Wikipédia

„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1. sor:
{{Magyarország történelme}}
 
AAz 1919. augusztusi román megszállás nehéz helyzetbe hozta hazánkat[[Magyarország]]ot, elsődleges cél kétségtelenül nem lehetett más, mint hogya visszaszerezzükfüggetlenség hazánk függetlenségét,visszaszerzése és lehetőleglehetőség megőrizzükszerint aaz ország területi egységetegységének megőrzése. Mindezt a [[szegedi ellenforradalmi kormány]] hadügyminiszterének, [[Horthy Miklós]]nak részben sikerült elérnielérnie, aki az [[antant]] jóváhagyásával a románok Nemzetitávozása Hadsereggelután sikerültátvette a románokat kiűznihatalmat. HorthyA [[Nemzeti Hadsereg]] élén bevonult Budapestre, és koalíciós kormányt alakított ([[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja| KNEP]]-–[[Független Kisgazdapárt| FKgP]]-–[[Szociáldemokrata Párt| SZDP]]).
 
[[Kép:Horthyarckép.JPG|thumb|left|190px180px|[[Horthy Miklós]] ([[1868]]-[[1957]]), Magyarország [[Ferenc Józsefkormányzó]] szárnysegédje, altengernagy, politikus, a két világháború közötti Magyarország kormányzója.ja]]
 
Az államforma [[alkotmányos monarchia]] lett, ún. "király„király nélküli királyság"királyság”, a [[király]] szerepkörét (részben) átvette a [[kormányzó]]. Ezt a tisztséget a [[nemzetgyűlés]] Horthy Miklósra bízta, aki ilyen tekintetben működését 1920. március 1-jén kezdte meg. AErősen parlamentarizmus, hogykorlátozta a rendszer fennmaradjon, erősendemokratikus korlátozva lettparlamentarizmust: nemcsak a szavazók körét szűkítették beszűkítette, de nem voltvoltak titkos szavazásszavazások sem.
 
== A trianoni békeszerződés ==
14. sor:
Horthy és környezete csak a helyzetet stabilizálandó írta alá a diktátumnak tekintett szerződést, azt nem tekintették véglegesnek, sőt elfogadhatatlannak tartották. Általános maradt a [[Szent István-i állameszme]] képe.
 
== Az első Teleki-kormány működése -– a konszolidáció kezdetei ==
 
1920. [[július 15.|Július 15-én]] Horthy Miklós [[Teleki Pál]] grófot bízta meg kormányalakítással.
[[Kép:Teleki.jpg|left|thumb|190pxleft|180px|[[Teleki Pál]]]]
Teleki a háború előtt liberális-konzervatív arisztokrata vezető volt. Miniszterelnökként igyekezett mind a jobb, mind a baloldal visszásságait visszaszorítani. Többek között betiltotta a [[KMP| kommunista pártot]] (1921 március) és azt a rendőrséggel üldöztette. Szintén Teleki miniszterelnökségének idejére tehető az elő földreform (1920) azonban az nem elégítette ki a parasztság igényeit, sok életképtelen kisbirtok jött létre, ráadásul a kisajátított birtokok gazdáit az új tulajdonosok terhére kártalanították. Végeredményben a nagybirtokrendszer érintetlen, a politikai-gazdasági vezető réteg változatlan maradt.
 
A társadalmi feszültségek, a hazaáramló (zömmel értelmiségi) 400 ezer magyar menekült által gerjesztett konkurenciaharc az értelmiségi és alkalmazotti pályákon, valamint a nagyszámú zsidó népbiztosnak köszönhetően felerősödött az antiszemitizmus. A nemzetgyűlés ezért egy, az egyetemi felvételek szabályozására született, származási-politikai megkülönböztetésen alapuló törvényt fogadott el. Ez a törvény amely a tényleges "első" zsidótörvény a köztudatba mint [[Numerus Clausus]] vonult be és a felvehető halgatók "népfajok" és nemzetiségek szerinti arányát szabályozta.
26. sor:
[[1921]]. [[március 26.]]–[[április 6.]] között [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] végrehajtotta első [[királypuccs|puccskísérletét]]. Az első puccskísérlet során Teleki elbizonytalanodott, ezért Horthy elvesztette a bizalmát vele szemben. Ezért [[április 14.|április 14-én]] megalakult [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] gróf kormánya. Bethlen Telekihez közel álló, hasonló elvekkel rendelkező személy volt, folytatta Teleki politikáját.
 
[[Kép:Bethlen.jpg|right|thumb|190pxright|180px|[[Bethlen István]]]]
 
===Politikai konszolidáció===
39. sor:
Bethlen tevékenységének köszönhetően az ország gazdasága stabilizálódott, 1929-re számos területen túlszárnyalta az utolsó háború előtti év (1913) teljesítményét, ugyanakkor a gazdaság külföldi tőkén nyugodott.
 
== A világgazdasági válság és hatásai -– Gömbös Gyula kormánya ==
A [[nagy gazdasági világválság]] hatására mindaz, amit Bethlen majdnem tíz évig épített, összeomlott. A gazdaság tönkrement, az egységes kormánypárt felbomlott (az „örökös” kisgazda miniszter, Mayer János lemondott). Bethlen kénytelen volt lemondani, a kormányzó pedig [[Károlyi Gyula| Károlyi Gyulát]] nevezte ki miniszterelnökké, aki szintén nem ért el jelentős eredményt, noha szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított. Az új miniszterelnök a biatorbágyi merénylet hatására bevezette a statáriumot.
 
[[Kép:Gombos Gyula.png|thumb|right|200px180px|[[Gömbös Gyula]]]]
 
A válságból [[Gömbös Gyula]] dinamizmusa és 95 pontból álló [[Nemzeti Munkaterv]]e tűnt kiútnak , így Horthy régi harcostársát, a diktatórikus ambíciókat dédelgető, feltétlenül olaszbarát politikust tette meg miniszterelnöknek ([[1932]]–[[1936]]).
53. sor:
 
== Lásd még ==
*[[Horthy Miklós#Kormányzósága | Horthy Miklós kormányzósága]]
 
==Források==
* Száray Miklós-Kapocsi József: ''Történelem IV.'' (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2007, ISBN 978-963-19-3501-1)
* ''A két nagy háború'' (Larousse-Magyar Könyvklub, 1993)
* SZTE Egyetemi Könyvtár – Hadtörténeti Gyűjtemény ([http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil) SZTE Egyetemi Könyvtár – Hadtörténeti Gyűjtemény]
* ''Párhuzamos Világtörténet'' (Stúdium könyvek, 1991)
 
===Angol nyelvű irodalom===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Királyság_(1920–1945)”