„Részvénytársaságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

forrás rendezése
(forgaloba helyett forgalomba)
(forrás rendezése)
A [[gazdasági társaság]]okról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. [[apport]]) hozzájárulás. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű [[jog]], és apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is.
 
Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. [[Csomai Zoltán]] fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr.Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük -bankokat, állami válallatokat, egyetekemet- , és létrehozta az akkori néven Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás -Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben- az egész országra kiterjedő vállalkozói kúltúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán a '92-es éveben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették. <ref>Forrás: László Ágnes- Arcképcsarnok 1994</ref>
 
A részvénytársaság általános jogszabályai:
 
A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden '''nyrt'''., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az [[értékpapír]]okra vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba. A részvény nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó köteles befektetési szolgáltatót megbízni. A nyilvános forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó köteles - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)által előzetesen jóváhagyott - kibocsátási tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt (hirdetményt) közzétenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piaci szereplőknek, vagyis a befektetőknek kínálják fel. A befektetők érdekvédelme céljából szükséges tehát a PSZÁF jóváhagyása. A hirdetményben megjelölt időben, helyen és módon bárki jegyezheti a részvényeket. A részvénytársaság elnevezése tükrözi ezt a működési formát. A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei gyakorta jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Részvényesi körük a tőzsde alakulása folytán folyamatosan változik.
 
==Források==
{{források}}
 
{{csonk-dátum|csonk-jog|2006 januárjából}}
Névtelen felhasználó