„P53” változatai közötti eltérés

24 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: cs:P53; kozmetikai változtatások
a (Szerintem az "elnevezés" nem tartozik a többi fölé)
a (Bot: következő hozzáadása: cs:P53; kozmetikai változtatások)
| LocusSupplementaryData =
}}
[[KépFájl:250px-Tumour suppressor p53-DNA complex.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A humán '''p53''' [[fehérje]] kötődik egy rövid [[DNS (biológia)|DNS]] fragmentumhoz.]]
A '''p53''' [[gén]], másnéven TP53 a 2.7.1.37-es EC számú fehérjét kódolja, mely a [[sejtciklus]] szabályozója és [[tumorszupresszor]] is egyben. A multicelluláris élőlények számára kulcsfontosságú, hogy visszaszorítsák a daganatok kialakulását. A p53-at a [[genom]] őrzőjének is nevezik, utalva ezzel a genom [[mutáció]]k elleni védelemben játszott szerepére (Strachan and Read, 1999). A neve a molekulasúlyára utal, mivel [[SDS-PAGE]] (nátrium-dodecil-szulfát – poliakrilamid-gél-elektroforézis) során annyit halad a gélen, mint egy 53 kiloDalton tömegű [[fehérje]].
 
== Elnevezés ==
*'''Hivatalos név:''' Celluláris tumor antigén p53
*'''Szinonímák'''
**Antigén NY-CO-13
 
== Gén ==
A humán p53 [[gén]] a 17-es [[kromoszóma]] rövid karján található a 13.1-es pozícióban.
 
*[[Sertés]] – 12-es kromoszóma
 
== Szerkezet ==
A p53 [[fehérje]] egy foszfoprotein, mely 393 [[aminosav]]ból áll. 4 egysége vagy doménje van:
* A [[transzkripciós faktor]]t aktiváló domén.
A vad típusú p53 nem stabilis, tartalmaz szerkezeti elemeket és a szerveződésben részt nem vevő egységeket is, melyek szinergista módon képesek funkcionálni (Bell et al. 2002).
 
== Funkció ==
A p53 számos tumor ellenes mechanizmussal bír:
* [[DNS (biológia)|DNS]] károsodást helyreállító fehérjéket aktiválhat.
* Képes blokkolni a [[sejtciklus]]t a G<sub>1</sub>/S átmenetben.
* [[Apoptózis]]t, azaz sejthalált is kiválthat.
 
Kutatások kimutattak kapcsolatot a p53 és más fontos tumorellenes gének, a [[Retinoblastoma]] tumorszupresszor gén (RB) ill. a [[H2AX]], egy speciális tumorszupresszor hisztonfehérjét termelő gén jelátviteli útvonalai között (Bates ''et al'', 1998).
 
== Szerepe a betegségekben ==
Ha a p53 [[gén]] megsérül, a tumorok visszaszorítása jelentős kárt szenved. Azok az egyének, akik a p53 génjének csak egy kópiáját öröklik, nagyobb valószínűséggel fognak szenvedni valamilyen tumortól. A p53 a [[sejt]]ekben is károsodhat mutagén hatásokra, vegyszerekre, sugárzásra vagy [[vírus]]ok miatt. A humán tumorok több mint 50%-ában kimutatható a p53 valamilyen mutációja.
 
Egészséges egyénben a p53 állandó képződésen és lebontáson megy keresztül. A lebontás kapcsoltban van az MDM-2-vel. Egy negatív visszacsatolás részeként a p53 indukálja az MDM-2-t. Így a mutáns p53 nem indukálja azt, ezzel is lehetővé téve a nagy mértékű feldúsulását. Sőt a mutáns p53 képes inaktiválni a megfelelő p53-at (Blagosklonny, 2002).
 
== Potenciális terápiás célpont ==
In vitro p53 bejuttatása a p53-deficiens [[sejt]]ekbe gyors tumorsejt-elhalást okozott, ezzel is növelve a hozzá fűzött reményeket. Ha egy rendszer hibás, a legtöbb kapcsolódással rendelkező pontját kell rendbehozni. A p53 ilyen a sejtben (mint a [[hub (hálózat)|hub]] a [[számítógép]]es hálózatokban). Ezért a legfőbb feladat a tumorsejtekben visszaállítani a p53 [[gén]] eredeti szekvenciáját, hiszen ezen sejtekben az esetek felében találni mutációt (Vogelstein ''et al'' 2000).
 
Számos stratégiát kipróbáltak már a p53 funkciójának visszaállítására a rákos [[sejt]]ekben. Találtak fehérjéket, melyek képesek a mutáns p53-at megjavítani azáltal, hogy konformációját addig változtatják, míg az újra funkcióképes nem lesz. Lehetséges terápiás célpont lehet a [[Hsp90]] [[hősokk fehérje]], mely in vivo is kapcsolatba lép a p53-mal.
 
Az [[adenovírus]] a gazdasejtben sokszorozódik azáltal, hogy olyan fehérjéket bocsát ki, melyek a gazdasejtet a virális [[DNS (biológia)|DNS]] megkettőződésére kényszerítik. Az adenovírusok egyes tumorok kialakulásában szerepet játszanak. Fordulatot jelentett, mikor az adenovírusokat kezdték használni tumorellenes terápiákban. Az ONYX-015 egy módosított adenovírus, amely szelektíven képes sokszorozódni a p53-deficiens rákos [[sejt]]ekben, de normál sejtekben nem. Annak a [[vírus]]nak a módosításából jött létre, mely az E1B fehérjét fejezi ki, ez pedig inaktiválja a p53-at. A p53 hatásának visszaszorítása fontos a vírus replikálódása szempontjából. A módosított verzióban az E1B-t törölték. Azt várták, hogy a vírus a tumorsejteket megtámadja, azokban szokszorozódik, majd továbbterjed a malignus szövetben. Azok a sejtek, melyekben a vírus többszöröződni képes, szétesnek, így a tumor is felszívódik.
 
Az ONYX-015-tel egereken végzett preklinikai kísérletek biztatóak. Azonban a klinikai kísérletek korántsem. Csak olyan esetben volt látható jelentős javulás, melyben a [[vírus]]t kombinálva alkalmazták kemoterápiával (McCormick, 2001). A gondot az E1B okozhatja, melynek az újabb felfedezések nyomán kiderült, a vírus számára más esszenciális funkciói is vannak. A vírus használatának klinikai sikertelenségét okozhatja az is, hogy a tumort a vírus számára csak nehezen átjárható fibrotikus [[szövet (biológia)|szövet]] veszi körül.
 
== Története ==
A p53-at [[1979]]-ben azonosították [[Arnold Levine]] [[Princeton University]]-ről, [[David Lane]] [[Imperial Cancer Research Fund]]-tól és [[Lloyd Old]] a [[Sloan-Kettering Memorial Hospital]]-ból. Azonban már előtte felvetették létezését, mint az SV40 tumorkeltő vírus lehetséges célpontjaként.
 
[[1993]]-ban a [[Science (magazin)|Science]] magazin az év molekulájának választotta (l. Külső hivatkozások).
 
== Lásd még ==
*[[Genetikai betegség]]
*[[Genetikai betegségek listája]]
 
[[en:P53]]
[[cs:P53]]
[[de:P53]]
[[es:P53]]
157 466

szerkesztés