„Terma (fürdő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a fájl;bélyegkép
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Thermae Villa Adriana.jpg|bélyegkép|250px|A Villa Adriana thermája Tivoli közelében]]
[[Fájl:Thermae Villa Adriana.jpg|bélyegkép|A Villa Adriana fürdője, a frigidarium maradványa a kép közepén látható]]
'''Therma''' vagy '''thermae''' volt a [[fürdő]] elnevezése az [[Ókori Róma|ókori Rómában]]. Kialakulására leginkább az antik [[Görögország|görög]] gümnaszionok és fürdők késői, [[hellenizmus|hellenisztikus]] példái hatottak. A thermák alaprajzi gerincét vetkőzőhelyiségből (apodyterion) és a hideg-langyos-melegvizes (frigidarium-tepidarium-caldarium) termekből álló helységcsoport képezte más a korai példákban ([[Pompeii]], [[Stabiae]], [[i. e. 120]]), amely a császárkorban fényűzően berendezett, [[kupola|kupolá]]s, keresztboltozatos csarnokrendszerré alakult, lásd [[Caracalla thermái]] ([[215]]), valamint a peristylium köré csoportosított vetkőző-, olajozó- és társalgóhelyiségekkel, az épületen kívül pedig [[palaestra|palaestrával]], díszparkban elhelyezett [[nymphaeum]]okkal egészült ki. Technikai megoldásainak érdekessége a lebegő padozatos fűtőeljárás (hypocaustum) volt. A császár-thermák nem csupán a testedzés és a felfrissülés célját szolgálták, hanem társadalmi összejövetelek, irodalmi események stb. színhelyei is voltak.
[[Fájl:Caldarium.JPG|thumb|caldarium]]
 
'''Therma''' vagy '''thermae''' volt a [[fürdő]] elnevezése az [[Ókori Róma|ókori Rómában]]. Kialakulására leginkább az antik [[Görögország|görög]] gümnaszionok és fürdők késői, [[hellenizmus|hellenisztikus]] példái hatottak.
==Források==
 
'''Therma''' vagy '''thermae''' volt a [[fürdő]] elnevezése az [[Ókori Róma|ókori Rómában]]. Kialakulására leginkább az antik [[Görögország|görög]] gümnaszionok és fürdők késői, [[hellenizmus|hellenisztikus]] példái hatottak. A thermák alaprajzi gerincét vetkőzőhelyiségből (apodyterion) és a hideg-langyos-melegvizes (frigidarium-tepidarium-caldarium) termekből álló helységcsoport képezte más a korai példákban ([[Pompeii]], [[Stabiae]], [[i. e. 120]]), amely a császárkorban fényűzően berendezett, [[kupola|kupolá]]s, keresztboltozatos csarnokrendszerré alakult, lásd [[Caracalla thermái]] ([[215]]), valamint a peristylium köré csoportosított vetkőző-, olajozó- és társalgóhelyiségekkel, az épületen kívül pedig [[palaestra|palaestrával]], díszparkban elhelyezett [[nymphaeum]]okkal egészült ki. Technikai megoldásainak érdekessége a lebegő padozatos fűtőeljárás (hypocaustum) volt. A császár-thermák nem csupán a testedzés és a felfrissülés célját szolgálták, hanem társadalmi összejövetelek, irodalmi események stb. színhelyei is voltak.
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)
 
Caldarium volt a neve az általában meleg vízzel töltött medencéknek a fürdőkben. A hideg fürdő a frigidarium, másik lehetséges elnevezése a ''cella solearis.'' Ennek hideg vizébe merültek a rómaiak, miután a forró vizes caldariumban és a langyos tepidariumban fürödtek. Gőzfürdő (sudatorium) is kapcsolódott a komplexumhoz.
 
==Források==
* Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)
* {{Pecz}}
* Építészet - Atlasz, Atheneum 2000 Kiadó, 2003
 
[[Kategória:Épülettípusok]]