„Magyarország felszabadításának napja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jegyzetek: a |
|||
1. sor:
[[
'''Magyarország felszabadításának napja''' vagy '''a felszabadulás ünnepe''' [[1945]]. [[április 4.]], a [[Magyar Népköztársaság]] [[állami ünnep]]e [[1950]]. [[április 2]]-től [[1989]]-ig. Az elnevezés alkalmazhatósága – hogy a szovjet hadsereg felszabadítónak, tevékenysége ''felszabadulás''nak tekinthető-e a mai [[demokrácia|demokratikus]] körülmények között – máig heves viták tárgya. Az esemény ugyanis egyben '''Magyarország szovjet megszállása''' is volt.
==Felszabadulás, megszállás==
[[Fájl:
[[Fájl:Nmedves06.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Felszabadulási emlékmű [[Nemesmedves]]en]]
Egyesek szerint{{forr|2007 áprilisából}} inkább ''megszállás''t, mások szerint{{forr|2007 áprilisából}} pedig egyszerűen ''hatalomváltás''t kellene mondani, illetve lehetséges kompromisszumként elhangzott javaslat a ''megszabadulás'' szó használatára is. A véleményeltérések – amelyek az 1990-es és 2000-es évek erősen megosztott hazai politikai életében erősen át is politizálódtak – abból a két tagadhatatlan történelmi tényből erednek, hogy
:1. az ország különböző csoportjai számára a német megszállók, illetve a magyar [[
:2. a lakosság jelentős részének borzalmakkal járó német megszállást kétségkívül szovjet megszállás váltotta fel, annak minden rövidtávú rettenetével és hosszabb távú következményével együtt.
:3. Magyarország a világháborús vereség nyomán elveszítette az 1938 és 1941 között visszaszerzett, egyébként nagyrészt magyar lakosságú területeit [http://terkepek.adatbank.transindex.ro/kepek/netre/224.gif]
Sokan{{forr|2007 áprilisából}} kibékíthetetlennek tartják a „felszabadulás” és a „megszállás” nézete közti ellentmondást, ez azonban csak abban az esetben van így, ha az egyik, illetve a másik nézet vallói az ellenoldal számára – tehát a magyar nemzet számára globálisan – kötelezőnek gondolják saját álláspontjukat. E mindkét oldalon létező és visszatérő kölcsönös vádaskodásokat gerjesztő kizárólagossági igényt a belpolitikai szembenállás táplálja.
21 ⟶ 22 sor:
2, Minden volt szocialista országba – ahonnan a szovjet hadsereg kivonult – [[NATO]]-csapatok érkeztek. (pl: Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria...)
3, Minden szocialista ország elleni, NATO-tagállam általi támadás leállt, ahogy az országba szovjet csapatok érkeztek. (pl: [[Kuba]]...)
[[Kép:2vilhab.jpg|300px|bélyegkép|A [[második világháború]]ban elesettek, a háború áldozatai emlékműve]]▼
== Április 4. mint ünnep ==
32 ⟶ 31 sor:
== Felszabadulás vagy megszállás? ==
[[
A felszabadulás fogalma a mai napig heves vita tárgyát képezi.
Egyénileg sokak számára valóban felszabadulást jelentettek az 1945-ös események, mivel megmenekültek
Az ország lakosságának nagy része számára ugyanakkor maga a szovjet hadsereg jelentette a háború borzalmait, és nehéz megmagyarázni valakinek, miért jelképez felszabadulást egy olyan nap, amely a maga vagy családja, barátai számára személyes tragédiát jelentett.
45. sor:
Egy ideig még élt a remény, hogy a békeszerződés megkötése után a [[Vörös Hadsereg]] kivonul az országból és valóban elindulhat egy szabad, polgári fejlődés Magyarországon. De nem ez történt, a győzelem után megkezdődött a [[proletárdiktatúra]] kiépítése és a megszállók több mint 200 000 civilt hurcoltak a Szovjetunióba.
▲[[
Az ország lakossága továbbra is megosztott abban, milyen elnevezést tart megfelelőnek.
|