„Bordány” változatai közötti eltérés

7 174 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
a
CP:http://www.bordany.hu/pages/varos_al.aspx?id=1527098
(helyi média felsorolása)
a (CP:http://www.bordany.hu/pages/varos_al.aspx?id=1527098)
 
==Története==
{{csonk-szakasz}}
Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől - Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567/568-ig). A Bordány - Mező - dűlőről, a Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy síremlékekből származnak. Itt gepida településnyomokat találtak a régészek, majd az avarok után érkeztek honfoglaló eleink. Ebből a korból származik az egyik legértékesebb és leggazdagabb honfoglaló magyar lószerszám garnitúra, amelyet 1955-ben Szilágyi Vilmos szőlőbirtokán Dienes István szegedi régész tárt fel. Egy 55-60 évesen elhuny, magyar nemzetségfő feleségét rejtette a magányos női sir. A gazdagon díszített ruházat (veretes öv), sok ékszer (kar-, láb és nyakperecek, hajfonatdíszek) lovas temetkezés (ló csontok) gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott, palmetta díszes edények jellemzik, a feltárt le letet. Az első "szállásokat" tehát először honfoglaló őseink hozták itt létre.
 
A honfoglalást követően a magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést ("szállást") az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be. A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette: 1718-ban kun községből lakosokat küldött a dorozsmai határban, 1719. Nyarán jász családokat hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, majd Nógrád és heves megyéből palóc családok is érkeztek. Az újratelepített Dorozsma község a szabad jászkun területhez tartozott. A Német Lovagrend birtokolta a földet, - amelynek csak bérlője volt a lakosság- s az 1745. Évi megváltással (Rademptió) újra szabaddá vált, az ősi föld, tulajdonukba került. A lakosság megszabadult a jobbágysors súlyos kötöttségeitől. Az 1700-as évek elején a község zárt belterülete 350kh-on fekszik, amelyhez 3043 kh-on fekvő szántóterület csatlakozik.
 
Az életet azonban nem lehetett megállítani, évről-évre több és több községi lakos húzódott ki a megélhetést biztosító tanyára.
 
Ez a folyamat az 1800-as évek elején kezdődött és az 1800-évek végén, a századforduló tájékon erősödött fel ebben a térségben.
 
Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén a fenti szükségszerűségből és körülmények folytán alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re Kistemplomtanya-központ, amely a további három tanyaközpont (Árpádközpont, Zsombóközpont és Forráskút) közül a legrégebbi és legjobban fejlett volt. Tulajdonképpen az 1850-es évek elejétől - a tanyaközpontgóc kialakulásától számíthatjuk Bordány község történetét.
 
A település történetében fordulópontot jelentett a jelenlegi templom és lelkészlakás felépítése, helyi lelkészség létesítése.
 
Az új templom alapkövét 1907. április havában tették le és 1909-ben, Szt. István napján a torony gömbjét és keresztjét Sztriha Kálmán káplán szentelte fel. Az új templom felszentelésére 1910. április 24-én került sor, Szent István király tiszteletére. Ettől fogva a községi Előjáróság a "Dudáskápolna" elnevezést megszüntette és "Kistemplomtanya-központ" lett a település hivatalos neve.
 
A központ rohamosan fejlődött. Kedden és pénteken, de különösen kedden - amikor állatfelhajtás is volt- olyan piacai voltak, hogy a belterületi piac eltörpült mellette, és sokszor az országos vásár méreteivel is vetekedett.
 
Bővül az iskolai (négy tanerős9 és az egészségügyi ellátás (zöldkereszt, védőnő). Artézi kút látja el a települést ivóvízzel. Két gőzmalom és olajsajtoló épül és kezdte meg működését, egyre bővül a letelepedő kereskedők, kisiparosok száma. Az önálló községgé alakulást megelőző évtizedekben a tanyaközponton a közigazgatási teendőket az anyaközség látta el az alábbi formában: 1850-től 1934-ig az anyaközség képviselőtestülete és előjárósága, 1935-től 1946-ig a külterületi képviselet, 1947-től 1949-ig a közigazgatási kirendeltség.
 
1945 után Kistemplomtanya-központ önállósulási törekvéseinek újabb állomását jelentette, hogy az anyaközség 1947. július 1-el kirendeltséget létesített a településen. A kirendeltség lényeges hatáskörű közigazgatási feladatokat látott el a tanyaközpont területén.
 
A kirendeltség nem csak saját területére, hanem Forráskút és Zsombó központ területére kiterjedő hatállyal intézte a közellátás ügyeit.
 
Az önálló közigazgatási községgé alakulás előkészítése a 3.690/1949(86) Korm. számú rendelettel vette kezdetét, amelynek felhatalmazása alapján a belügyminiszter a Kiskundorozsma községhez tartozó Kistemplomtanya külterületi lakott hely és környékének önálló nagyközséggé alakulását elrendelte. Így a korábbi terv (1948), hogy Üllés el akart szakadni az anyaközségtől és közigazgatási szempontból Kistemplomtanyát is magához akarta kapcsolni, nem valósult meg.
 
Az új község nevének kialakításakor két álláspont jelentkezett. A lakosság kérése a Kistemplomtanya központ alapján a Kistemplomtanya elnevezés volt, mivel így ment át a köztudatba. A másik a Bordány elnevezés, amely a község leghosszabb és legsűrűbben lakott dűlője volt. Egyébként a szállásrendszer kialakulása idején, a levéltári források szerint 1747-ben jelent meg először a BORDÁN elnevezés, amely eredetileg valószínűleg személynevet jelentett, 1862-ben Bordány már dűlőnévként szerepelt. Végül is a Bordány elnevezés maradt. A belügyminiszter 1950. február 5-én kelt rendeletével Kistemplomtanya végleges nevét "Bordány" névben állapította meg, és 1950. július 1-től ez lett a hivatalos neve.
 
A tanyaközség ezzel fölvette az ősi Bordány nevet. Az önálló községgé alakulást 1950. augusztus 9-én még az 1947-1950. novembere között működő, 25 tagból álló községtanács mondta ki. Területe 6341 kataszteri hold.
 
Az új község földrajzi elhelyezkedése kedvező. A Szegedet Kiskunhalassal összekötő műút mentén, Szegedtől 21 km-re az út 15-17km szelvényei között az út két oldalán alakult ki a település, amely jó összeköttetést biztosított minden irányban. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. Gazdaságilag a részét alkotó Bordány, Mező, Seregélyes és Béke dűlők határterülete a központtól ideálisnak nevezhető 4-6 km-re fekszenek a község központjától, így rövid idő alatt elérhetők. Külterületi központja ezért később sem alakult ki.
 
==Turizmus, látnivalók==