A csaknem fél évezreden át uralkodó párthus arszakidák legyőzésével a szászánidák átvették az Iráni Birodalom irányítását. A győztes csata jeleneteit a [[firuzabad]]i sziklafaragásokon örökítették meg. Ezeken [[I. [[ArdasirArdasír]], az első [[szászánida]] uralkodó, és fia, [[Sápur]] lovagi küzdelemben győzi le az utolsó párthus fejedelmet, Artabanoszt. A sziklafrizen a lovagi kopjákkal az ellenfelet a nyeregből kivető szaszanidák bennünket, magyarokat, egy gyakran látható jelenetsorra is emlékeztetnek. A [[Szent László]] legenda falképciklusán mindig szerepel Szent László király fegyveres harca a leányrabló kunnal. A szaszanidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szaszanida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasirnak. [[Khoszrau]] (görögösen Khoszroész) csaknem ötven évig uralkodott. A szaszanida kori Irán talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt, és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai.
A Szászánida-dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szászánida művészetből.
