„Honvédség” változatai közötti eltérés

284 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a ("pallastalanítás")
A '''honvédség''' (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.) az [[állam]]ok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A modernkori hadviselés újabb módja, mely a [[hadsereg]]ek oly tömeges alkalmazását kívánja, milyet nemcsak a régmúltban, de még a közelmúltban is képzelni sem mertek, szükségessé tette a polgárok védkötelezettségét életkor tekintetében tetemesenvédkötelezettségének kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még sorhadi[[sorkatonai]] és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi vagy hadviselő célokra kötelezőleg rendelkezésre álljanak.
A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében már semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és szaporítására alkalmazzák, megkülönböztetőleg a sorhadtól, tartaléktól és póttartaléktól, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.). Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ez okból joggal a honvédséget is egészben másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
 
A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és bővítésére alkalmazzák.
A honvédség, mint majdnem minden újabb katonai intézmény, először [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett a XIX. század elején, mikor Poroszország [[I. Napóleon]] által legyőzve csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Ekkor haderejét akként szaporította, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsított módozat mellett sűrű turnusokban kiképezte és aztán béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813-15) a porosz álló hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok, melyekkel a porosz hadsereg 3-4-szer akkora lett, mint aminőre I. Napóleon és a többi állam becsülte. Az intézmény később állandósult és [[1866]]. után a többi német államra is kiterjesztetett. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorhadi és tartalékos szolgálati kötelezettség lerovása után még 12 évig tart (27-től 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt. Némely országban a H. fentebb megjelölt csoportjához még oly védköteleseket is sorolnak, kik a hadsereghez egyáltalában be nem soroztattak, vagy ebben a rendesnél alsóbb fokú kiképezést nyertek. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az álló hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. Sőt ennél és a kisebb kötelékekben és a honvédség harcképességének emelésére nem ritkán alkalmaznak vegyítve, álló hadseregbeli osztagokat vagy személyeket. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem róla csak nyilvántartás vezettetik.
 
AMegkülönböztetünk védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében már semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és szaporítására alkalmazzák, megkülönböztetőleg a sorhadtólsorkatonait, tartaléktóltartalékot és póttartaléktólpóttartalékot, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.). Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ezezen okból joggalokokból a honvédséget is egészben másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
 
== Története ==
A honvédség, először [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett a XIX. század elején. Poroszország [[I. Napóleon]] által legyőzve csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Haderejét úgy növelte, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsan, sűrű turnusokban kiképezte, majd a béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813-15) a porosz hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok. A porosz hadsereg így 3-4-szer akkora lett, mint amire I. Napóleon és a többi állam becsülte.
 
Az intézmény később állandósult és [[1866]]. után a többi német államra is kiterjesztették. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorkatonai és tartalékos szolgálati kötelezettség teljesítése után még 12 évig tartott (27-től 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt.
 
Némely országban a honvédséghez oly védköteleseket is besoroztak, akik az állandó hadsereghez egyáltalában nem soroztak volna be. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az állandó hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem csak nyilvántartás vezetnek a védkötelesekről.
 
==Lásd még==
* [[Magyar Honvédség]]
 
==Forrás==
{{pallas}}
* Pallas Nagylexikon
 
[[en:Landwehr]]
[[cs:Zeměbrana]]
[[de:Landwehr (Militär)]]
[[fr:Landwehr]]
[[it:Landwehr]]
[[lt:Landveras]]
[[nl:Landweer (krijgsmacht)]]
[[pl:Landwehra]]
[[ru:Ландвер]]
[[sr:Ландвер]]
[[uk:Ландвер]]