„Aurelianus római császár” változatai közötti eltérés

a
Helyesírás
a (+Életrajzok alá bekat)
a (Helyesírás)
[[Kép:Lucius Domitius Aurelianus.jpg|right|thumb|Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus]]
'''Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus''' (Sirminum [[214]]. [[szeptember 9]]. - Bizánc [[275]] január vagy szeptember) római császár (270-275-ig), a katonacsászárok egyike
 
'''Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus''' ([[Sirminum]] [[214]]. [[szeptember 9]]. - [[Bizánc]] [[275]]. [[január]] vagy [[szeptember]]) [[Róma|római]] [[császár]] ([[270-275]]–275-ig), a katonacsászárok[[katonacsászár]]ok egyike.
[[Kép:Lucius Domitius Aurelianus.jpg|right|thumb|Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus]]
 
Parasztcsaládban született [[Pannónia|Pannoniában]], Sirmium (a mai [[Mitrovica]]) közelében. Katona lett, s erős testalkata, bátor helytállása, vitézsége révén vezér lett. Mikor [[II. Claudius]] meghalt, a Pannoniában állomásozó hadsereg Aurelianust kiáltotta ki császárrá.
 
Aurelianus jó politikusnak és hadvezérnek bizonyult: átengedte a [[gót]]oknak [[Dácia|Dáciát]], s békét kötött velük, Itáliából kiverte az alamannokat, visszaszerezte Hispániát, s 272-ben sikeres hadjáratot vezetett [[Septimia Zenobia]] uralkodóasszony ellen, aki független palmyriai királyságot akart alapítani, s [[Egyiptom]]ot is elfoglalta. 274-ben újra meghódította Galliát, amit időközben a barbárok többször is feldúltak.
 
Rómát az i.e. 400-ban épültnél jóval nagyobb területet körülölelő, 19 kilométeres védőfallal vette körül (''Mura Aureliane''), ami a barbárok támadásaival szemben hatékony védekezésnek bizonyult, máig meghatározza a város belső részének szerkezetét. Véget vetett a pénzhamisításoknak, s gondja volt rendbetenni a birodalom zavaros belügyeit is. A szenátus ([[senatus]]) ''Restitutor orbos'' címet adta neki, ami annyit tesz: ''a birodalom helyreállítója''.
 
Aurelianus is a keresztényüldöző császárok közé tartozott. Az egyház által számontartott tíz nagy keresztényüldözés egyike fűződik nevéhez. Állítólag mielőtt aláírhatta volna az üldözés szigorítását elrendelő parancsait, meghalt, amit a keresztények égi jelnek tekintettek.
 
275-ben a [[Perzsia|perzsák]] ellen vonulva írnoka, [[Mnestheus]] összeesküvést szőtt ellene, melynek áldozatául esett: az írnok, akit egy hazugsága miatt büntetéssel fenyegetett meg Aurelianus, azt híresztelte a tisztek körében, hogy a császár felvette őket a kivégzendők listájára. A hír ugyan nem volt igaz, ám katonák megijedtek, s hogy magukat megmentsék a félt kivégzéstől - agyonütötték a császárt.
 
[[Kategória:Életrajzok]]
1 392

szerkesztés