„Tisza-per” változatai közötti eltérés

Az úgynevezett '''Tisza-per''' az [[1920]]-[[1921|21]]-ben a [[első Teleki-kormány|Teleki-]], illetve [[Bethlen-kormány]] alatt lezajlott [[koncepciós per]] ,<ref>[[Hajdu Tibor]]: ''Károlyi Mihály emlékezete'' [http://www.nol.hu/cikk/355721/]</ref><ref>Pölöskei Ferenc: I. m. 109. o.</ref>, amelynek tárgya a két évvel korábban, az [[őszirózsás forradalom]] napján [[Tisza István]] volt miniszterelnök ellen elkövetett halálos merénylet volt. <!--A pert a maga idejében is úgy értékelték, hogy nem volt képes teljes és hű képet adni a gyilkosságról.--> [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] [[magyar kormányfők listája|miniszterelnök]], látva az egyik vádlott vallomásán alapuló vád jogi értéktelenségét és a per csődjét, végül lezáratta a Tisza-gyilkosság ügyét, új vizsgálatot azonban nem rendelt el. A vádlottak egy részét felmentették vagy ejtették ellenük a vádat, mások büntetését enyhítették, illetve megszüntették az ellenük indított kiadatási kérelmet. Az ítéletekkel, illetve végrehajtásukkal végül azokat sújtották, akik a vádat az erőszakos vallatások hatására vagy enyhébb büntetés reményében tett vallomásaikkal megalapozták. <ref>[[Pölöskei Ferenc]] egy előadásában is kételyeit fejezte ki a korabeli hivatalos verzióval szemben, mivel „rendkívül nehéz volt két év után az adatokat rekonstruálni, ezért politikai síkra került a per”, a peranyagból „nem derül ki semmi, és a gyilkosságot máig homály fedi”. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a merénylet elkövetői nem magyar, hanem a hadseregben szolgáló délszláv nemzetiségű katonák voltak, illetve hogy a gyilkossághoz köze lehetett Tisza azon törekvésének, hogy a nemzetiségeket a monarchia keretein belül tartsa. (Pölöskei Ferenc: ''A Tisza-gyilkosság jogi következményei'' [http://www.xxszazadintezet.hu/index.php?011370&d=1%20]; A ''Perek és összeesküvések'' című tudományos konferencia keretében elmondott beszéd, 2003)</ref>