„Piso Jakab” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
a
'''Piso Jakab''' (Erdély, ? - Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, [[II. Lajos király]] nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a XVI. század első felében.
'''Piso Jakab''',
== Élete ==
Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Gyula pápánál Rómában. A híres [[Erasmus]]sal bizalmas barátságban élt. [[II. Gyula pápa]], a ki buzgólkodott a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésében, Pisot [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; 1510. január 6-án érkezett [[Krakkó]]ba, hol sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló király]]t serkentette a török elleni háborúra s őszszel visszatért Rómába.
 
jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkárja, koszorús költő, szónok és államférfi a XVI. század első felében, előbbinek testvére vagy rokona, ő maga is erdélyinek vallja magát. Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Julius pápánál Rómában. A híres Erasmussal bizalmas barátságban élt. II. Julius pápa, a ki buzgólkodott a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésében, Pisot I. Zsigmond lengyel királyhoz küldte ezen ügyben; 1510. jan. 6. érkezett Krakkóba, hol sikertelen volt közbenjárása. Visszatérvén Magyarországra, II. Ulászló királyt serkentette a török elleni háborúra s őszszel visszatért Rómába. 1514-ben [[X. Leo pápa]] ismét Lengyelországba[[Lengyelország]]ba küldte; júl.júliusban érkezett Wilnába, hol Zsigmond király [[Vazul moszkvai fejedelem]] ellen készült hadviselésre, még P.Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezen csatát barátjának [[Korizius JánosnakJános]]nak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt a nemzet szeretetét és a király kegyét tökéletesen megnyerte, úgy hogy ez gazdag ajándékokkal jutalmazta. 1515-ben jelen volt a lengyel király, [[I. Miksa császár]] és II. Ulászló magyar király találkozásán Bécsben[[Bécs]]ben és Pozsonyban[[Pozsony]]ban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt; ezért a király őt gazdag prépostsággal ajándékozá meg és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben nagy fontosságú eredményt ért el. P. 1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.
 
1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.
Munkái:
 
== Művei ==
1. ''Epistola ad Erasmum Roterdamum''. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).
 
2. ''Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae'', 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).
 
3. ''Epigramma'' (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per ... Sigismundum Regem Poloniae ... cz. gyűjteményben, hely és év n.).
 
4. ''Jacobi Pisonis, Transylvani, Schedia ...'' (kis költemény-gyűjtemény, Zalkán esztergomi érsekhez írva 1524 körül).
 
5. ''Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia''. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV.
 
6. ''Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit''. Viennae, 3. Martii, 1502.
== Forrás ==
{{szinnyei}}