<ref>[[W.E.D. Allen]] (Aug., 1929), The March-Lands of Georgia. ''The Geographical Journal'', Vol. 74, No. 2, p. 135.</ref> A [[14. század]]ban [[Genova]] kereskedelmi lerakatot létesített itt, de ez nem élt meg hosszú időt.
 
=== Későbbi történelme ===
[[KépFájl:Poti Cathedral.jpg|bélyegkép|250px|A neobizánci [[poti katedrális]], 1906–1907]]
[[1578]]-ban a [[Török Birodalom]] hódította meg Potit. A törökök alaposan megerősítették a várost, amelyet ők ''Faş'' néven ismertek, és amely egyik kaukázusi kereskedelmi központjukká vált, nagy rabszolgapiaccal. A nyugat-grúziai hercegek egyesített serege [[1640]]-ben visszafoglalta a várost, [[1723]]-ban azonban ismét a törökök kezébe került. A grúzok az orosz cár csapataival szövetkezve [[1770]]-71-ben sikertelen kísérletet tettek a város visszahódítására. Amikor a következő évszázad elején az oroszok elfoglalták a grúz területek jórészét, [[1809]]-ben grúz szabadcsapatok segítségével Potiből is elűzték a török hadsereget, de a [[bukaresti szerződés (1812)|bukaresti szerződés]] ([[1812]]) a város visszaadására kötelezte őket. A következő [[Orosz-török háború (1828-1829)|orosz-török háború]] ([[1828]]-29) ismét fordulatot hozott és Potit Oroszország kapta. [[1858]]-ban a [[kutaiszi kormányzóság]] részévé tették és kikötővárosi státuszt kapott. [[1863]] és [[1905]] közt kikötőjét újjáépítették. [[1872]]-ben a kaukázusi vasúti forgalom egyik végállomásává vált, amelyet direkt vonal kötött össze [[Tbiliszi]]vel.
 
Poti különösen [[Niko Nikoladze]] polgármestersége idején ([[1894]] - [[1912]]) nőtt méretben és fontosságban. Ekkor épült a drámaszínház, a neobizánci stílusú katedrális, két gimnázium, az elektromos központ, az olajfinomító stb. [[1900]]-ra Poti a Fekete-tenger egyik legfontosabb kikötője lett, amelyen áthaladt Grúzia [[mangán]] és [[szén]] [[export]]jának jórésze.<ref>Jones (2005), p. 88.</ref> [[1905]] decemberében, az [[Orosz forradalom (1905)|orosz forradalom]] idején munkások [[sztrájk]]jai és [[barikád]]harcok színterévé vált. Az [[1917-es oroszországi forradalmak|1917-es orosz forradalom]] idején a város újra főszerepet kapott: itt szálltak partra a német és brit expedíció seregek. [[1918]]. [[május 28.|május 28-án]], [[Potii egyezmény|előzetes szövetségi egyezményt]] írt alá Potiban Néemtország és Grúzia. [[1921]]. [[március 14.|március 14-én]] azonban a Grúziát alávető szovjet hadsereg elfoglalta Potit is. A szovjet korszakban a város fontos kikötő maradt és ipari fejlődése, katonai központtá válása folytatódott.
 
== Gazdaság ==
Gazdaságának legfontosabb szektorai a szolgáltatások, illetve az élelmiszeripar. A [[Poti Temgeri Kikötő]]ben évente 7,7 millió tonna árut raknak át.
 
[[2008]] áprilisában a grúz állam 51%-os részesedást adott el a kikötőben az [[Egyesült Arab Emírségek]]hez tartozó [[Rász-el-Haima]] [[emírség]] Befektető Hatóságának, amely 49 éves [[koncesszió]] keretében [[szabadkereskedelmi övezet]]et hozott létre és egy új kikötőterminált kíván építeni.
 
[[KépFájl:Poti port.jpg|bélyegkép|középre|600px|Poti kikötője]]
 
== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|USA}} [[LaGrange (Georgia)]], [[USA]]
* {{Zászló|Bulgária}} [[Burgasz]], [[Bulgária]]
* {{zászló|Kazahsztán}} [[Aktau]], [[Kazahsztán]] (2005)
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Category:Poti, Georgia}}
* [http://www.poti.ge/ Poti city web site]
[[tr:Poti, Gürcistan]]
[[uk:Поті]]
[[war:Poti]]
[[zh:波季]]
157 085

szerkesztés