„Magyarország felszabadításának napja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
[[KépFájl:IntereuropabankSoviet Budapestpressing 2005 0971944.jpgJPG|bélyegkép|jobbra|250px|SzovjetTámadó hősiszovjet katonák emlékmű [[Budapest]]en közelében 1944-ben]]
'''Magyarország felszabadításának napja''' vagy '''a felszabadulás ünnepe''' [[1945]]. [[április 4.]], a [[Magyar Népköztársaság]] [[állami ünnep]]e [[1950]]. [[április 2]]-től [[1989]]-ig. Az elnevezés alkalmazhatósága – hogy a szovjet hadsereg felszabadítónak, tevékenysége ''felszabadulás''nak tekinthető-e a mai [[demokrácia|demokratikus]] körülmények között – máig heves viták tárgya. Az esemény ugyanis egyben '''Magyarország szovjet megszállása''' is volt.
 
==Felszabadulás, megszállás==
[[Fájl:Soviet pressing 1944BudapestStreet1945.JPGjpg|bélyegkép|jobbra|250px|Támadó szovjetSzovjet katonák vonulnak BudapestBudapesten közelében1945 1944-benmárciusában]]
 
[[Fájl:Nmedves06.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Felszabadulási emlékmű [[Nemesmedves]]en]]
Egyesek szerint{{forr|2007 áprilisából}} inkább ''megszállás''t, mások szerint{{forr|2007 áprilisából}} pedig egyszerűen ''hatalomváltás''t kellene mondani, illetve lehetséges kompromisszumként elhangzott javaslat a ''megszabadulás'' szó használatára is. A véleményeltérések – amelyek az 1990-es és 2000-es évek erősen megosztott hazai politikai életében erősen át is politizálódtak – abból a két tagadhatatlan történelmi tényből erednek, hogy
 
:1. az ország különböző csoportjai számára a német megszállók, illetve a magyar [[nyilasokSzálasi-kormány|nyilas]] kormányzat]] elűzése élethelyzetükben más-más irányú és igen drasztikus változást hozott,
 
:2. a lakosság jelentős részének borzalmakkal járó német megszállást kétségkívül szovjet megszállás váltotta fel, annak minden rövidtávú rettenetével és hosszabb távú következményével együtt.
 
:3. Magyarország a világháborús vereség nyomán elveszítette az 1938 és 1941 között visszaszerzett, egyébként nagyrészt magyar lakosságú területeit [http://terkepek.adatbank.transindex.ro/kepek/netre/224.gif]
 
Sokan{{forr|2007 áprilisából}} kibékíthetetlennek tartják a „felszabadulás” és a „megszállás” nézete közti ellentmondást, ez azonban csak abban az esetben van így, ha az egyik, illetve a másik nézet vallói az ellenoldal számára – tehát a magyar nemzet számára globálisan – kötelezőnek gondolják saját álláspontjukat. E mindkét oldalon létező és visszatérő kölcsönös vádaskodásokat gerjesztő kizárólagossági igényt a belpolitikai szembenállás táplálja.
21 ⟶ 22 sor:
2, Minden volt szocialista országba – ahonnan a szovjet hadsereg kivonult – [[NATO]]-csapatok érkeztek. (pl: Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria...)
3, Minden szocialista ország elleni, NATO-tagállam általi támadás leállt, ahogy az országba szovjet csapatok érkeztek. (pl: [[Kuba]]...)
 
[[Kép:2vilhab.jpg|300px|bélyegkép|A [[második világháború]]ban elesettek, a háború áldozatai emlékműve]]
 
== Április 4. mint ünnep ==
32 ⟶ 31 sor:
 
== Felszabadulás vagy megszállás? ==
[[FájlKép:BudapestStreet1945Intereuropabank Budapest 2005 097.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szovjet katonákhősi vonulnakemlékmű Budapesten 1945 márciusában[[Budapest]]en]]
A felszabadulás fogalma a mai napig heves vita tárgyát képezi.
 
Egyénileg sokak számára valóban felszabadulást jelentettek az 1945-ös események, mivel megmenekültek egya [[holokauszt|náci népirtás]] veszélyétől és az ország számára ezzel véget ért a háború. Konkrétan egyik érv sem teljesen helytálló: sok német [[koncentrációs táborbóltábor]]ból frissen visszatért magyar zsidó szinte egyenesen szovjet munkatáborokba került, a szovjet politikai és hadvezetés szándéka szerint ugyanakkor a háború sem ért volna véget Magyarország számára: az országot nyolc, a németek ellen küzdő hadosztály felállítására kívánták kötelezni (igaz, végül egy sem állt fel a háború vége előtt).
 
Az ország lakosságának nagy része számára ugyanakkor maga a szovjet hadsereg jelentette a háború borzalmait, és nehéz megmagyarázni valakinek, miért jelképez felszabadulást egy olyan nap, amely a maga vagy családja, barátai számára személyes tragédiát jelentett.
45. sor:
 
Egy ideig még élt a remény, hogy a békeszerződés megkötése után a [[Vörös Hadsereg]] kivonul az országból és valóban elindulhat egy szabad, polgári fejlődés Magyarországon. De nem ez történt, a győzelem után megkezdődött a [[proletárdiktatúra]] kiépítése és a megszállók több mint 200 000 civilt hurcoltak a Szovjetunióba.
 
[[KépFájl:2vilhab.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|250px|A [[második világháború]]ban elesettek, a háború áldozatai emlékműve]]
 
Az ország lakossága továbbra is megosztott abban, milyen elnevezést tart megfelelőnek.