„Sámbár Mátyás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: javítva vagyon
4. sor:
lett s 1637. október 10 - én fel is öltözött. Próbaévét még be sem fejezte, már [[Pozsony]]ba küldték egy elemi osztály tanítására.
 
1638 - ban [[Grác]]ba ment és ott 3 évig bölcseletet hallgatott. Elöljárói [[Erdély]]be küldték [[Kolozsmonostor]]ra, az ottani középiskola két felsőbb osztálya tanítására. Erdélyben három évi működése után jeles költőként szerzett magának jóhírnevet; "ugyanis nem halt meg ezen idő alatt Erdélyben főbb rangú, kit meg nem énekelt volna" (Szinnyei).
1638 - ban [[Grác]]ba ment és ott 3 évig bölcseletet hallgatott. Elöljárói [[Erdély]]be küldték [[Kolozsmonostor]]ra, az ottani középiskola két felsőbb osztályának tanítására; hol három évi működés után mint jeles költő jó hirt és nevet szerzett magának; ugyanis nem halt meg ezen idő alatt Erdélyben főbb rangú, kit meg nem énekelt volna. Ezután a hittudományok tanulására ismét Gráczba ment, hol négy évi pályája után theologiai doktorrá avatták. 1655-ben a négyes fogadást letette s Felső-Magyarország és Erdély lett főleg tanúja apostoli buzgóságának; miután nyolcz évig működött e téren, a polemica és szent-írás magyarázatával bizatott meg Kassán; ezen tanszéktől két év mulva megvált és ismét visszatért kedves foglalkozásához. Ezen hittérítői pályán 30 évig foglalkozott (volt Moldvában és Oláhországban is) és élőszóval úgy, mint irományai által mintegy 12,000-et nyert vissza a kath. egyháznak. Ezen buzgólkodása közben sokszor bántalmak- és gyalázattal kellett küzdenie, sőt többször fenyegették életveszélylyel is. Bod után Wallaszky regéli róla, hogy ellenfeleivel csak azon föltétel alatt vitatkozott, hogy a vesztes fejét veszítse. Történt volna Felső-Bányán a hajduvárosok egyikében, hogy Vásárhelyi Matkó István által legyőzetett; ez azonban Sámbár életének nagylelküleg megkegyelmezett és csak két fogát huzatá ki. Ezen ellenei által költött rágalmat eléggé megczáfolja: «Három idvességes hitbeli kérdések» cz. könyve 253. lapján. Végre miután a rend növendékeit és a hazai ifjúságot hat, szerzete házait pedig tíz évig kormányozta, meghalt 1685. febr. 14. Zágrábban.
 
Ezután a hittudományok tanulására ismét Grazba ment, ahol négy évi pályája után a teológia doktorává avatták. 1655 - ben a négyes fogadást letette s [[Felső-Magyarország]] és [[Erdély]] településein működött nyolc éven keresztül. Kassán a "polemica" és a Szentírás magyarázatával bízták meg. A tanszéktől két év múlva megvált és ismét visszatért kedves foglalkozásához. Harminc évig maradt a hittérítői pályán - térített Moldvában és [[Oláhország]]ban is - mind élőszóban, mind pedig írásaival 12 ezer leket nyert vissza a katolikus egyháznak. E buzgólkodása közben sok bántalmatés gyalázatot kellett eltűrnie, sőt többször életveszélyesen is megfenyegették. [[Bod Péter]], majd [[Wallaszky]] említik róla, hogy ellenfeleivel csak azzal a feltétellel vitatkozott, hogy "a vesztes fejét veszítse". Történt egyszer [[Felsőbányá]]n, a hajdúvárosok egyikében, hogy [[Vásárhelyi Matkó István]] legyőzte őt a vitában; azonban nagylelkűen megkegyelmezett életének és csak két fogát huzatta ki. E híresztelést - melyet ellenfelei terjesztettek - cáfolja ''Három idvességes hitbeli kérdések'' című könyvének 253. lapján. Miután a rend növendékeit és a hazai ifjúságot hat évig tanította, s a szerzetesrend házait tíz évig vezette, Zágrábban halt meg 1685. február 14 én.
 
== Művei ==