„Ioann Konsztantyinovics Romanov orosz herceg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
→‎Források és jegyzetek: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
33. sor:
Alapajevszkben a városi iskolában tartották őket fogva. Viszonylag nagy szabadságnak örvendtek a kezdetekben, sétákat tehettek a városban, járhattak templomba és beszélhettek a helybéliekkel. Az iskola kertjében növényeket termesztettek. Nyár elején a helyzet drasztikusan megváltozott, a társaság ténylegesen is az iskola rabja lett; az épületet magas fallal vették körül. [[1918]]. [[július 18.|július 18]]-án éjjel, egy nappal a cár és családja kivégzése után a foglyokat alvás közben megkötözték, és autókra pakolták. A rabokat a város közelében lévő bányák egyikéhez vitték. Az őrök itt puskatussal megverték, majd a bányába dobták őket. Hogy áldozataik biztosan meghaljanak, még kézigránátot is robbantottak. A robbanás betemette a foglyokat a bányába, de még napokig éltek.
 
[[1918]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án a fehér seregek bevették Alapajevszk városát abban a reményben, hogy még életben lelik a rabokat. A városlakók elvezették őket a bányákhoz, és a fehér katonák megkezdték a kivégzettek maradványainak összeszedését. A nyomozók és a fehér szakértők a ruháik alapján próbálták azonosítani az áldozatokat. A maradványokat újratemették az alapajevszki templomban, de nyolc hónappal később a fehér seregek feladni kényszerültek Alapajevszket. [[Irkutszk]]ba vonultak vissza, és magukkal vitték a cári család maradványait is. A fehérek folyamatos hátrálásával a csontok egyre beljebb kerültek a kontinensen, végül egy [[peking]]i orosz templomban temették el őket. A templom később megsemmisült, de feltételezések szerint a maradványok ma is ott találhatóak.<ref>King, Greg és Wilson, Penny: ''Gilded Prism''; Eurohistory, 2006, ISBN 0-97716919771961-4-3; 180. oldal</ref> A rendszerváltás után az [[Orosz Ortodox Egyház]] kanonizálta Ivan herceget és alapajevszki társait, a szovjet rendszer áldozatainak nyilvánította őket.
 
Ivan Konsztantyinovics herceg felesége és gyermekei ki tudtak menekülni az országból. A herceg édesanyjával és három életben maradt testvérével együtt éltek. Jelena Petrovna hűséges maradt férje emlékéhez, soha többé nem házasodott meg. Vszevolod Ivanovics herceg [[1939]] májusában oltár elé vezette Lady Mary Lygon angol arisztokratát, férjezett Romanovszkaja-Pavlovszkaja hercegnét, akitől [[1956]]-ban elvált. Még abban az évben nőül vette a magyar származású Emilia de Gosztonyit; frigyük felbontását [[1961]]-ben mondták ki. Szintén [[1961]]-ben lépett házasságra Valli Knusttal, férjezett Romanovszkaja-Knuszt hercegnével. Vszevolod Ivanovics hercegnek egyik házasságából sem származott gyermeke. Jekatyerina Ivanovna hercegnő [[1937]]-ben ment feleségül Ruggero Farace di Villaforesta márkihoz, akitől három gyermeke született. A pár [[1945]]-ben elkülönült egymástól, noha válásukat soha nem mondták ki.