„Vita:Giulietta Masina” változatai közötti eltérés

 

A szigorú erénycsősz, múltszázad középi Olaszországban, ahol Rosselini, és Ingrid Bergman házasságát erkölcstelennek nyilvánították, valószínűleg Giulietta nem viselkedhetett olyan polgárpukkasztóan, mint férje.( Amit szabad Jupiternek…) A családcentrikus közönség biztosan kiútálta volna, főleg, hogy fiatalon rengeteg prostituált szerepet kapott, ráadásul férjét is bűnözőnek kiáltották ki a papok az Édes élet idején. Ezért Masinától minden bizonnyal szerényebb magatartást várt a közönség - és mivel muszáj megnyerni a tömeget, szívesen eljátszotta volna Gabrini anyát a sok utcanő után. De ez még nem prüdéria! Jó szereplehetőség lett volna a színésznőnek!

A következő könyv Zapponi : Az én Fellinim. Igen jó könyv. Ámbár valószínűleg kutya- macska barátságba lehetett Giuliettával, mert szinte kajánul ecseteli Federico nőügyeit, miután Masinát hazudozós, undok, gúnyos, hisztériás, dohányzó gyárkéménynek jellemzi, igaz, csak pár sorban. (Kíváncsi lennék, mit szóltak hozzá G.M. örökösei?) A Zapponi könyvben Masina harcias karaktere egészen elüt Bradányi „ibolyaszagú” jellemzésétől!

Viszont ír Zapponi egy érdekes dolgot a házaspár kapcsolatáról: Fellini számára G.M. titokzatos nő volt, ezért is tudta megtartani férjét.(nem úgy, mint a Szellemek Júliája, aki szürke volt és unalmas.) Magam is úgy gondolom, Giulietta megfejthetetlen, hiszen annyi egymásnak ellentmondó dolgokat hordtak róla össze – talán ez lenne a vonzereje?

Csak reménykedni merek, hogy egyszer csak megjelenik magyarul egy könyv Giulietta Masináról, ahol lejáratás nélkül nyíltan írnának róla, és megismerhetnénk, ki is volt ő valójában!

 

 

Ez a lap nem erre való, amire most használod :-))