„Hálózati réteg” változatai közötti eltérés

* [[ICMP]]

* [[RARP]]

Ennek a rétegnek a feladata a [[hálózat]] két tetszőleges számítógépe közötti kommunikációs kapcsolat biztosítása. E réteg szolgáltatásait használva a hálózatban két tetszőleges [[számítógép]] kapcsolatba léphet egymással - függetlenül attól, hogy azok valamilyen dróttal közvetlen kapcsolatban állnak-e egymással vagy sem. E réteg feladata a hálózatba kapcsolt számítógépek egyedi azonosítójának (ún. címének[[IP-cím|cím]]ének) a biztosítása, valamint a hálózati csomagok[[csomag (informatika|csomag]]ok útvonalának a kijelölése két tetszőleges számítógép között (például a [[hálózati topológia]] ismerete, vagy más információk alapján). E rétegnek lehetnek az előbbiekben megemlítetteken kívül adatfolyam-vezérlési feladatai is: ha valamelyik számítógép gyorsabban kapja a hálózati csomagokat, mint ahogy fel tudja őket dolgozni, akkor kérheti a csomagok küldőit, hogy lassabb ütemben küldjék a csomagjaikat. A [[TCP/IP]] protokollcsalád hálózati rétegben levő protokollját [[Internet ProtokollnakProtokoll]]nak nevezik. Az [[IP]]|IP protokoll]] meghatározza a hálózatba kapcsolt számítógépek címének formátumát, meghatározza a hálózaton keresztül elküldött csomagok protokoll-információkkal való kiegészítésének módját (az IP például megköveteli, hogy minden elküldött csomagban benne legyen a csomag feladójának és címzettjének a címe, sőt azt is rögzíti, hogy a csomag hányadik [[bájt]]ján kell e címzési információkat megadni). Az IP protokoll specifikál egy útvonal megválasztási módszert, amivel a csomagok eljuttathatók a címzettjükhöz, ha kell több közbülső csomóponton keresztül (a programozó nézőpontját jól tükrözi az „eljut” kifejezés, mivel valóban nem a programozónak kell megadnia azt, hogy a csomag milyen útvonalon jusson el a címzettjéhez; az [[Internet Protokoll]] majd talál egy megfelelő utat). Az útvonal kijelöléséhez az IP protokoll többféle segédprotokollt is használhat (ez az IP saját belügye), általában úgy, hogy egy [[helyi hálózatonhálózat]]on belül megpróbálja megtalálni a csomag feladója és a címzettje közötti legrövidebb utat, míg nagy kiterjedésű hálózatokon megelégszik egy tetszőleges (nem feltétlenül optimális) út megtalálásával.

Egy IP-csomag protokoll-paramétere, a TTL1.7 0 és 255 közötti egész érték lehet. Minden csomag elküldésekor hozzá lesz rendelve egy kezdeti [[Time To Live|TTL]] érték (a csomagot feladó számítógép a saját stratégiája szerint rendelhet hozzá egy TTL értéket), és ahogyan a csomag a címzettje felé halad, minden egyes közbülső csomóponton (ún. ''[[router]]''eken, valamint ilyen feladatokat ellátó számítógépeken[[számítógép]]eken) ez az érték eggyel csökkentve lesz, és ha egy csomag TTL értéke nullára csökken, akkor el lesz dobva. Emögött az a meggondolás van, hogy ha egy csomag sokáig bolyongana a hálózatban úgy, hogy nem találja meg a címzettjét, akkor se bolyongjon örökké (ha valakinek szüksége van rá, akkor az majd kérheti az eldobott csomag újraküldését).

Az [[Internet Protokoll]] csomagok telefonvonalon való átküldését az ún. SLIP1.8 protokoll szabályai szerint végzik, de a hálózati alkalmazásokat készítő programozónak nem kell azzal törődnie, hogy valahol [[IP]]-t vagy [[SLIP]]-et használnak a csomagok továbbítására.

Megjegyezzük, hogy a [[TCP/IP]] protokollcsalád IP protokollja nem biztosít megbízható adatátviteli csatornát az őt használó alkalmazásoknak (illetve a felette levő protokollrétegeknek), mivel az IP-csomagok útjuk során el is veszhetnek, illetve az is előfordulhat, hogy egy csomag két példányban érkezik meg a címzettjéhez, mert útközben egy [[router]] nem tudta eldönteni, hogy a csomagot merre küldje tovább a két vagy több lehetséges irány közül, így kétfelé is továbbküldte, és végül a csomag mindkét irányban elérte a címzettjét.

== Lásd még Források==